Orbán Viktor a tavalyi EU-s magyar elnökséghez kapcsolódó parlamenti események zárókonferenciáján arról a gondolatról is beszélt, hogy Ukrajnát vegyék fel az Európai Unió tagjai közé, rögzítve: a magyarok tiszteletben tartják és próbálják megérteni az övéktől eltérő álláspontokat, hozzátéve
„hogy több európai nemzet is további támogatást akar nyújtani Ukrajnának, hogy az folytathassa a háborút. Nekünk ettől eltérő véleményünk van, szerintünk minél tovább tart a háború, annál több emberélet vész el, annál rosszabb lesz a helyzet a harcmezőn”.
Hangsúlyozta, az Európai Bizottság javaslata, hogy a háború miatt tegyük kötelezővé a leválást az orosz energiahordozókról, egyszerűen megöli a magyar gazdaságot.
„Képzeljék el, hogy az energia ára a háztartások és a vállalatok számára egyszer csak megkétszereződik. Ezt a magyar családok nem bírnák ki”
– fogalmazott, hozzátéve: a magyarok ezért is akarnak békét, és minél gyorsabban szabadulnának a gazdasági szankciók politikájától.
Ha a felveszik Ukrajnát az Európai Unióba, felveszik a háborút is
A miniszterelnök kifejtette, az EU sohasem vett még fel háborúban álló országot, jó okkal. Ráadásul Ukrajna tagsága olyan gazdasági terhet jelentene, amelyet a tagállamok nem bírnának el.
Emlékeztetett arra is, hogy a közép-európai országok uniós csatlakozásával a korábbi tagok is jól jártak.
Ukrajnával azonban másképp áll a helyzet, azzal rosszul járnánk. Rossz üzlet. Agrárválság, munkanélküliség, eladósodás, életszínvonalesés
– figyelmeztetett.
A miniszterelnök elmondta azt is: ma olyan léptékű átalakulás zajlik a világban, amely csak a modern nemzetállamok születéséhez, a vesztfáliai békéhez hasonlítható. Átrendeződik a világ, átalakul a nyugati világ gondolkodásmódja is, és nekünk, európaiaknak, erre választ kell adnunk – tette hozzá. Arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy két stratégiai kérdésben – a nemzeti szuverenitás védelméről és Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében – folytassanak párbeszédet, mert ezek a kérdések a következő évtizedekre eldöntik az uniós tagállamok sorsát és kijelölik a nemzeti parlamentek szerepét.

Rámutatott: az Egyesült Államokban a progresszív liberalizmus programja megbukott és a helyét egy patrióta politika vette át, ami komoly nemzetközi következményekkel jár. Értékelése szerint ugyanis az Egyesült Államokban nem választási baleset történt, hanem új korszak kezdődött: az Egyesült Államok az elmúlt nyolcvan évben a liberális nemzetközi rend fenntartásában volt érdekelt, most viszont megkezdte ennek lebontását, mert ezt már nem látja a saját érdekeihez illeszkedőnek.
Eközben Kína rohamléptekkel halad előre, és már nemcsak ipari kapacitásban, hanem technológiája színvonalában is felveszi a versenyt, valamint India is kilépni készül a világpolitika színpadára, a világ legnépesebb országának minden adottsága megvan ahhoz, hogy Kínához mérhető erejű globális erőközponttá váljon.
Ugyanakkor Európa felkészületlen: „Olyan, mintha az előző évtized válaszaival akarnánk megoldani a következő évtized problémáit, de a régi igazságok már nem működnek, a világ megváltozott és mi, európaiak, nem követtük” – fogalmazott. A miniszterelnök jelezte: 15 éve tagja az Európai Tanácsnak, személyesen élte át az elvesztegetett éveket, az elmúlt időszak sodródását.
Megjegyezte: ha mi úgy vezettük volna Magyarországot, ahogy a bizottság vezette Európát, már régen tönkrementünk volna. Kijelentette: az Oroszország megtörésére irányuló nyugati stratégia kudarcot vallott.
„Senki nem meri bevallani, de ezt a háborút elvesztettük”
– tette hozzá.
Oroszország gazdasága nem omlott össze, a szankciók nem érték el a céljukat, és az oroszok megakadályozták Ukrajna NATO-tagságát – közölte. Jelezte: az amerikaiak ezt felismerték, és most tárgyalnak, míg mi, európaiak folytatjuk a háborút, és úgy teszünk, mintha győzhetnénk.
„Ne legyen igazam, de a vége az lesz, hogy egyedül maradunk a háborúval a szomszédunkban, miközben minden pénzünket egy elérhetetlen győzelemre fordítjuk” – fogalmazott Orbán Viktor. Úgy értékelt: feladták Európa sikeres, olcsó orosz energiára és leginkább a fejlett német technológiára alapuló gazdasági stratégiáját, új stratégia azonban nincs. „A semmi közepén állunk” – jelentette ki.
