Újabb töréspont alakult ki az Európai Unió és egyes tagállamai között, miután a bizottság kedden bejelentette: jogszabályi javaslatot terjeszt elő annak érdekében, hogy 2027 végéig teljesen kivezessék az orosz gázt és cseppfolyósított földgázt (LNG) az uniós energiapiacról. A terv az orosz olajra és dúsított uránra is kiterjed, sőt, bizonyos importokra különadó bevezetését is fontolgatják – írja a Reuters.
Az intézkedéssorozat része annak az átfogó célkitűzésnek, hogy az EU megszüntesse évtizedek óta fennálló energetikai függését Oroszországtól.
A javaslat azonban komoly ellenállásba ütközött Szlovákia és Magyarország részéről. Robert Fico szlovák miniszterelnök kemény szavakkal bírálta a tervet:
„Gazdasági öngyilkosság ez, ha odáig jutunk, hogy sem gázt, sem nukleáris energiát, sem olajat nem használhatunk, csak mert egy új vasfüggönyt építünk a Nyugat és Oroszország vagy más országok közé.”
Fico szerint bár elismeri a törekvést az energiafüggőség csökkentésére, a bizottság javaslatai súlyosan károsíthatják az Európai Unió versenyképességét és jelentősen megemelhetik az energiaárakat. A szlovák állami gázszolgáltató, az SPP is aggodalmát fejezte ki, mondván: a tervezett intézkedések „jelentős negatív hatással lehetnek az uniós üzleti szektor versenyképességére”.
Magyarország is határozottan ellenzi a tervet. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy Magyarország „a lehető leghatározottabban fog fellépni” az uniós javaslat ellen, bár részleteket egyelőre nem közölt.
Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-posztban értett egyet a szlovák miniszterelnökkel: „Robert Ficónak igaza van. Ursula von der Leyen javaslata csődbe viszi Európát, és elviselhetetlen terhet jelent a közép-európai családoknak. Nem engedjük, hogy az ukrán EU-csatlakozás árát a magyar családokkal fizettessék meg!”
Az Európai Bizottság júniusban beterjesztendő jogi javaslata parlamenti és tagállami jóváhagyást igényel majd. A döntéshez minősített többség szükséges, így egy-egy ország nem tudja egyedül megakadályozni a tervezet elfogadását – de több tagállam összefogása már blokkoló erővel bírhat.
Az EU gázimportjának körülbelül 19 százaléka még mindig Oroszországból érkezik, főként a Török Áramlaton keresztül, valamint LNG formájában. Ez az arány ugyan jelentősen csökkent a 2022 előtti 45 százalékhoz képest, de a függés még mindig kézzelfogható. A szlovák energiaügyi minisztérium szerint 2023-ban az unió 27 tagállamából 10 még mindig vásárolt orosz gázt.
A vita tehát nem csupán energiapolitikai kérdés, hanem geopolitikai és szociális súllyal is bír, különösen Közép-Európa számára, ahol az alternatív energiaforrások kiépítése lassabban halad, és a lakosság is érzékenyebb az áremelkedésekre.