A döntés óriási hatással lesz a világ 1,4 milliárd római katolikus hívőjére. A BBC News szerint az eredmény még soha nem volt ennyire megjósolhatatlan. A szavazásban részt vevő bíborosok 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki. A testület történetében először az európaiak aránya 50 százalék alá csökkent.

Bár sokan Ferenc pápa szemléletét követik, az általa kinevezett bíborosok nem egyformán haladók vagy konzervatívok. A kérdés tehát: az új pápa Afrikából, Ázsiából vagy akár Amerikából érkezik-e? Vagy ismét egy rutinos vatikáni bíboros kerül a trónra?

Íme az esélyesek listája, zárójelben a bíborosok életkora és az általuk képviselt ország:

• Pietro Parolin (70, Olaszország): A Vatikán államtitkáraként Ferenc pápa egyik legfőbb tanácsadója volt. Diplomatikus stílusa sokak szerint előny, mások szerint hátrány. Bírálta az azonos neműek házasságát, és összefüggésbe hozták visszaélések eltussolásával is.
• Luis Antonio Tagle (67, Fülöp-szigetek): Az ázsiai Ferencnek is nevezett bíboros népszerű hazájában és a Vatikánban is. Szociálisan érzékeny, ugyanakkor ellenzi az abortuszt és az eutanáziát. Nyitottabb hozzáállást sürgetett az LMBTQ-közösség tagjaival kapcsolatban.
• Robert Prevost (69, USA): Peru volt érseke, jelenleg a püspöki kongregáció vezetője. Reformpárti, de múltját árnyalják visszaélési ügyekkel kapcsolatos kritikák.
• Peter Turkson (76, Ghána): Az első ghánai bíboros, korábban esélyes volt a pápai címre. Konzervatív értékrendje mellett kiállt az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek kriminalizálása ellen Afrikában.
• Fridolin Ambongo (65, Kongói Demokratikus Köztársaság): Kinshasa érseke, a vallásszabadság híve, de élesen elutasítja az azonos neműek kapcsolatát.
• Erdő Péter (72, Magyarország): A budapesti érsekre sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek, aki hidat képezhet a különböző teológiai és földrajzi irányzatok között a bíborosi kollégiumon belül. Ismeri az afrikai egyházat és az ortodox kapcsolatokat, de konzervatív nézetei megosztók lehetnek.
• Mario Grech (68, Málta): A püspöki szinódus vezetőjeként Ferenc pápa egyik legfontosabb reformjának motorja. Mérsékelt és nyitott a hívek bevonására.
• Matteo Zuppi (69, Olaszország): A szegények szószólója és béketeremtő. Ferenc pápa közeli szövetségese volt, de éppen ez visszatarthatja a konzervatív bíborosokat.
• Joseph Tobin (73, USA): Egyesítő személyiség, nyitott az LMBTQ-közösség felé. Felvetette, hogy akár nő is lehetne bíboros.
• Angelo Scola (83, Olaszország): Bár már nem szavazhat, neve újra előkerült. Az idősödésről szóló könyvéhez Ferenc pápa írta az előszót.
• Reinhard Marx (71, Németország): Ferenc pápa tanácsadója volt, reformpárti, de visszalépett a tanácsadásból. Visszaélések kezelése miatt kapott kritikákat.
• Pierbattista Pizzaballa (60, Olaszország): Jeruzsálem pátriárkája, kiemelkedő ismerője a közel-keleti helyzetnek. Tapasztalatlansága hátrány lehet.
• Marc Ouellet (80, Kanada): Kétszer is esélyes volt, de most már nem szavazhat. Konzervatív, de a nők szerepének bővítését támogatja.
• Robert Sarah (79, Guinea): A konzervatívok kedvence, hagyományhű és a liturgia szigorú védelmezője.
• Jean-Marc Aveline (66, Franciaország): A bevándorlók védelmezője, nyitott a vallásközi párbeszédre. Nem beszél folyékonyan olaszul.
• Charles Maung Bo (76, Mianmar): Az üldözöttek védelmezője, elítélte a rohingják üldözését. Sokoldalú, de kevesen tartják esélyesnek.
• Michael Czerny (78, Kanada): A Vatikán szociális fejlesztési dikasztériumának vezetője. Ferenc pápa közeli társa, jezsuita, így újabb jezsuita pápa választása kevéssé valószínű.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke, Erdő Péter bíboros neve is felmerült Ferenc pápa lehetséges utódjaként a május 7-én kezdődő konklávé előtt. A 72 éves magyar egyházi vezető immár több mint húsz éve tölti be a bíborosi tisztséget, és jelentős tapasztalattal rendelkezik mind az európai egyházpolitikában, mind a vatikáni diplomáciában.

Erdő Pétert 51 évesen nevezte ki bíborossá II. János Pál pápa, és 2006 és 2016 között kétszer is vezette az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsát (CCEE), ezzel elismertté vált az európai egyházban.

Jó kapcsolatot ápol az afrikai bíborosokkal, és fontos szerepet játszott a katolikus–ortodox párbeszéd előmozdításában is, ami különösen értékes lehet a keleti keresztény egyházakhoz való közeledés szempontjából.

A kommunista korszakban katolikus családban nevelkedett bíboros tapasztalata az egyház elnyomás alatti működéséről fontos történelmi és politikai háttértudást jelent. Sokan kompromisszumos jelöltként tekintenek rá, aki

hidat képezhet a különböző teológiai és földrajzi irányzatok között a bíborosi kollégiumon belül.

Erdő Péter aktív szerepet vállalt Ferenc pápa 2021-es és 2023-as magyarországi látogatásain, és tagja volt annak a két konklávénak, amely előbb XVI. Benedeket, majd Ferenc pápát választotta meg.

Konzervatív nézetei különösen a család és a társadalmi értékek terén rezonálnak a hagyományosabb irányvonalat képviselő bíborosokkal. Erdő Péter személyében egy tapasztalt, kiegyensúlyozott, teológiailag konzervatív, de diplomáciailag rutinos egyházi vezető léphetne a pápai trónra – különösen akkor, ha a konklávé egy középutas, kompromisszumos megoldást keres.

Kiemelt kép: Erdő Péter bíboros, prímás, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke miséjére érkezik Zsuffa Tünde főegyházmegyei sajtószóvivő társaságában római címtemplomába, a Santa Francesca Romana-bazilikába vasárnap, a Ferenc pápa temetésével elkezdődő kilencnapos gyász utolsó napján. Erdő Péter május 7-től részt vesz a vatikáni pápaválasztó konklávén (Fotó: MTI/AP/Francisco Seco)