A lépés – amelyet Trump a jövő héten esedékes szaúd-arábiai látogatása során jelenthet be – hosszú ideje feszültségforrás Irán és az arab országok között. Míg az arab államok évek óta szorgalmazzák a névváltoztatást, Irán – mint az egykori Perzsa Birodalom örököse – történelmi jogokra hivatkozva ragaszkodik a „Perzsa-öböl” elnevezéshez.
A Perzsa-öblöt már a 16. század óta ezen a néven ismeri a nemzetközi közösség, de a Közel-Kelet számos országában az „Arabian Gulf”, vagyis Arab-öböl megnevezés terjedt el.
A feszültség 2012-ben is fellángolt, amikor Irán azzal fenyegette meg a Google-t, hogy beperli, mert a térképein egyáltalán nem jelölte a vízfelület nevét – írja az AP News.
Bár a Fehér Ház hivatalosan nem reagált az értesülésre, az amerikai hadsereg már évek óta az „Arabian Gulf” megnevezést használja saját közleményeiben és térképein. A kérdés azonban Irán számára szimbolikus jelentőségű:
sok iráni úgy véli, az elnevezés megváltoztatása identitásuk és történelmük elleni támadás.
Az iráni külügyminiszter, Abbas Araghchi az X közösségi oldalon élesen bírálta a kezdeményezést, mondván: „Politikai indíttatású kísérletek a történelmileg rögzült Perzsa-öböl név megváltoztatására ellenséges szándékot tükröznek Iránnal és népével szemben, és határozottan elítéljük azokat.”
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
— Seyed Abbas Araghchi (@araghchi) May 7, 2025
Araghchi szerint egy ilyen „rövidlátó lépés” sem jogi, sem földrajzi értelemben nem érvényes, és csak „az irániak haragját” fogja kiváltani világszerte – politikai nézettől függetlenül.
Trump már 2017-es elnöki ciklusa idején is használta az „Arabian Gulf” kifejezést, ami akkor is éles iráni reakciót váltott ki. Az akkori iráni elnök, Hasszán Róháni úgy fogalmazott:
Trump „geográfiai ismeretei súlyos hiányosságokat mutatnak”.
A mostani névváltoztatás nemzetközi elismeréséhez azonban Trumpnak nincs joghatósága. A világ tengereinek és vízrajzi elnevezéseinek egységesítéséért felelős Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) tagjaként az USA csak saját hivatalos dokumentumaiban módosíthatja az elnevezést.
Más országokra ez nem vonatkozik.
Trump közel-keleti útja Szaúd-Arábiát, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is érinti – mindhárom ország partjait az öböl mossa. A vizit célja részben az, hogy az USA gazdasági befektetéseket és politikai támogatást szerezzen a térség államaitól többek között a gázai háború rendezésére és Irán nukleáris ambícióinak visszaszorítására.
Elemzők szerint Trump személyes üzleti érdekei is közrejátszhatnak a döntésben:
korábban is számos gazdasági kapcsolata volt a térség országaival, amelyekről hivatali ideje alatt sem mondott le.
A volt elnök néhány hónappal ezelőtt már felvetette, hogy a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölre” kereszteljék át. Az ügyből jogi vita is lett: az Associated Press beperelte a Trump-adminisztrációt, miután az korlátozta újságíróik hozzáférését, mert nem voltak hajlandók alkalmazni az új elnevezést.
A bíróság végül a sajtószabadságra hivatkozva az AP-nek adott igazat, és helyreállította a médium hivatalos eseményeken való részvételi jogát.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök (Fotó: Saul Loeb/AFP)