Az ütemterv bejelentésére egy olyan időszakban kerül sor, amikor az Egyesült Államok erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy előmozdítsa egy orosz–ukrán békemegállapodás létrejöttét. Amennyiben születne megállapodás, az újra megnyithatná az utat az orosz energiahordozók előtt, és enyhíthetné a szankciókat.
Jelenleg Európa gázellátásának mintegy 19%-a még mindig Oroszországból érkezik, a TurkStream vezetéken és cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokon keresztül. Az EU célja – amely nem kötelező érvényű –, hogy 2027-re teljesen megszüntesse az orosz fosszilis tüzelőanyagok importját.
Vis maior helyzet
Az Európai Bizottság vizsgálja annak jogi lehetőségeit, hogy az európai vállalatok vis maiorra hivatkozva, jogi következmények nélkül felmondhassák orosz gázszerződéseiket, valamint olyan intézkedéseket is, amelyek megtiltanák új szerződések kötését orosz gázra – mondta egy magas rangú EU-tisztviselő a múlt hónapban.
Ügyvédek és elemzők szerint azonban kérdéses, hogy a vis maior jogilag megállná-e a helyét, tekintettel arra, hogy az EU már 2022-ben bejelentette: véget vetne az orosz gázimportnak.
Agnieszka Ason, az LNG-szerződésekre szakosodott független energiajogász szerint
a vis maior alkalmazásához szükséges, hogy a beszállító megsértse a szerződést – például ne szállítson –, de az orosz gázszállítások a háború három éve alatt folyamatosan működtek.
„Bármilyen szándékos lépés, amelyet az EU tenne, már önmagában is gyengíti a vis maior hivatkozást – ez éppen ellentétes azzal, amit a vis maior jelent” – mondta Ason, aki az Oxfordi Energiatanulmányok Intézetének vezető kutatója is.
Szankciókon keresztül is elérhetik a céljukat
Jogi szakértők szerint a leghatékonyabb lépés az orosz gázimport beszüntetésére a közvetlen szankcionálás lenne. Ehhez azonban mind a 27 uniós tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges. Szlovákia és Magyarország ugyanakkor továbbra is szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal.
Kapcsolódó tartalom
A háború kezdete óta a Gazprom és több európai vállalat is keresetet nyújtott be egymás ellen szerződésszegés és elmaradt kifizetések miatt. A Reuters bírósági dokumentumok alapján végzett becslései szerint ezek a jogviták összesen mintegy 18,5 milliárd eurót tesznek ki.
Az orosz Gazprommal kötött szerződések „take-or-pay” záradékokat tartalmaznak, vagyis a vásárlóknak akkor is ki kell fizetniük a mennyiség akár 95%-át, ha nem veszik át a szállítást.
David Haverbeke, a Fieldfisher ügyvédi iroda partnere szerint az EU-nak inkább azon kellene dolgoznia, hogy segítsen a vállalatoknak azzal érvelni, miszerint a 2022 óta megváltozott körülmények – például az orosz gázvásárlás kockázatai – jogalapot adhatnak a szerződések újratárgyalására vagy felmondására.
Egy másik lehetőség szerinte az lenne, ha a vállalatokat arra kényszerítenék, hogy a jövőben egy uniós közös beszerzési rendszeren keresztül vásároljanak orosz cseppfolyósított földgázt, és a megvásárolható mennyiségekre maximális kvótát állapítanának meg.
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)