Líbiát továbbra is belső konfliktusok sújtatják, ahol a migránsokat gyakran borzalmas körülmények között tartják fogva. Az Amnesty International korábbi jelentései szerint a líbiai fogolytáborokban rendszeresek a kínzások, a nemi erőszak, a kényszermunka és a rabszolgaság – mindezt nők, férfiak és gyermekek is elszenvedik.
A New York Times szerint a Trump-adminisztráció célja ezzel a keményvonalas lépéssel az illegális bevándorlás visszaszorítása, és egyértelmű üzenet küldése. Korábban már venezuelai migránsokat szállítottak El Salvadorba, ahol terroristák számára fenntartott maximális biztonságú börtönbe kerültek. Akkor is jogi eljárások indultak a kormány ellen.
A líbiai helyzet tovább súlyosbítja a döntés megítélését. A polgárháborús ország két részre szakadt: Tripolit egy nemzetközileg elismert kormány irányítja, míg Kelet-Líbiát Khalifa Haftar hadúr uralja. Az USA hivatalosan csak a tripoli kormánnyal tart fenn kapcsolatot, mégis, Haftar fia, Szaddám a múlt héten több Trump-kormányzati tisztviselővel is találkozott Washingtonban.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jelenleg is fokozott utazási figyelmeztetést ad ki Líbiára a polgárháború, bűnözés, terrorizmus, emberrablások és aknamezők miatt nem javasolják az országba való belépést.
A tervezett líbiai deportálás nemcsak emberi jogi, hanem diplomáciai szempontból is kockázatos lépés. Jogvédő szervezetek és jogászok már korábban is hangsúlyozták, hogy a migránsok ilyen országokba való visszaküldése, ahol nincsenek biztosítva a legalapvetőbb emberi jogok sem súlyos jogsértésnek minősülhet.
Frederic Wehrey, a Carnegie Alapítvány líbiai szakértője így nyilatkozott: „Voltam ezekben a migránsbörtönökben. Borzalmas helyek. Senkit, főleg kiszolgáltatott embereket nem szabadna ide deportálni.”
A Trump-kormányzat azonban továbbra is kitart célja mellett, miszerint minél több országot rávenni arra, hogy fogadja és börtönözze be az Egyesült Államokból kiutasított migránsokat. A cél, hogy elrettentsenek mindenkit, aki illegálisan próbál belépni az országba.