XIV. Leó pápának a nevében rejlik a titok arról, milyen célokat akar elérni, milyen programot kíván végrehajtani

| Szerző: Jezsó Ákos
Nagyobb figyelmet akar szentelni a világ szociális rendjének XIV. Leó pápa, aki nem titkolja: azért választotta a szociális enciklika pápájaként is említhető XIII. Leó nevét, mert az általa elindított út folytatója kíván lenni. Mire gondolt? Milyen folyamatokat kíván feléleszteni? Mit várhatunk az új pápától?

Nomen est omen – vagyis a név intő jel. De mondhatjuk azt is, hogy a név maga az ember. Nincs ez másként XIV. Leó pápa esetében sem. A pápává választott chicagói születésű Robert Francis Prevost nem véletlenül ült fel Szent Péter trónjára az általa választott XIV. Leó névvel. Első beszédében, melyet a Szent Péter-bazilika központi erkélyéről, az úgynevezett áldások erkélyéről mondott, a feltámadt Krisztus békéjét hangsúlyozta. Mint fogalmazott: „A békére és az igazságosságra törekedve kell félelem nélkül hirdetni az evangéliumot.

Nem mindegyik elődje gondolkodott így, de a pápák sorából hármat mindenképp ki kell emelni:

  • a szentté avatott I. Leó pápát, akit az egyház a nagy előnévvel is felruházott,
  • az 1513-ban Bakócz Tamás esztergomi érsek ellenében pontifikált X. Leó pápát,
  • az első modern pápának és a kereszténydemokrácia atyjának is tekinthető XIII. Leót, aki korának liberalizmusára és szociális helyzetére kereste a katolikus választ.

A kezdeti évszázadok pápai életrajzainak kronologikus gyűjteményét tartalmazó Liber Pontificalis, vagyis a Pápák könyve tanúsága szerint Nagy Szent Leó pápa a hanyatló Római Birodalom időszakában, valamikor 390 táján született Toscanában. Ő volt a 45. pápa. Szent Péter trónjára 440. őszén ült. Több mint 21 éves uralkodása alatt gyakorlatilag megváltoztatta az addigi keresztény világot.

Róma városát két alkalommal is megmentette a végső pusztulástól

Első ízben 452-ben, mikor is Attila hun seregei közeledtek az Örök Város felé. A császár, III. Valentinianus elmenekült és Ravenna erős falai közé zárkózott, magára hagyva mindezzel Róma népét. Leó pápának a tanácsadói hasonló futást javasoltak, de ő nem menekült. A szóban forgó tanácskozáson felemelt az asztalról egy finoman megmunkált, ékesen díszített hun karperecet, és azt mondta: „Az a nép, amelyik ilyen műalkotásokra képes, hajlandó lesz az élet igéjének befogadására.” Leó pápa ezt követően Attila Róma felé tartó seregei elé ment, és magával az Isten ostoraként, vagyis flagellum Deiként emlegetett hun királlyal tárgyalván elérte, hogy a támadók megkíméljék Rómát.

Nagy Szent Leó pápa

Három évvel később aztán az Észak-Afrikát prédáló Geiserich király hadai elől kellett megvédeni Rómát. A vandál flotta ugyanis nem elégedett meg Afrikával, áthajózott a Földközi-tengeren és Róma kikötőjében, Ostiában ért partot. A pápa ezúttal a vandál király táborába ment. Az azonnali elvonulásra ugyan nem tudta rávenni Geiserichet, azt viszont elérte, hogy a támadók nem gyújtották fel Rómát és a lakosságot sem ölték halomra. A vandálok gazdag zsákmánnyal hajóztak el Itáliából, Rómában pedig a lakosság körében futótűzként terjedt a hír, hogy az emberek életét a pápa mentette meg.

Nagy Szent Leó pápa nemcsak bátor ember és tehetséges szónok volt, de a krisztológiai, vagyis a Jézus emberi és isteni lényét kutató, és a Megváltó személyét definiáló viták bajnoka is. Igazi nagysága mégis abban rejlett, ahogyan püspöktársaival együtt próbálta egy roppant nehéz időszakban vezetni egyházát, a tévtanokat pedig az evangélium szellemében gyomlálta.

Nem véletlen, hogy 1754-ben egyházdoktorrá avatták, XVI. Benedek pápa pedig az egyháztanítók sorába iktatta.

Raffaello: X. Leó pápa

X. Leó pápára a reneszánsz pápák egyik jellegzetes alakjaként tekinthetünk. Nemcsak utódaira, de a magyarság történelmére is nagy hatást gyakorolt, lévén, hogy a firenzei Medici család sarját Bakócz Tamás esztergomi érsek ellenében választották pápává.

Cserna Károly rajzolata Bakócz Tamásról egy korabeli emlékérem nyomán (Forrás: Nemzeti Múzeum, 1900 körül)

Ez a kétes hírnévvel rendelkező Borgiák kora, és X. Leó pápa bele is illik a VI. Sándor vagy II. Gyula pápák alkotta nem túl hízelgő sorba, lévén, hogy ők e világi fejedelemként, reneszánsz uralkodókként viseltettek, s nem egyházi elöljáróként, vagy lelki vezetőkként. Nemcsak X. Leó gondolkozásmódjára, de a korára is jellemző az, amit közvetlenül a pápává választása után mondott: „Élvezzük azt, amit Isten nekünk adott!