Hangsúlyozta: az amerikai és kínai vállalatok ma harmad- vagy negyedáron jutnak hozzá az energiához, mint az európai cégek, mert a szankciók miatt Európából eltűnt az olcsó energia. A szankciók és a green deal együtt tönkreteszik az európai gazdaságot – értékelt. Az európai gazdaság nem versenyez, hanem hátrál – mondta, hozzátéve, ma a világ ötven legnagyobb technológiai vállalata közül csak négy európai. Az európai és amerikai GDP közötti különbség megduplázódott az elmúlt húsz évben az amerikaiak javára; az egy főre jutó reáljövedelem 2000 óta az Egyesült Államokban kétszer olyan gyorsan nőtt, mint az EU-ban – sorolta.
Új stratégiára és erős európai vezetőkre lenne szükség
Orbán Viktor azt mondta, ma Európa gazdag és gyenge, ez a legveszélyesebb kombináció, ezért Európát meg kell erősíteni. Európa a vesztfáliai béke után, a nemzetállamok létrejöttével vált erőssé és világhatalmi tényezővé, és az Európai Unió is a nemzetállamok együttműködésén, az erős nemzeti demokráciák erős vezetőin keresztül válhatott sikeressé – tette hozzá. Elmondta, Európában nincs erős és sikeres nemzetállam erős nemzeti parlament nélkül, és az EU mindent a nemzeti parlamenteknek köszönhet.
Úgy fogalmazott, „ezért visszatetsző és gőgös, amikor soha senki által meg nem választott bürokraták oktatják a nemzeti intézmények vezetőit és a választott képviselőket demokráciából és értékekből”.
A kormányfő elmondta, azt látja, ha Európa problémával találta magát szembe, a brüsszeli válasz mindig ugyanaz volt: több hatáskört Brüsszelnek, kevesebb mozgásteret a nemzetállamoknak. Az eredmény pedig az, hogy a baj sohasem zsugorodott, hanem mindig súlyosbodott – mutatott rá, példaként a pénzügyi válságot, a migrációt, az energiaválságot és a háborút említette.

Brüsszel Magyarország megbuktatásán dolgozik
Orbán Viktor azt mondta, aki ellenállt a központosításnak, a lopakodó hatáskörelvonásnak, aki védelmezi a nemzetállami kereteket, azt az uniós források megvonásával fenyegetik. Ha ez nem segít, Brüsszel ellehetetleníti a nemzeti kormányokat, beavatkozik és megbuktatja azokat, neki tetsző, a nemzeti szuverenitást feladó ügynökpártokat segít hatalomra – fogalmazott. Ezt Magyarországon 2018-ban és 2022-ben is megpróbálták, sikertelenül, most próbálkoznak harmadszorra – jegyezte meg.
A miniszterelnök úgy folytatta, a dolgok odáig fajultak, hogy nyíltan bevallják, Magyarország esetében le akarják rontani a gazdaságát, hogy a
„nemzeti kormány helyett nekik tetsző, brüsszeli érdeket szolgáló bábkormányt ültessenek a helyére”.
Hozzátette, az alapítóatyák nem ebből a célból hozták létre az EU-t, ebből nem lesz erős, ebből csak gyenge Európa lesz. Orbán Viktor kitért arra, hogy közben dagad a brüsszeli NGO-botrány, vagyis a brüsszeli bürokrácia sok száz milliónyi euróközpénzt juttatott olyan szervezeteknek, amelyek a föderális Európa szószólói, lobbistái voltak. Ezt nem lehet másként nevezni, mint „puccskísérletnek a nemzeti parlamentekkel szemben” – mondta.
A kormányfő szerint az a kérdés, mit tehetnek a nemzeti parlamentek a brüsszeli szupranacionális gőzhenger ellen. Felhívta a figyelmet a Magyar Országgyűlés által elfogadott, az EU jövőjével kapcsolatos határozatra, amely egyebek mellett azt javasolja, töröljék a szerződésekből az egyre szorosabb egység elvét, rögzítsék Európa keresztény gyökereit és kultúráját a szerződésekben, az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét, valamint erősítsék meg a szubszidiaritás elvét.
Ha valóban erős Európát akarunk építeni, akkor a nemzeti parlamenteknek nem mellékszerep, hanem főszerep jár.
Nekünk, nemzeti parlamenti képviselőknek, kötelességünk vállalni a szerepünket és mi, magyarok, erre készen is állunk. Make Europe Great Again – zárta felszólalását Orbán Viktor.