Nem orosz kezdeményezés a közvetlen orosz–ukrán tárgyalás ötlete, amelyre a tervek szerint e hét csütörtökön kerül sor Isztambulban. Az orosz javaslat csupán egy reakció Oroszország részéről a nyugati országok nyomásgyakorlására – mondta el a hirado.hu-nak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton este közvetlen tárgyalásokat javasolt Ukrajnának. A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy európai vezetők 30 napos tűzszünetre szólították fel Moszkvát. Az orosz elnök szerint a megbeszélések helyszíne ismét Törökország lehetne, ahogy a 2022-es isztambuli tárgyalások esetében is történt. Moszkva komoly egyeztetésekre törekszik egy „hosszú távú, tartós béke” megteremtése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bejelentést követően először hezitált, de aztán Donald Trump közbelépésének köszönhetően mégis elfogadta a tűzszünetet. „Nincs értelme tovább halogatni a vérontás befejezését. Várom Putyint csütörtökön személyesen Törökországban” – fogalmazott az ukrán államfő. Zelenszkij ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán fél nyitott a tárgyalásokra, de ezek csak tűzszünet után kezdődhetnek meg.
„Holnapra teljes és tartós tűzszünetet várunk, hogy ezzel megteremtsük a diplomácia alapját”
– hangsúlyozta.
Oroszország továbbra is húzza az időt
Bendarzsevszkij Anton felhívta a figyelmet, hogy Oroszország még mindig az időhúzásra játszik. Ennek oka, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem engedheti meg magának, hogy visszautasítsa Donald Trump a tárgyalás érdekében tett erőfeszítéseit, viszont az sem áll az érdekében, hogy azonnal beleegyezzen egy tűzszünetbe. Az orosz vezetés egyrészt még mindig azt hiszi, hogy képes katonai sikert aratni a fronton, másrészt abban bíznak, hogy majd összeomlik az ukrán védelem, elfogy a nyugati támogatás, és akkor néhány hónapon vagy akár éven belül jobb helyzetbe kerülnek a céljaik elérése szempontjából.
„Alapvetően a dilemma arról szól Vlagyimir Putyin számára, hogy hogyan lehet a tárgyalások során elhúzni az időt úgy, hogy közben folytatódjanak a szárazföldi orosz műveletek, sikereket érjenek el, ne haragítsák magukra Donald Trumpot, és bennmaradjanak a tárgyalási folyamatban is”
– hangsúlyozta a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Én azt gondolom – folytatta –, hogy Vlagyimir Putyint egészen rossz helyzetbe hozták, kvázi sarokba szorították a nyugati országok. Ebből kifolyólag az elmúlt hetekben tapasztalt orosz bejelentések nem kezdeményezések, hanem csupán reakciók Oroszország részéről. „Nem orosz kezdeményezésről van szó, nem az orosz diplomácia diktálja a feltételeket, ők mindössze próbálnak reagálni és igazodni az Egyesült Államokhoz” – szögezte le.
Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett, hogy Ukrajna 2022-ben rendeletbe foglalta, hogy nem kerülhet sor közvetlen tárgyalásokra Oroszországgal. A kijevi vezetés illegitimitására hivatkozva korábban Oroszország is elzárkózott mindenfajta kétoldalú tárgyalástól Ukrajnával. Donald Trump vezetésével azonban az Egyesült Államoknak sikerült mindkét felet meggyőzni arról, hogy közvetlenül tárgyaljanak egymással. Ebből kifolyólag a csütörtöki találkozó előzményeiben egyértelműen az Egyesült Államok játssza a kulcsszerepet.
„Az elmúlt napokban Kijevben jártak az európai vezetők, akik a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások alatt Donald Trumpot is felhívták és hosszan elbeszélgettek az amerikai elnökkel. Közben Kijev a hétfői naptól 30 napos tűzszünetet ajánlott Moszkvának. Mindezen történések lépéskényszerbe hozták Oroszországot. Erre muszáj volt Putyinnak valamit reagálnia. Ennek részeként jelentette be az orosz elnök a közvetlen tárgyalások ötletét”
– magyarázta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, ismét hangsúlyozva, hogy ez csak az időhúzás részeként tett reakciós lépés a legutóbbi fejleményekre.