Ez, a Szent Ferenc tanaival szöges ellentétben álló mentalitás eleve kizárta, hogy visszaállítsa a Biblia igéje szerinti életre nevelő puritán egyházat.

Nem véletlen, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes X. Leó pápa uralkodása alatt, vagyis 1517. október 31-én tűzte ki a wittenbergi Schlosskirche (vártemplom) kapujára az elhíresült 95 pontból álló tételsorát. Az ekkor meginduló reformátori küzdelemből hamarosan megszületett a reformáció, amire X. Leó pápának gyakorlatilag egyetlen válasza volt: 1521-ben kiközösítette Luther Mártont.

Luther Márton (Forrás: Wikipedia.org)

Hogy kapcsolódik mindez XIV. Leó pápához?

A névazonosságon túl úgy jutunk el a jelenlegi pápához, hogy ő is Ágoston-rendi szerzetes és ő is a katolikus egyház megreformálását tartja fontosnak. Csakhogy az új pápa reformja semmilyen újdonsággal nem rendelkezik, lévén, hogy egyházát vissza kívánja terelni arra az útra, amelyet több mint száz évvel ezelőtt XIII. Leó pápa jelölt ki.

Mindezt Német László pápaválasztó bíboros, belgrádi érsek-metropolita hozta nyilvánosságra, aki elmondta: XIV. Leó programja az általa választott névben rejlik. Ismert: a mindenkori pápa közvetlenül megválasztása után választja ki az egyházfői nevét, amelyet először a Szent Péter-bazilika erkélyén jelent be.

A megválasztott új katolikus egyházfő, XIV. Leó pápa misézik a bíborosi kollégium tagjaival a vatikáni Sixtus-kápolnában 2025. május 9-én (Fotó: MTI/EPA/Vatikáni Média)

Az MTI római tudósítójának beszámolója szerint Német László elmesélte, hogy a pápaválasztást követő estén, amikor a bíborosok a Szent Márta-házban megünnepelték az új egyházfőt, egy asztalhoz került XIV. Leóval. Német László kérdésére, hogy miért ezt a nevet választotta, az új pápa azt mondta, hogy nagyobb figyelmet akar adni a világ szociális rendjének. Belgrád magyar nemzetiségű bíborosa felidézte, hogy XIV. Leó szerint „új forradalom korát éljük: XIII. Leó korában az ipari forradalom időszaka zajlott, ma pedig digitális forradalomban élünk. Ma is, ahogyan XIII. Leó idején, a munkahelyek hiánya jelent problémát, mivel a digitalizáció a munkaerő csökkenéséhez vezet”.

Német László hozzátette: történelmi szál is összeköti XIV. Leót elődjével, mivel a 19. századi pápa fiatalkorában gyakran megfordult egy Ágoston-rendi római templomban. XIV. Leó pedig ugyanehhez a rendhez tartozik.

Ki volt XIII. Leó pápa, a mostani szentatya példaképe?

Az 1878 és 1903 között uralkodó egyházfő legfőbb törekvése, hogy kora szekularizálódó, antiklerikális és egyházellenes társadalmi és államvezetési felfogására keresztény válaszokat adjon.

Fülöp László: XIII. Leó pápa (Forrás: Nemzeti Galéria)

Hihetetlen munkabírása volt, és mindmáig a legtöbb enciklikát jegyző pápaként tartjuk számon, lévén hogy 85 tanító pápai körlevél kötődik XIII. Leó nevéhez. Ezek átfogták az élet egészét. Erkölcsi tanításával még arra is kitért, hogyan kell viselkednie egy keresztény embernek a politika vagy a munka világában. Nem véletlen, hogy méltatói a munkások pápájaként vagy szociális pápaként is emlegették.

Mind közül talán a leghíresebb a Rerum novarum kezdetű enciklikája, amely a munka világát és a szociális helyzetet tekintve korszakalkotó volt, és olyan folyamatot indított el, amely a modern értelemben vett kereszténydemokrácia megszületéséhez vezetett. A Rerum novarum jelentősége abban állott, hogy első ízben fogalmazta meg a kereszténység tanítását a szociális rendre, a munkára és a munkaadó viszonyára vonatkozólag. Ezzel a későbbi nagy szociális enciklikák sorozatát nyitotta meg, mint például a XI. Piusz pápa által 1931-ben kibocsátott Quadragesimo anno, a XXIII. János pápa által 1961-ben kiadott Mater et Magistra, vagy a Szent II. János Pál pápa nevéhez köthető, 1991-es Centesimus annus kezdetű enciklikák.

XIII. Leó pápa (1898)

A vallásos hit megújítására és a keresztény elvek megélésére, vagyis az evangélium szellemiségéből fakadó korszerű életvitelre, s a társadalmi problémáknak a hit talaján álló, de igazságos orvoslására törekvő gondolatai ma is aktuálisak.

A hírek szerint erre törekszik XIV. Leó pápa.

Kiemelt kép: XIV. Leó pápa (Fotó: Alberto Pizzoli/AFP)

Ajánljuk még