Tucatnyi templomi hívő és helyi lakos tapsolt az út szélén, amikor megérkezett a teherautó, amely egy faszekrényben szállította a szobrot a nyugati Csúsima szigetén található Kannonji templomhoz. A szobrot várhatóan egy helyi múzeumban őrzik majd meg, miután a nap folyamán a templomban szertartást tartanak.
Az aranyozott bronzból készült ülő Bodhiszattva – akit az irgalmasság és együttérzés megtestesítőjeként tisztelnek – mintegy 50 centiméter magas, és a térség kulturális örökségének számít.
Ez volt az egyik abból a két szoborból, amelyet 2012-ben loptak el a Kannonji templomból tolvajok, akik Dél-Koreában akarták eladni azokat.
A dél-koreai kormány a másik szobrot röviddel azután visszaszolgáltatta, hogy a hatóságok elfogták és vádat emeltek az elkövetők ellen. A Bodhiszattvát azonban jogi vita akadályozta meg abban, hogy visszakerüljön, miután a dél-koreai Szószan városában található Buseoksa templom pert indított, azt állítva, hogy az ő tulajdonukról van szó – írja az AP News.
A dél-koreai legfelsőbb bíróság 2023-ban a japán templom javára döntött, és elrendelte, hogy a dél-koreai templom szolgáltassa vissza a szobrot. A hivatalos papírmunkák januárban zárultak le, ezután a szobor 100 napos kölcsönbe került a koreai templomba egy búcsúkiállítás erejéig.
A dél-koreai templom szomorúan fogadta a szobor visszatérését, továbbra is fenntartva, hogy jogos tulajdonosai.
„A hívőink mind sírni tudnának” – mondta telefonon az Associated Pressnek Woonou főapát. Hangsúlyozta, hogy Japán „elrabolta” a szobrot Koreától, és nemzetközi elítélést érdemel.
Eközben Sekko Tanaka, a Kannonji korábbi főapátja újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy a szombati átadási ceremónia a koreai templomban „igazán barátságos volt, kezet ráztunk”.
„Vihar utáni csend” – fogalmazott, hozzátéve, hogy megkönnyebbült, hogy még életében lezárulhatott ez a vita.
Tanaka reményét fejezte ki, hogy a dél-koreaiak ellátogatnak majd Csúsimára, és felfedezik a sziget évszázados kulturális kapcsolatait Koreával – noha a szobor körül mostantól szigorúbb biztonsági intézkedések lesznek érvényben.
Japán és Dél-Korea viszonyát hosszú ideje terhelik viták a japán gyarmatosítás (1910–1945) alatt elkövetett atrocitások miatt, bár az utóbbi időben javult a két ország kapcsolata a közös biztonsági aggodalmak hatására.
Kiemelt kép forrása: X.com/CTV News