Év végéig elhallgathatnak a fegyverek
Bár még van néhány nap a csütörtöki tárgyalásokig, Bendarzsevszkij Anton úgy gondolja, valószínűleg már nem történik olyan esemény, amely meghiúsítja, hogy végül valóban tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. Úgy véli, most már ténylegesen beszélhetünk tárgyalásokról, amelyek Isztambulban fognak megkezdődni, ugyanakkor a szárazföldi orosz műveletek folytatódni fognak, és ha úgy érzik, hogy túl nagy a nyomás, akkor bizonyos részeredményeket tesznek majd. A szakértő szerint ez lehet például egy részleges tűzszünet meghirdetése a Fekete-tengeren.
Most úgy tűnik, hogy van politikai akarat – hangsúlyozta a szakértő. „Én azt gondolom, hogy az a legvalószínűbb forgatókönyv most, hogy valóban találkozni fognak csütörtökön. Nem mondom, hogy legmagasabb szinten, tehát a Putyin–Zelenszkij-találkozóhoz még kell néhány kör és némi eredmény, de alacsonyabb szintű találkozóra valóban sort keríthetnek. Várhatóan heteken vagy hónapokon át húzódó tárgyalásokat fogunk látni, amíg Oroszország megpróbálja sikerre vinni a szárazföldi műveleteit, ha engedik neki” – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton.
„Ezt úgy kell érteni, hogy nyilván Oroszország a támadó fél, tehát az Egyesült Államoknak nincs eszköze, hogy megállítsa az oroszokat. Egy adott pillanatban viszont Vlagyimir Putyin valószínűleg mérlegeli, hogy megéri-e folytatni a háborút vagy jobb kiszállni. Tehát a feltételek, a szankciók feloldása, az orosz izoláció megszüntetése, az orosz tartalékalapoknak a feloldása. Az orosz elnök akár azt is beláthatja, hogy ezek az előnyök többet adnak, mint a háború folytatása”
– tette hozzá.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a háború 2025 végéig történő befejezésével kapcsolatban optimista. „Ha békét nem is, egy fegyverszünetet fogunk látni. És azt gondolom, hogy azért három hónap alatt hatalmas előrelépés történt, főleg az előző három évhez képest. Most már arról beszélünk, hogy három év után lesznek közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között” – mutatott rá.
„Ha megnézzük, hogy három hónap alatt mi minden történt Trump adminisztrációja alatt, a kommunikációs csatornák megnyitásától kezdve, a korábbi vörös vonalak feloldásáig és a területi kompromisszumokig. Úgy tűnik, az egyeztetéseket követően ezeket rugalmasan kezelik a felek. Az amerikaiak gyakorlatilag hetente vagy kéthetente tárgyaltak Ukrajnával és Oroszországgal az elmúlt hónapok során. És lett egy működőképesnek tűnő béketerv az asztalon”
– folytatta, hangsúlyozva, hogy az eddigi béketervek teljes mértékben nélkülözték a realitást.
Bendarzsevszkij Anton úgy látja, hogy az amerikaiak letettek egy olyan tervet, amely úgy tűnik, hogy legalábbis kiindulópontban egy közös nevező lehet a kompromisszumok kérdésében. „Itt szerintem három hónap alatt hatalmas munka történt. Két tűzszünetet láttunk, miközben előtte összesen három év alatt egyszer volt tűzszünet 2023 januárjában az ortodox karácsony idején. Szóval a dinamika egyértelműen pozitív, az pedig események felgyorsultak, és hiszem, hogy hamarosan eredmény is lesz” – zárta gondolatait a szakértő.
Kiemelt kép: Az Andrij Jermak ukrán elnöki kabinetfőnök Telegram-csatornáján közreadott felvételen Jermak (j) és Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter (j2) az ukrajnai béketeremtésrő tárgyal Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel (b2) és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval (b) a szaúd-arábiai Dzsiddában 2025. március 11-én. Középen balról Feiszal bin Farhán ál-Szaúd szaúd-arábiai külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/Andrij Jermak Telegram-csatornája)