Németországban példátlan politikai meglepetés történt: Friedrich Merz nem tudta megszerezni a szükséges parlamenti többséget a kancellári szavazáson, noha a hárompárti kormánykoalíciónak elvileg megvolt a kellő számú mandátuma. A titkos voksolás eredménye alapján a leendő kormánykoalíció 18 képviselője nem támogatta Merzet. A következő szavazást két héten belül tarthatják meg, és már most találgatások indultak arról, kik és miért fúrhatták meg az esélyesnek tartott CDU-elnököt.
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, kedd délelőtt csak 310 szavazatot kapott a Bundestagban tartott titkos szavazáson, ez hat szavazattal kevesebb a szükséges abszolút többségnél (316), amely a kancellári tisztség elnyeréséhez szükséges – írja az AP News. A voksolás eredménye sokakat meglepett, mivel Merzet a szavazás előtt esélyesnek tartották.
A CDU/CSU, valamint a Szociáldemokrata Párt (SPD) és kisebb partnereik által létrehozott új koalíció összesen 328 mandátummal rendelkezik a Bundestag 630 fős alsóházában, ez elméletben elég lett volna Merz győzelméhez. Azonban a titkos szavazás eredménye szerint a frakciók egy része nem állt egységesen mögötte.
A kialakult helyzet következménye, hogy a parlamenti pártoknak 14 nap áll rendelkezésükre, hogy egy új jelöltet találjanak, aki képes megszerezni a többséget.
Ha ez sem sikerül, akkor az államfő dönthet és kinevezi a legtöbb szavazatot kapott jelöltet kancellárrá, vagy új választásokat ír ki.
A szavazás után Merz és szövetségesei elhagyták az üléstermet, egyelőre nem tudni, mi lesz a következő lépés. Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges abszolút többséget.
A távozó Olaf Scholz kancellárt hétfő este hivatalosan elbúcsúztatták, de az új fejlemények miatt még továbbra is hivatalban kell maradnia utódja beiktatásáig. A kormány szintén ügyvivőként hivatalban marad.
A februári választáson második legtöbb szavazatot szerző Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt új választásokat követelt a sikertelen kancellárválasztási kísérlet után.
„Merznek azonnal le kellene mondani, és meg kellene nyílnia az utat az új választások előtt”
– jelentette ki Alice Weidel, az AfD társelnöke, hozzátéve, hogy pártja kész vállalni a kormányzás felelősségét.
Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője bejelentette:
a koalíció továbbra is Friedrich Merzet javasolja kancellárnak a második szavazáson is.
Spahn közlése szerint erről az uniópártok és a szociáldemokraták közösen döntöttek, de az új voksolás időpontja még bizonytalan. Hozzátette: jelenleg arról folynak egyeztetések, hogy a második szavazást csak három nap múlva vagy annál korábban tartsák meg. Az új szavazásról a parlamentnek kétharmados többséggel kell határoznia.
Ha Merz végül mégis kancellár lesz, számos komoly kihívással kell szembenéznie. Ezek között szerepel az ukrajnai háborúval kapcsolatos külpolitikai irányvonal, az Egyesült Államok megváltozott kereskedelempolitikája, a német gazdaság stagnálása, valamint az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése.
Az AfD-t a német belbiztonsági szolgálat a múlt héten „szélsőjobboldali szervezetként” minősítette, ami lehetőséget ad a párt fokozott megfigyelésére. A döntés nemzetközi visszhangot váltott ki, az amerikai külügyminiszter és alelnök is bírálta a lépést, míg a német külügy reagálva kiállt a döntés mellett.
Friedrich Merz eddig nem kommentálta a titkosszolgálati döntést, de leendő kancellárként mindenképpen állást kellene foglalnia a német politikai rendszer „tűzfalának” jövőjéről, amelyet a második világháború óta tartanak fenn a szélsőséges pártokkal szemben.
A CDU által vezetett koalíció gazdaságélénkítést, védelmi kiadások növelését, szigorúbb migrációs politikát és digitalizációs reformokat ígér. A kormányzati csapatban Merz külügyminiszternek Johann Wadephul CDU-s képviselőt jelölte, ha nyernek ez az első alkalom, hogy a CDU kezébe kerülne a tárca a hatvanas évek óta.