George Simion, az AUR elnöke nyerte a vasárnap megismételt román elnökválasztás első fordulóját. A szélsőséges, magyarellenességéről ismert politikus az érvényes voksok 40,96 százalékát szerezte meg. Több mint félmillió szavazatot kapott a diaszpórában élő románoktól, akik 61 százalékban támogatták. George Simion ellenfele Nicusor Dan, Bukarest független főpolgármestere lesz, aki a voksok 20,99 százalékával a második helyen végzett. Az elnökválasztás második fordulóját május 18-án tartják, így két héten belül biztosan eldől, hogy ki lesz Románia következő elnöke.
A választás tétjére Kelemen Hunor is felhívta a figyelmet, ugyanis félőnek tartja, hogy George Simion megválasztása esetén jelentősen sérülnének az erdélyi magyarok jogai. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy látja, hogy az AUR elnökének győzelme után nehéz idők várnak majd az erdélyi magyarokra. Kelemen Hunor szerint nem engedhetik meg, hogy Romániának olyan elnöke legyen, akinek a pártja folyamatosan azt mondja: nincs szükség magyar iskolákra, és a magyar nyelv használatára a közigazgatásban.
Pászkán Zsolt Románia-szakértő egyetért azzal, hogy a magyar közösségekre nézve valóban George Simion jelenti a legnagyobb veszélyt. Felidézte, hogy az AUR elnökének több magyarellenes akciója is volt, amikből csak az utóbbi másfél évben vett vissza.
„Nemzetközi ambíciói miatt próbálta visszafogni magát, hiszen alelnöke az ECR-nek, ahol például Meloni pártja is jelen van. Simionnak nem jött volna ki jól, ha folytatja a konfrontatív és a magyarokat gyalázó viselkedését, amit 2019-től mutatott.” Pászkán Zsolt elmondta, hogy George Simion korábban nem foglalkozott magyar kérdésekkel, így az is elképzelhető, hogy csak politikai haszonszerzés céljából kezdte el tematizálni. A szakértő szerint egyelőre nem lehet végletes kijelentéseket tenni, ugyanakkor az előjelek nem az erdélyi magyaroknak kedveznek.
Az elnöki hatalom is korlátozott
Arra a kérdésre, hogy George Simion győzelme esetén mennyire csorbulhatnak a kisebbségi jogok, Pászkán Zsolt elmondta, hogy az elnöki hatáskör önmagában nem teszi lehetővé például a magyar iskolák bezárását vagy a magyar nyelvű közigazgatás felszámolását. A szakértő szerint az ilyen intézkedésekhez az AUR elnökének parlamenti többségre lenne szüksége, amivel jelenleg nem rendelkezik.
„A kérdés az, hogy a parlamenti erőviszonyok változnak-e. Ha a kormánykoalíció meggyengül, és tömegesen állnak át Simionhoz, úgy megnyílhat az út egy olyan többség kialakulása felé, ami már valódi veszélyt jelentene.”
A szakértő úgy látja, hogy amennyiben George Simion lenne az új román elnök, és maradna a jelenlegi koalíció, úgy első körben biztosan nem mennének át a magyarellenes lépések. Ugyanakkor az elnöknek joga van megtagadni egy törvény kihirdetését, amit csak egyszer tehet meg. „Ez azt jelenti, hogy Simion parlamenti többség nélkül nem tud közvetlenül intézkedni, de jelentősen lassíthatja a kisebbségi jogokat érintő előrelépéseket.”
„Székelyföld mindig román föld volt és lesz” feliratú plakát 2008-ban Kolozsvár főterén (Fotó: MTI/Bíró István)Az EU hallgat, ha a magyar kisebbségről van szó
Románia 2007 óta az EU-tagja, így alapvetően az ehhez köthető egyezményeket is tiszteletben kellene tartania. „Amennyiben Románia kisebbségi jogsértést követne el, az Európai Unió nem avatkozna be, főleg nem a magyar közösség esetében” – tette hozzá Pászkán Zsolt. Felidézte, hogy az EU akkor sem lépett közbe, amikor Felvidéken tömegesen fosztották meg a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik kettős állampolgárként a magyart is felvették.
A szakértő szerint az Európai Unió csak akkor avatkozna be, ha George Simion a Brüsszel számára fontos ügyekben – például Ukrajna támogatásában – nyílt konfrontációt vállalna.
Mint mondta, egy uniós konfliktusnál Romániának még a magyar kormány támogatására is szüksége lehet a jövőben. Az esetleges együttműködés pedig akár enyhítheti is a magyarellenes nézeteket, mint Robert Fico szlovák kormányfő esetében.
A külpolitikában nagyobb mozgástere lenne George Simionnak, így ezen a téren akár valódi konfliktusokat is generálhat. „Olyan helyzet alakulhatna ki, mint Duda és Tusk között Lengyelországban – csak itt a két oldal ellentétes irányba húzna Ukrajna ügyében.”
Az AUR elnöke nyíltan szimpatizál Donald Trump amerikai elnök politikájával, sajtóhírek szerint pedig akár az ukrajnai fegyverszállításokat is leállítaná. Pászkán Zsolt úgy látja, hogy ez önmagában még nem befolyásolná jelentősen az ukrajnai háborút, mivel „az ellátmányok jelentős része Lengyelországon keresztül érkezik”. Viszont Románia szerepe így is kulcsfontosságú, hiszen az ukrán mezőgazdasági termékek világpiacra jutását már ténylegesen megnehezíthetné. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy parlamenti többség nélkül a kisebbségi jogok terén és külpolitikai kérdésekben sem dönthet önállóan a leendő román elnök.
Nicusor Dan román elnökjelölt, Bukarest független főpolgármestere a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredményváró rendezvényén Bukarestben 2025. május 4-én (Fotó: MTI/AP/Eduard Vinatoru)Georgescu kizárása Simionnak kedvezett
A politikai erőviszonyok alapján George Simion előnyös helyzetből indul a második fordulóban. Pászkán Zsolt megjegyezte, hogy Calin Georgescu kizárása jelentősen hozzájárult az AUR elnökének sikeréhez. „Simion az első megismételt fordulóban egyedül majdnem 3,9 millió szavazatot kapott, míg korábban Georgescuval együtt 3,4 milliót. Ez komoly erősödés. Ha Ponta nem indult volna, Simion már az első fordulóban is győzhetett volna” – tette hozzá.
Mint mondta, a számok alapján az AUR elnöke akár 800 ezer szavazattal is megnyerheti a második fordulót. „Az ellenfélnek ezt a hátrányt kell ledolgoznia, amihez legalább 2-3 millió új szavazóra lenne szükség. Ez pedig nem tűnik valószínűnek.”
Pászkán Zsolt szerint a második fordulót az határozhatja meg, hogyan sikerül a mozgósítás George Simion ellen. „Nicusor Dan eddig nem volt egy karizmatikus politikus, így kérdés, hogy mekkora erőt képesek ellene mozgósítani. Simion most előnyös helyzetben van. Neki kell hibáznia, hogy elveszítse a választást. Ha ugyanazok mennek el szavazni, akik elmentek a múlt hétvégén, akkor nagy valószínűséggel George Simion nyeri az elnökválasztást” – összegezte Pászkán Zsolt.
Kiemelt kép: George Simion, a többi parlamenti párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és jelöltje sajtóértekezletet tart a megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának napján, 2025. május 4-én a bukaresti parlamentnél (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)