(Megjegyzés: beszélgetésünkre még azelőtt került sor, hogy a felek kihirdették volna az – egyébként meglehetősen törékenynek tűnő – tűzszünetet – a szerk.).

Az elmúlt napokban India és Pakisztán között súlyos katonai konfliktus alakult ki, amely a 2025. április 22-i Pahalgamban történt terrortámadás után kezdődött. A támadásban 27 civil, köztük hindu turisták vesztették életüket. India a Pakisztánban működő, nemzetközileg is terrorszervezetként nyilvántartott csoportokat, például a Jaish-e-Mohammedet és a Lashkar-e-Taibát tette felelőssé az akcióért, de Pakisztán tagadja az érintettségét.

A terrortámadásra válaszolva India május 7-én elindította a Sindoor hadműveletet, amely során kilenc célpontot támadott meg Pakisztánban és Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt álló részén. A célpontok között szerepeltek Bahawalpur és Muridke városai, amelyeket a terrorista csoportok központjaiként azonosítottak. India szerint a támadásokban több mint száz militáns vesztette életét. Pakisztán válaszul drón- és rakétatámadásokat indított több indiai város, köztük Amritsar ellen. A régóta ellenséges államok közötti feszültség azóta csak fokozódik, azóta is drónokkal mérnek csapást egymásra.

Teljes nukleáris holokauszt következne be, ha eldurvulna a helyzet

A helyzet azért is tölti el aggodalommal a világ országait, mivel mindkét ország rendelkezik atomfegyverekkel. India 172, Pakisztán pedig 170 nukleáris töltőfejjel rendelkezik, így képesek egymásnak súlyos károkat okozni. Hogy ez a gyakorlatban mit is jelent, azt Háda Béla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézet kutatója árulta el a hirado.hu-nak.

A szakértő elsőként a két állam nukleáris doktrínája közötti aszimmetriára hívta fel a figyelmet. Eszerint India kizárta a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását és azt is, hogy nukleáris fegyvert alkalmazzon olyan országgal szemben, amelyik nem rendelkezik ilyennel. Pakisztán azonban nem ebbe a körbe tartozik, így tehát amennyiben Pakisztán nukleáris fegyvert vetne be India ellen, akkor arra India válaszolni fog. A másik különbség, hogy a pakisztáni nukleáris stratégia tartalmazza a civil célpontok elleni tömeges nukleáris támadásnak az ötletét is. Tehát a pakisztániak kimondták, hogy városokat is fognak támadni, ami elsősorban India elrettentésére szolgál.

„Végeredményben a két országnak a nukleáris bevetési képességei már olyan szinten állnak, hogy tulajdonképpen be tudják lőni egymás területét, és képesek tömeges nukleáris csapásokat mérni a másikra”

– hangsúlyozta Háda Béla.

A szakértő szerint amennyiben ez valóban megtörténne, teljes nukleáris holokauszt következne be rengeteg halálos áldozattal, óriási tömegek megmozdulásával és az ökoszisztéma megsemmisülésével. Mindez egyik ellenséges félnek sem célja, ezért a nukleáris háború gyakorlatilag kizárható India és Pakisztán között.

„Végeredményben az indiai és a pakisztáni nukleáris arzenál ezeket a konfliktusokat, amiket most látunk a két ország között, automatikus keretek között tartja, és egy menedzselt, alacsony intenzitású konfliktus forgatókönyvét teszi reálissá”

– tette hozzá.

Kínának nem érdeke ez a konfliktus

Háda Béla nem gondolja úgy, hogy az India és Pakisztán között fennálló konfliktus többoldalúvá, ne adj’ isten globális méretűvé eszkalálódhat, így a harmadik világháború kitörése miatt nem kell aggódni. Elmondása szerint ebben mindenki ellenérdekelt  – nem csak a két harcoló fél, de alapvetően az összes nagyhatalom is, amely a térségben érdekelt, beleértve Kínát és az Egyesült Államokat is.

„Hibás az a gondolatmenet, hogy Kína esetleg nyerne egy ilyen konfliktuson. Kínának az az érdeke Dél-Ázsia vonatkozásában, hogy megmaradjon a stabilitás és a területi status quo, fialjanak a pakisztáni befektetései, és stabil maradjon az összeköttetése az Arab-tengerrel”

– fejtette ki ennek okát.

A CNN hívta fel rá a figyelmet, hogy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint Kína szállítja a pakisztáni fegyverimport 81 százalékát, így a gyakorlatban most vizsgázik először a kínai haditechnika a nyugati fegyverekkel szemben. Háda Béla azonban figyelmeztetett, hogy a május 7-i összecsapás alapján úgy tűnik, hogy a kínai eszközök jól vizsgáztak, de az információ még rettenetesen kevés, mivel

a nyugati fegyverek alatt egyelőre csak a francia haditechnikát lehet érteni – elsősorban Rafale vadászbombázókat, illetve Meteor horizonton túli rakétákat –, amelyek azért még nem fedik le teljes egészében a nyugati haditechnikai kínálatot, ezért nagyon messzemenő következtetéseket nem lehet levonni.

A szakértő hozzátette, hogy bár az utóbbi időben India jól áll a nyugati fegyverekkel való ellátottsággal, döntően még mindig orosz és indiai eredetű fegyverzettel rendelkezik.

Pár nappal korábban Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő is nyilatkozott lapunknak a konfliktussal kapcsolatban. A teljes elemzést ide kattintva olvashatják el.

Kiemelt kép: Atomrakéta-kísérlet Észak-Koreában – képünk illusztráció (MTI/EPA/KCNA)