„A Genfben Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és He Lifeng kínai miniszterelnök-helyettes között létrejött megállapodás tulajdonképpen egy kereskedelmi fegyverszünetnek tekinthető” – így értékelte a hirado.hu-nak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője, hogy az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen csökkentette az egymásra kivetett vámokat.
Tatár Mihály (Fotó: hirado.hu/Horváth Péter Gyula)Az amerikai–kínai vámháború 2025. április 2-án jelentős fordulat vett, amely komoly hatással volt a globális gazdaságra és politikára. Donald Trump amerikai elnök ekkor emelte meg drasztikusan a kínai importtermékekre kivetett vámokat, amelyek kezdetben 34 százalékosak voltak, ám később 145 százalékra emelkedtek. Kína válaszul 125 százalékos vámokat vetett ki az amerikai termékekre.
A feszültségek enyhítése érdekében a hétvégén az Egyesült Államok és Kína Genfben ült tárgyalóasztalhoz. Ennek eredményeképpen a Fehér Ház vasárnap bejelentette, hogy kereskedelmi megállapodásra jutott Kínával. Ennek értelmében a két fél megállapodott a vámháború során korábban egymásra kivetett vámok 115 százalékkal történő ideiglenes, 90 napig tartó csökkentéséről.
Döntetlen született
A legutóbbi fejleményekkel kapcsolatban Tatár Mihály elmondta lapunknak, hogy
a megegyezést mindkét fél nagy győzelemként igyekszik beállítani, pedig egyértelműen egy „döntetlen” született a vámháborúban.
A szakértő rámutatott, hogy az Egyesült Államok végső soron elfogadtatta a kínai féllel szemben, hogy magasabbak lesznek velük szemben az amerikai vámok a korábbi – a második Trump elnökség előtti – szintekhez képest, ami mindenképpen politikai győzelem Trump elnök számára. Ugyanakkor Washington és a világ számára is világossá vált, hogy az Egyesült Államok mostanra olyan mértékben függ a kínai importtól, hogy azt rövid távon nem lehet csak úgy kiváltani:
a teljes „elszakadás” a kínai kereskedelemről tömeges amerikai áruhiányhoz és az amerikai kis- és középvállalkozások dominószerű csődjéhez vezetne. A most meghatározott 30 százalékos vám ennek amerikai elismerése.
Tatár Mihály szerint ez Peking számára győzelem, a kínai fél ki is mondatta a megállapodás részeként, hogy a két országnak kölcsönösen szüksége van egymásra, és az amerikai pénzügyminiszter a korábbi „gazdasági blokád” helyet már arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy egyáltalán nem cél elszakítani egymástól a két gazdaságot. „És persze mondjuk ki, egy 30 százalékos vámszint semmit sem változtat a kínai versenyelőnyön az amerikai termelési költségekhez képest” – tette hozzá.
A probléma lényege nem változott, a kereskedelmi fegyverszünet csak rövid távú megoldás
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője a folytatásban arra is rámutatott, hogy ezzel a kereskedelmi fegyverszünettel a probléma lényege mit sem változott: az amerikai elnök és a gazdasági stábja szerint a fő cél, az Egyesült Államok újraiparosítása reménytelen mindaddig, amíg Kína ilyen mértékben dominálja a kétoldalú kereskedelmet. Ahogy az amerikai külügyminiszter megfogalmazta, „Amerika tíz év múlva még a saját fegyvereit sem tudja majd legyártani Kína nélkül.
Ezért a kereskedelmi konfliktus folytatódni fog, csak folyton alakot változtat majd: technológiai szankciók, árfolyamkérdések, aztán ismét vámok”
– húzta alá Tatár Mihály.
A szakértő úgy látja, hogy a nyomás most az Európai Unióra helyeződött át, hogy egyezzen meg úgy, hogy az nem jár súlyos károkkal az európai exportőrök, például a német autógyártók számára, de nem is szolgáltatja ki az európai piacot a „zöldátállásmentes”, sokkal versenyképesebb amerikai termelőknek.
„A mostani kereskedelmi fegyverszünet egy átmeneti megállapodás, amely rövid távon mindeképpen jó hír, hiszen a vámháború rendkívüli mértékű bizonytalanságot okozott az amerikai és a kínai gazdaságban is. Az Egyesült Államokban gyakorlatilag leállt számos termék importja, a csőd szélére kerültek cégek ezrei, Kínában pedig számos gyárban leállt a termelés és »piramisok« épültek az eladhatatlan termékekből, a munkásokat hazaküldték”
– magyarázta az elemző.
Tatár Mihály szerint mindennek hatása még látszódni fog a gazdasági adatokban is, de az üzlet legalább most újraindulhat és a bizonytalanság is megszűnik egy időre. Ezt az optimizmust látjuk a piacokon is, ahol az amerikai részvénypiacok például mostanra magasabb szintre emelkedtek, mint ahonnan az áprilisi vámháború bejelentésekor esni kezdtek – mintha mi sem történt volna. Ami a középtávot illeti, mindenki tanult az esetből: az amerikai vállalatok igyekeznek majd fokozatosan diverzifikálni a beszerzéseiket, a kínai termelők pedig a vevőiket. Ez azonban mindkét fél részéről nagy erőfeszítéseket és gazdasági áldozatokat kíván meg.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök felmutatja az amerikai kereskedelmi partnerekkel szembeni új, viszonossági vámokat bevezető rendeletet a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2025. április 2-án (Fotó: MTI/EPA/Bloomberg pool/Kent Nishimura)