A Reuters információi szerint a célpontok között van az orosz állami energiacég, a Gazprom, valamint a természeti erőforrásokban és banki szektorban tevékenykedő főbb szereplők – mondta egy kormányzati tisztviselő, aki – akárcsak a hírügynökségnek nyilatkozó többi forrás –, névtelenséget kért az ügy érzékenysége miatt.
Nem világos azonban, hogy Trump jóváhagyja-e a csomagot,
noha Moszkva iránti korábbi szimpátiája mostanra frusztrációvá vált Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasító hozzáállása miatt, aki nem hallgatott Trump tűzszünetre és béketárgyalásokra irányuló felszólításaira.
„A Nemzetbiztonsági Tanács igyekszik összehangolni egy sor keményebb intézkedést Oroszország ellen” – mondta az ügyet ismerő forrás.„Ezt Trumpnak kell jóváhagynia. Ez teljes mértékben az ő döntése” – erősítette meg egy másik amerikai tisztviselő.
„Az elnök kezdettől fogva világossá tette elkötelezettségét egy teljes és átfogó tűzszünet elérése iránt. Nem kommentáljuk a folyamatban lévő tárgyalások részleteit” – mondta mindeközben James Hewitt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője.
Trump részéről az új szankciók jóváhagyása – amelyek a szerdán aláírt amerikai-ukrán ritkaföldfém megállapodást követnék, amit ő erőteljesen népszerűsített béketervének részeként – a Kreml felé mutatott hozzáállásának keményedését jelezhetné. Oroszország 2022-ben indult ukrajnai inváziója óta az Egyesült Államok és szövetségesei egymásra épülő szankciókkal sújtották az országot. Bár ezek csapást mértek az orosz gazdaságra, Moszkva képes volt kijátszani a szankciókat és tovább finanszírozni háborúját.
„Trump mindent megtett, hogy Putyinnak lehetőséget adjon egy tűzszünetre és a háború befejezésére, de Putyin folyamatosan visszautasítja. Ez a következő lépés Oroszország nyomás alá helyezésére”
– nyilatkozta az új szankciókról Kurt Volker, korábbi NATO-képviselő, aki Trump első ciklusa alatt az Egyesült Államok különleges képviselője volt az Ukrajnáról szóló tárgyalásoknak.
„Putyin eszkalált. Most az Egyesült Államok és Ukrajna összehangoltan azonnali és teljes tűzszünetet követel, és Putyin most a kívülálló” – folytatta.
Trump januári hivatalba lépése óta több olyan lépést tett, amelyek célja láthatóan az volt, hogy Oroszország elfogadja béketervét – például megszüntette az igazságügyi minisztérium szankciókat végrehajtó munkacsoportját, amely a Kremlhez közel álló oligarchák ellen irányult. Emellett Moszkvát támogató kijelentéseket tett, például Volodimir Zelenszkijt vádolta a konfliktus kirobbantásával, majd diktátornak nevezte őt.
Közben Steve Witkoff, Trump különmegbízottja egy olyan béketervet szorgalmazott, amely négy ukrán régiót adna át Moszkvának, és eddig négyszer találkozott Putyinnal, legutóbb a múlt héten. Három nappal e találkozó után Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megismételte az orosz fél maximalista követeléseit, miközben Moszkva folytatta támadásait és légicsapásait ukrán városok ellen, újabb civil áldozatokat követelve.
A Reuters márciusban számolt be arról, hogy az Egyesült Államok olyan tervet dolgoz ki, amely Oroszországnak a szankciók enyhítését kínálná, de Trump az elmúlt hetekben egyre inkább frusztrált Putyin vonakodása miatt, és a múlt szombaton „nagyon eredményes” négyszemközti megbeszélést tartott Zelenszkijjel a Vatikánban.
Másnap Trump a Truth Social platformon azt írta, hogy „komolyan fontolóra veszi nagyszabású banki szankciók, valamint további szankciók és vámok bevezetését Oroszország ellen”, amelyek mindaddig érvényben maradnának, amíg nem születik tűzszünet és végleges békemegállapodás.
Volker szerint Oroszország jelentős bevételre tesz szert olaj- és gázeladásaiból olyan országoknak, mint India és Kína, és „nagyon jelentős lenne”, ha Trump másodlagos szankciókat vezetne be ezekre az ügyletekre.
A másodlagos szankciók olyan intézkedések, amelyek során egy ország megbüntet egy másik országot, mert az kereskedik egy harmadik országgal – például úgy, hogy kizárja saját piacáról. Ez különösen hatékony eszköz lehet az Egyesült Államok kezében gazdasága mérete miatt – írta a Reuters.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök kabinetülést tart a washingtoni Fehér Házban 2025. április 30-án (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Ken Cedeno)