Whatley az elemzésében részletesen kifejti azokat a kockázatokat, amelyeket Ukrajna gyorsított felvétele jelentene az Európai Uniónak. Mint írta, jelentős mértékben átalakulhat az uniós költségvetés, ugyanis a tagságnak köszönhetően Ukrajna kaphatja majd a legtöbb uniós támogatást.
Ugyanakkor az elemzés szerint az Ukrajnában tapasztalható rendszerszintű korrupció lehet a tagság legnagyobb akadálya. A szerző idézi az ukrán korrupcióellenes ügyészség 2024-es közvélemény-kutatási adatait is, mely szerint
az ukrán társadalom 90 százaléka szerint továbbra is elterjedt az országban a korrupció, és ez csak egyre rosszabb lesz az idő előrehaladtával.
Whatley említi még azt is, hogy növekvő tendenciát mutat azoknak az ukrajnai lakosoknak a száma, akik a rendszerszintű korrupciót lassan nagyobb fenyegetésnek látják, mint az orosz inváziót. Ezen csak tovább ront az a tény, hogy az ország korrupcióellenes ügynökségét (NABU) a többség csupán politikai eszköznek tekinti a kijevi hatalom számára. Ezzel kapcsolatban felidézik Szemjon Krivonosznak, az ügynökség vezetőjének esetét, akiről úgy tartják, hogy politikai adósa Zelenszkij kabinetfőnökének, Andrij Jermaknak, aki a kritikusai szerint felhasználta a hadiállapotot hatalmának bebetonozására, valamint politikai ellenfelei üldözésére. Említést tesznek egy súlyos mulasztásról, amikor a NABU leleplezte Jermak testvérét, amiért a vád szerint politikai pozíciókat és az elnöki hivatalhoz való könnyebb hozzáférhetőséget biztosított ismeretleneknek, az ügynökség mégis indoklás nélkül lezárta a nyomozást.
Idézi még Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság korábbi elnökének szavait is, aki már 2023-ban arról beszélt, hogy Ukrajna nem áll készen a tagságra, elsősorban a rendszerszintű korrupció mértéke és a jogállami garanciák hiánya miatt.
„Akinek van bármilyen köze is Ukrajnához, tudhatja, hogy az ország társadalma minden szinten korrupt”
– idézik Juncker 2023-as szavait a Politico elemzésében, amely szerint a helyzet nem javult sokat, sőt, a háború csak tovább rontott. Az elemzés szerint a gyorsított tagság ötletgazdái is tisztában vannak vele, hogy Ukrajna nem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, ezért a felvetés inkább biztonsági garanciaként és a hosszú távú stabilitás eszközeként értelmezendő. Azonban, a szerző felhívja a figyelmet:
Ukrajna gyorsított felvétele az unióba nem okozna mást, csak azoknak a korábbi hibáknak nagyobb mértékű megismétlését, amelyeket a közösség elkövetett Bulgária és Románia 2007-es csatlakozásánál.
Montenegró 2010-ben lett tagjelölt ország, azonban a korrupció magas szintjére hivatkozva nem csatlakozhatott, okulva a bolgár és a román példából, amikor nem vették figyelembe az Európai Számvevőszék figyelmeztetéseit. Ukrajna népessége a háború ellenére is hatvanszorosát jelenti Montenegró lakosságának, továbbá Kijev háború előtti nemzeti összterméke 36-szor volt nagyobb, így a csatlakozás csak felerősítené a román és a bolgár csatlakozás tapasztalatait, a tervezett reformok végrehajtása pedig akár több évtizedig is elhúzódhat.
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)