„Ilyen rossz értékkel még maga a jelzőlámpa-koalíció sem indult el” – így értékelte Bauer Bence az INSA közvélemény-kutató intézetnek a Bild című német lap számára készített friss felmérését, mely szerint jelenleg a válaszadók kevesebb mint egynegyede elégedett Friedrich Merz kancellár munkájával.
A Bild felidézte: a bukott szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz jóval népszerűbb volt két nappal azután, hogy 2021. december 10-én kancellárrá választották. Akkor 37 százalék volt elégedett a munkájával – 14 százalékkal több, mint most Merz teljesítményével.
Szűk támogatottság
Bauer Bence véleményét a kancellárválasztással kapcsolatos, az ARD által végzett közvélemény-kutatásról is kikértük; az adatok szerint a megkérdezettek mindössze 32 százaléka vélekedett úgy, hogy Merz kancellárrá választása jó döntés volt. Ezzel szemben a válaszadók jelentős többsége, azaz 59 százaléka ezzel ellentétes véleményt vallott magáénak.
Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar–Német Intézet igazgatója 2023. szeptember 14-én (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)„Az a 32 százalék, amely jónak tartja ezt a kezdetet a kormányzáshoz, s ezt a kancellári indulást, gyakorlatilag már csak a CDU szavazói és egy pár szociáldemokrata. Merznek tehát nagyon kell ügyelnie arra, hogy kormányzata gyorsan eredményeket produkáljon, a kétkedőket is maga mellé állítva” – szögezte le a szakértő.
Arról, hogy milyen gazdasági és politikai viszonyokra támaszkodhat az új kancellár, Bauer úgy vélte: „Nagyon instabil viszonyokra tud csak hivatkozni Merz Németországon belül, akár a gazdaságot, akár az infrastruktúrát nézzük. A közélet tele van krízisekkel. Nagyon nehéz, határozott, erős vezetőként feltűnni, amikor tudni, nem tekinthet vissza saját portáján konszolidált belső viszonyokra.”
A kakukktojás
Különösnek tűnhet, hogy Németországban a konzervatív értékeket valló tábor erősödése ellenére tart itt egy kancellár, ám az igazgató rámutatott: „Nagyon szűk Merz mozgástere, hiszen a CDU önmagát lavírozta bele ebbe a zsákutcába. Bár a Bundestagban erős a jobboldali többség az AfD-vel együttesen, Merz nem akar élni ezzel, sőt kizárja az együttműködést. S mivel Merz karanténban tartja az AfD-t, nincs más és más lehetősége, mint a szociáldemokratákkal kormányozni. Ott viszont nagy ellenszél fúj.”
Az alkotmányvédelmi hivatal három tartományban, Szászországban, Türingiában és Szász-Anhaltban tartja számon bizonyítottan szélsőjobboldalinak az AfD tartományi alszervezeteit, május 2-a óta pedig ez szövetségi szinten is így van. Ez viszont a leköszönő szociáldemokrata belügyminiszter, Nancy Faeser politikai döntése – idézte fel Bauer.
Faeser ezzel gyakorlatilag kakukktojást rakott az új kormány fészkébe. Viszont az AfD bírósághoz fordult, s az a döntés született, hogy a párttal kapcsolatban nem használható a bizonyítottan szélsőjobboldali kifejezés, amíg le nem zárult a bírósági processzus – vázolta fel a szakértő a pillanatnyilag legnépszerűbb párt helyzetét.
Hallgatás a Taurus-ügyben
Ismert, hogy Friedrich Merz két kardinális kérdésben foglalt el markáns álláspontot: kiállt a nagy hatótávoságú fegyverek, a Taurus-rakéták Ukrajnába küldése mellett, és megígérete, hogy határozottan fellép a Németországra zúduló illegális migrációval szemben. Bauer Bencét e választási ígéretek teljesítésének esélyeiről is megkérdeztük.
A dél-koreai légierő F–15K vadászrepülőgépéből kilőtt Taurus nagy hatótávolságú levegő-föld rakéta egy gyakorlaton 2017. szeptember 12-én (Dél-koreai védelmi minisztérium/Getty Images)Az MCC intézetének igazgatója szerint a Taurus-ügyben van egy huzavona, hiszen Merz korábban valóban igen határozottan kiállt a nagy hatótávolságú rakéták Ukrajnába szállítása mellett. „A kancellár viszont azt is leszögezte, hogy ezt a lépést csak az amerikai adminisztrációval egyetértésben akarja megtenni” – tette hozzá.
Most viszont Merz úgy nyilatkozott, hogy
a Taurus rakéták kérdését nem a nyilvánosság előtt szeretné megvitatni.
Tehát nem tudjuk pontosan, hogy az ügyben milyen megközelítést fog választani. „Az viszont biztos, hogy ez a háború további eszkalálódásához vezetne, és nagyon át kell gondolni, mielőtt ilyen súlyos döntéseket hozna” – mutatott rá Bauer.
A fordulat esélyei
A migráció kérdése kapcsán az igazgató kijelentette, hogy a jelenleg meghozott döntések látszatintézkedéseknek tűnnek, hiszen a kitoloncolások számának növelése, az állampolgárság megadása a három év tartózkodás helyett csak 5 év után, illetve az, hogy a biztonságosnak nyilvánított országok számát növelik, és a határokon visszautasítják az illegálisan érkezőket, hosszú távon nem fognak eredményre vezetni.
Bauer Bence úgy vélte: Németországnak alapvetően alapjaiban kell megváltoztatni a migrációs politikáját, például
nem szabadna már finanszírozni a Földközi-tengeren a migránshajókat; szigorú határvédelmet kell bevezetni, zéró toleranciát kell hirdetni az illegális migrációval kapcsolatosan, „illetve nemcsak próbálkozni kéne a kitoloncolások számának növelésével, hanem mindenkit ki kéne toloncolni, aki illegálisan tartózkodik az országban”.
Szerinte ez lenne az igazi fordulat, amit viszont jelenleg nem látunk a német politikában.
Belemanőverezhették magukat a pácba
Kardinális kérdés a gazdaság perspektíváit is meghatározó energiaáraké: márpedig, amint kérdésünkre Bauer felvázolta, Németországban Európán belül a legmagasabbak között vannak az energiaárak, ezt kell elszenvedniük a fogyasztóknak. „A nagyfogyasztók és az ipar számára is lényeges lenne, hogy egy igazi energiapolitikai fordulatra kerüljön sor, így akár atomenergiával, akár megint orosz nyersanyagban gondolkodhatnának.”
Ezt viszont ideológiai alapon elutasítják – emlékeztetett –, tehát azt is, hogy Oroszországgal kereskedjenek, és azt is, hogy az atomerőműveket megint beindítsák, illetve újakat építsenek.
„Így aztán az erőltetett zöldátállás közepette nehéz lesz ezeket a megfizethető energiákat produkálni. Ha e téren nem történik egy radikális váltás, akkor az energiakrízis, amelybe Németország belemanőverezte magát az utolsó években, csak fokozódni fog”
– figyelmeztetett az MCC Magyar–Német Intézetének igazgatója.
Kiemelt kép: Friedrich Merz német kancellár beszél az ukrajnai háborúról brit, francia, német és lengyel részvétellel tartott csúcsértekezleten Kijevben 2025. május 10-én (Fotó: MTI/EPA/PAP/Darek Delmanowicz)