Az amerikai és nyugati tisztviselők által áttekintett új hírszerzési információk szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a rövid távú célokra helyezheti át a hangsúlyt az ukrajnai háborúban – nevezetesen arra, hogy megszilárdítsa az orosz erők által elfoglalt területek fölötti ellenőrzést, és fellendítse az ország gyengélkedő gazdaságát – írja a CNN.

Ez elmozdulást jelent a korábbi amerikai és nyugati értékelésekhez képest, amelyek szerint Putyin úgy vélte, előnyös számára a háború állása: úgy érezte, megvan a lendülete és a szükséges emberállománya ahhoz, hogy hosszabb távon is folytassa a harcot az egyre gyengülő Ukrajna ellen, sőt akár képes az egész országot elfoglalni.

A cikk szerint azt a megérzést, hogy Putyin gondolkodásmódja megváltozhatott, alátámasztja Donald Trump elnök és tárgyalócsapatának azon hitét, hogy az orosz elnök most nyitottabb lehet egy esetleges békemegállapodásra, mint korábban – mondta a CNN-nek két amerikai forrás.

Ugyanakkor magas rangú amerikai tisztviselők továbbra is szkeptikusak Putyinnal és ismétlődő békekezdeményezéseivel kapcsolatban. Még annak ellenére is, hogy az Egyesült Államok által javasolt megállapodás rendkívül előnyös lenne Oroszország számára, hiszen megtarthatná az elfoglalt területek nagy részét.

Széles körű az a vélekedés is, hogy még ha Moszkva el is fogadná a jelenlegi tervezet egy változatát, hosszú távon ismét háborúhoz folyamodhatna, hogy további ukrán területeket szerezzen meg.

„Úgy gondolom, hogy talán most azon gondolkodik – nem azt mondanám, hogy kisebben gondolkodik –, de inkább azon, mi lehet egy reális, közelebbi cél” – mondta egy magas rangú nyugati hírszerzési tisztviselő.

Az egyre dühösebb Trump-kormányzat nyomásgyakorlása – amely újabb szankciókkal fenyegeti Oroszországot –, valamint az orosz gazdaság gyengélkedése Putyint nehéz helyzetbe hozta. A tárgyalások során hangsúlyt kaptak az amerikai-orosz beruházási lehetőségek is arra az esetre, ha a háború véget ér. Az Egyesült Államok ezeket „történelmi jelentőségűnek” nevezte.

„Mindez igazából attól függ, hogy az Egyesült Államok mit hajlandó felajánlani az asztalon – nemcsak azért, hogy Putyin győzelemként tudja tálalni odahaza, hanem hogy valóban úgy érezze, elért valami olyat, ami megér egy jelentősebb szünetet. Aztán talán később újraindíthatja a harcot”

– mondta egy tisztviselő.

A tisztviselő rámutatott arra is, hogy Putyin gyakran hivatkozik azokra a területekre, ahonnan szerinte „az orosz nép ered”, és hangsúlyozta, hogy az orosz elnök továbbra is „hosszú távú célt” követ: Ukrajna további részeinek – különösen azoknak, amelyeket az „orosz civilizáció bölcsőjének” tekint – megszerzését.

Egy magas rangú európai tisztviselő egyetértett abban, hogy Moszkva hajlandó „játéknak tekinteni” a mostani amerikai megközelítést, és korlátozza az azonnali céljait a kapcsolatok javítása érdekében, de „egyértelmű, hogy nem mondott le maximalista háborús céljairól”. A Kreml abban bízik, hogy a kapcsolatok javulása „eltereli a figyelmet egy taktikai szünet után, és ezt követően katonai, gazdasági, információs és politikai eszközök kombinációjával érheti el Putyin teljes céljait Ukrajnában és azon túl is” – tette hozzá a tisztviselő.

Az év elején amerikai hírszerzési tisztviselők figyelmeztették Trump új tanácsadóit: Ukrajna ellenőrzése továbbra is Putyin legfontosabb célja a rezsim fennmaradásán túl, és arra is felhívták a figyelmet, hogy az orosz elnök kész kihasználni minden olyan jelet, amelyből arra következtethet, hogy az új amerikai kormányzat sietne a tárgyalásokkal – mondta egy forrás, aki jól ismeri ezeket a beszélgetéseket.

„Putyin gondolkodása azért változott, mert úgy véli, olyan amerikai elnökkel van dolga, aki szimpatizál vele, nem tudja, mit csinál, és inkább rövid távú sikerekre hajt” – mondta Jason Crow demokrata képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának tagja. Hozzátette: Putyin „úgy véli, meg lehet kötni egy egyezséget – amit aztán úgysem fognak betartani”.

Mentők és civilek dolgoznak az ukrajnai Kijevben, hogy kihúzzák az áldozatokat egy lakóépületre mért rakétacsapás romjai alól 2025. április 24-én. (Fotó: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images).

Trump miatt változhatott meg Putyin törekvése

A CNN felidézte, hogy a Trump-kormányzat alatt megkezdett tárgyalások során Ukrajna vezetői többször is kérték, hogy az Egyesült Államok és Európa nyújtson biztonsági garanciákat egy esetleges megállapodás részeként, hogy még ha Ukrajna kénytelen is lenne lemondani bizonyos területekről, Oroszországot elrettentsék attól, hogy újraindítsa a háborút és további részeket hódítson el az országból.

