Finnország, Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia Oroszország növekvő fenyegetésére hivatkozva lépnek ki a gyalogsági aknák betiltásáról szóló kulcsfontosságú nemzetközi egyezményből.
„Bárhol, bármikor és bármely szereplő általi
használatuk továbbra is teljes mértékben elfogadhatatlan az Európai Unió számára”
– e szavakkal ítélte el Josep Borrell, az EU diplomáciai főképviselője egy nyilatkozatban 2025. február 4-én Donald Trump amerikai elnök döntését, amely feloldotta az aknák használatára vonatkozó amerikai korlátozásokat.
Egyszer így, egyszer úgy
Ez a döntés „aláássa a gyalogsági aknák elleni globális normát, amely az elmúlt 20 évben több tízezer ember életét mentette meg” – mondta Borrell, hozzátéve, hogy az aknaáldozatok többsége gyermek.

Egy hónap múlva, 2025 márciusában az EU azon tagállamainak védelmi miniszterei, miután deklarálták, hogy taposóaknákat óhajtanak telepíteni (nyilván nem külországok, hanem a saját államaik területére – szerk.), kijelentették: „Ezzel a döntéssel egyértelmű üzenetet küldünk: országaink felkészültek és minden szükséges intézkedést képesek alkalmazni területünk és szabadságunk védelmében”.
Ismert: ezen országok egyike sem áll háborúban.
Csak Trump aknája halálos
„Évente több ezer ember sérül meg és hal meg taposóaknák miatt” – emlékeztetett a BBC 2020. január 31-én, amikor Donald Trump első ízben jelentette be, hogy feloldja az amerikai erők által használt gyalogsági aknák telepítésére vonatkozó korlátozásokat.
„A gyalogsági aknák biztosítása a leköszönő amerikai kormányzat legújabb lépése Ukrajna háborús erőfeszítéseinek támogatása érdekében, mielőtt Donald Trump január 20-án visszatér a Fehér Házba” – szintén a BBC így kommentálta 2024. november 20-án azt a hírt, miszerint Joe Biden amerikai elnök beleegyezett abba, hogy gyalogsági aknákat adjon Ukrajnának.

Fegyver a lakosság ellen
A gyalogsági aknák szörnyű dolgokat művelnek ártatlan emberekkel. A fegyverek egy kis csoportjába tartoznak, beleértve a vegyi és biológiai fegyvereket is, amelyeknek használata annyira visszataszítók, hogy soha többé nem szabad használni őket – idézi a The Guardian a szerb Zoran Jesicset, aki Boszniában elveszítette a jobb lábát egy akna miatt. Jesics a szerb hadsereg 21 éves katonája volt, amikor egy erdőben aknára lépett. Rokkant lett, és súlyos lelki traumákkal küzd. Később megtudta: „ez a mi aknánk volt” – idézi a The Guardian.
A brit lap hozzáteszi: több éves statisztikák támasztják alá, hogy világszerte
a taposóaknák által megölt vagy megsebesítettek 70-85 százaléka civil.
Kiemelt kép: Táblák figyelmeztetnek a sérült elektromos kábelek közelében lévő aknákra, 2024. július 17-én az ukrajnai Balaklijában (Fotó: Scott Peterson/Getty Images)