Az ügyben, amely döntő jelentőségű lehet Von der Leyen hírnevére, az Európai Bíróság arról dönt, hogy a bizottság megsértette-e az átláthatósági szabályokat azzal, hogy nem tette közzé a Pfizer vezérével folytatott szöveges üzenetek tartalmát.

A szerdai Pfizer-gate-döntés a törvényszék alsó fokán nem csak arra lesz hatással, hogy a blokk vezető tisztviselői hogyan intézik ügyeiket zárt ajtók mögött, hanem árnyékot vethet Von der Leyen második ötéves kormányzati ciklusára is, amely csak december 1-jén kezdődött. Miközben azért küzd, hogy az Európai Bizottság továbbra is releváns maradjon, és a nacionalista retorika egyre erősödik a blokkban, máris bírálatok érik a hatalom központosítására való törekvése és a zöldbarát kötelezettségvállalások visszaszorítása miatt.

Az ügy lényege, hogy a szöveges üzeneteket dokumentumnak kell-e tekinteni, és ezért közzétételre jogosultak-e az átláthatóság érdekében.

Míg a kampányolók és sok külső megfigyelő azt mondják, hogy ezeknek a hivatalos kommunikáció bármely más formájához hasonlóan kell kezelniük, a Bizottság ezt nem így véli – írja a Politico.

Nagy szégyen

Az ügy jogi szempontból bonyolult a bizottsági elnök számára, mivel nemcsak személyesen hagyta jóvá az unió legnagyobb, milliárdokat érő vakcinavásárlási szerződését, hanem ő vezeti azt az intézményt is, amelynek feladata az EU jogának érvényesítése, beleértve az átláthatóság és elszámoltathatóság elveit. Ha a bíróság ellene dönt, az politikai muníciót adhat egy széles körű kritikának.

Ez különösen nagy szégyen lenne, hiszen alig néhány hónappal azután, hogy nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy megvédi az átláthatóság, hatékonyság és tisztesség normáit második ciklusa alatt.

„Ez a bírósági döntés mérföldkő lehet az EU átláthatóságában”

– mondta Shari Hinds, a Transparency International politikai integritásért felelős EU-s munkatársa. Hozzátette: „A kulcsfontosságú döntések, különösen azok, amelyek a közegészséget érintik, nem szabad, hogy titokban maradjanak.”

Az ügyet a The New York Times és annak egykori brüsszeli vezetője indította, miután 2022-ben keresetet nyújtott be a bizottság döntése ellen, amely nem tette közzé az üzeneteket. Az üzenetek létezése 2021 áprilisi New York Times-interjúban derült ki, amelyben Bourla elmondta, hogy az üzenetváltásaik mély bizalmat alakítottak ki, és elősegítették a jelentős vakcinamegállapodás tárgyalását.

Ez a megállapodás 2021 májusában jött létre, és az EU elkötelezte magát arra, hogy 1,8 milliárd dózist vásárol a Pfizer–BioNTech-vakcinából, ami messze a legnagyobb volt az összes brüsszeli szerződés közül.

Az előre történő vásárlás 900 millió dózist tartalmazott, azzal a lehetőséggel, hogy további 900 milliót rendeljenek 2022-re és 2023-ra.

Ébresztő jel

Az európai ombudsman 2022-ben megállapította, hogy mivel a bizottság nem kereste meg a szóban forgó üzeneteket, helytelenül járt el. Emily O’Reilly, a 2013 és 2025 közötti ombudsman, ezt az EU intézményei számára egy ébresztő jelnek nevezte.

„Az átláthatóság visszafelé haladt Von der Leyen vezetése alatt”

– mondta.

Kritizálta Ursula von der Leyen távolmaradását az egyetlen bírósági meghallgatásról, amelyet eddig tartottak az ügyben. „Az egyetlen személy, aki mindent elmondhatott volna, nem volt ott” – fogalmazott.

Az EU Bíróságának alsóbb szintű bírái már korábban elutasították a bizottság döntését, hogy a vakcinaszerződéseket nagy részeiben titkosítva tette elérhetővé, amit azzal indokoltak, hogy a személyzet magánéletének és a cégek kereskedelmi érdekeinek védelmét szolgálják.

Évekig tartó bizonytalanság

A szerdai döntés részét képező ügyben a bíróság novemberben meghallgatást tartott Luxemburgban. Miután évekig bizonytalanság övezte az üzenetek létezését, a bizottság jogásza végül elismerte azok meglétét.

„Nem tagadjuk, hogy léteznek az üzenetek” – mondta Paolo Stancanelli, az Európai Bizottság jogásza a meghallgatás közepén.

José Martín y Pérez de Nanclares bíró azt mondta, hogy az unió nem mutatta meg a megfelelő és gondos intézkedéseket annak magyarázatára, hogy miért nem oszthatják meg az üzeneteket. Paul Nihoul bíró pedig a viszonylag zűrzavaros iratanyagot kritizálta.

„Még mindig nem tudjuk, mi történt Von der Leyen telefonjával, hogy üzeneteket vagy Signal-üzeneteket cseréltek-e laptopon vagy más eszközön; még mindig nem tudjuk, hol kereste a bizottság”

– mondta Bondine Kloostra, a The New York Times ügyvédje.

Pénzügyi bűncselekmények

A Von der Leyen ellen irányuló nyomás nemcsak ezen ítélet miatt nő. Az Európai Közpénzügyi Ügyészség, amely a pénzügyi érdekeit sértő súlyos bűncselekményeket vizsgálja, megerősítette, hogy nyomozást folytat a bizottság vakcinavásárlási ügyleteivel kapcsolatban.

Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)