Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio éles hangnemben kelt ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) döntése nyomán. Május 2‑án a BfV „bizonyítottan szélsőjobboldali” alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, ezzel felhatalmazva a hatóságokat a széles körű titkosszolgálati eszközök alkalmazására.
Rubio külügyminiszter példátlanul kemény hangú üzenetet tett közzé: szerinte Berlin lényegében elnyomó gépezetet működtet, amely a demokratikus ellenzék megfigyelésére használja fel az államapparátust.
„Németország épp most adott extra hatalmat a titkosszolgálatának az ellenzék megfigyelésére. Ez nem demokrácia, hanem álcázott zsarnokság” – írta a külügyminiszter az X‑en.
Rubio a véleményét azzal is kiegészítette, hogy az AfD-vel szemben valójában a német kormányzó pártok eszméi a szélsőségesek. Úgy fogalmazott:
„Ami igazán szélsőséges, az nem a népszerű AfD – amely a második helyen végzett a legutóbbi választásokon –, hanem a rendszer halálos, nyitott határokat fenntartó bevándorlási politikája, amelyet az AfD ellenez. Németországnak helyes útra kellene térnie.”
A BfV minősítése az első lépés lehet Németország legnépszerűbb pártjának betiltása felé. A döntés feljogosítja a hatóságokat a lehallgatásokra, valamint fedett informátorok bevetésére és az AfD körüli pénzmozgások vizsgálatára.
A német külügy reagált, az amerikai vezetők pedig újabb elítélő nyilatkozatokat tettek közzé
Rubio kirohanása nyomban külpolitikai konfliktussá dagadt: a német külügy a közösségi médiában reagált, leszögezve, hogy „ez a demokrácia” működése, és a végső szót független bíróságok mondják majd ki.
„Történelmünkből megtanultuk, hogy a jobboldali szélsőségességet meg kell állítani” – írták.
A botrányos döntés után a Fehér Ház legfőbb szereplői sem maradtak csendben. Az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance a keletnémet elnyomáshoz hasonlította a történteket.
„Az AfD a legnépszerűbb párt Németországban, Kelet-Németországban pedig messze a legnépszerűbb. Most a bürokrácia megpróbálja elpusztítani őket. A Nyugat közös erővel bontotta le a berlini falat, de most újraépítik azt – nem a szovjetek vagy az oroszok, hanem a német rendszerpártok.”
A Szilícium‑völgyből Elon Musk is csatlakozott a bírálókhoz, aki a „demokrácia elleni szélsőséges támadásként” nevezte a párt betiltását célzó intézkedéseket.
Az AfD társelnöke, Alice Weidel is reagált a kialakult helyzetre.
A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal egy „erősen átpolitizált ügynökség, amely az SPD és a CDU utasítására dolgozik”,
és a döntés a politikai verseny kiiktatására szolgál. A párt alkotmányjogi panasszal és nemzetközi fórumokhoz fordulással készül válaszolni – nyilatkozta Weidel.
A Washington és Berlin között kialakuló nyilvános csörte a transzatlanti kapcsolatok egyre mélyülő töréseit jelzi.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan reagál a német közvélemény: túlkapásként vagy jogos beavatkozásként értékeli-e a demokratikus intézményrendszer fellépését,
de a közvélemény-kutatási adatokból mindez rövidesen kiderülhet.
Kiemelt kép: Marco Rubio republikánus szenátor, a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán külügyminiszteri kinevezése előtt válaszol kérdésekre a washingtoni Capitoliumban 2025. január 15-én – fotó: MTI/EPA/Graeme Sloan