„Az orosz cél az, hogy minél több elfoglalt területet hivatalosan is elismertessenek, és egy lehetőleg minél gyengébb Ukrajnával nézzenek szembe”

– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő, aki szerint „semmiféle jel nem utal arra”, hogy Putyin valóban képes lenne elfoglalni Ukrajna egészét, különösen, hogy az orosz hadsereg régóta nem tudta jelentősen előretolni a frontvonalakat.

A tisztviselő szerint Putyin gondolkodásának változása ebből a felismerésből, illetve a Trump-adminisztráció tárgyalásokat sürgető törekvéseiből fakadhat.

„Az a számítás, hogy mit tudhat még elérni Putyin ebben a pillanatban, valószínűleg megváltozott. Részben azért, mert most valóban megjelent a szándék a háború befejezésére. Az amerikai kalkulációk is megváltoztak (a Biden-kormányhoz képest), ez pedig nyilvánvalóan hatással van az orosz gondolkodásra is”

– tette hozzá.

A tárgyalások során a lehetséges területi határvonalakról szóló viták azokra az öt régióra összpontosulnak, ahol Oroszországnak legerősebb a jelenléte – beleértve a 2014-ben annektált Krímet is. Trump kijelentette, hogy Ukrajna várhatóan nem fogja visszakapni az Oroszország által elfoglalt területek többségét.

A múlt héten JD Vance alelnök jelezte, hogy az Egyesült Államok egy olyan tűzszünetet képzel el, amely „nagyjából” a jelenlegi frontvonalak mentén húzódna, „bizonyos területi cserékkel”.

„Ez a békemegállapodás az úgynevezett öt területről szól. De valójában ennél sokkal többről van szó”

– mondta Steve Witkoff, aki az év során négyszer találkozott Putyinnal. A Fox Newsnak a harmadik találkozójuk után úgy nyilatkozott: „Azt hiszem, valami olyasminek vagyunk a küszöbén, ami az egész világ számára rendkívül jelentős lehet”.

A CNN beszámolója szerint több európai szövetséges is komoly aggodalmát fejezte ki az amerikaiak által javasolt keretrendszer miatt, amely akár az Oroszország által illegálisan elfoglalt területek elismerését is tartalmazhatja. Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok kész elismerni az orosz szuverenitást a Krím fölött. Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a héten azt mondta, Moszkva azt akarja, hogy a nemzetközi közösség ismerje el mind az öt olyan ukrán területet, amelyet Oroszország teljesen vagy részben megszállva tart. Ez azonban egy olyan pont, amit Kijev határozottan elutasít.

Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrán ügyekért felelős különmegbízottja kedden úgy nyilatkozott, az amerikai kormányzat most csak arra vár, hogy Oroszország elfogadja a tűzszünetet. „Az egyik fél (Ukrajna) már megvan, most a másik félre van szükség, és úgy gondolom, közel vagyunk” – mondta a Fox Newsnak.

A pusztítás nyomai egy orosz dróntámadást követően Harkivban 2025. április 29-én. Ihor Terehov polgármester közlése szerint legkevesebb 39 ember megsebesült a várost ért légicsapásokban. (Fotó: MTI/EPA/Szergej Kozlov)

Kételyek övezik Putyinék részvételét a tárgyalásokon

A politikai és hírszerzési tisztviselők körében régóta kételyek övezik, hogy Vlagyimir Putyin és a környezete valóban jóhiszeműen vesznek részt a tárgyalásokon. Sokan úgy vélik, valójában csak az időt húzzák, miközben folytatják katonai hadjáratukat.

Roger Wicker szenátor, a Szenátus fegyveres szolgálatokért felelős bizottságának republikánus elnöke e héten megerősítette ezt a szkepticizmust. Újságíróknak úgy nyilatkozott: „Ideje úgy bánni Putyinnal, mint azzal a megtévesztő háborús bűnössel, aki valójában”, és figyelmeztette Trumpot, hogy az orosz vezetőnek „nem szabad megengedni, hogy magával rángassa az Egyesült Államokat”.

Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy szerinte Putyin békét akar, és derűlátóan nyilatkozik egy lehetséges megállapodásról. Szombaton azonban látszólag megkérdőjelezte az orosz elnök szándékait. „Lehet, hogy nem is akarja befejezni a háborút, csak húzza az időt, és másként kell vele bánni – például banki eszközökkel vagy másodlagos szankciókkal?” – írta Trump a Truth Socialon, miután a Vatikánban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.

„Megértjük, hogy Washington gyors sikert szeretne elérni ebben a folyamatban. Ugyanakkor reméljük, hogy megértik: az ukrajnai válság rendezése túl összetett ahhoz, hogy egyik napról a másikra meg lehessen oldani. Számos részlet és apró dolog van, amit még tisztázni kell a megállapodás előtt”

– reagált Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője szerdán.

Trump a közelmúltbeli orosz rakétacsapásokra is utalt Kijev és más városok ellen. Ezek egy nyugati hírszerzési tisztviselő szerint alátámasztják azt az érvet, hogy Putyin nem valódi békekötési szándékkal vesz részt a fegyverszüneti tárgyalásokon. „De ha az asztalra kerülne valami, amit túl nagy kár lenne visszautasítani, akkor szerintem akár változtathatnak is az álláspontjukon” – tette hozzá a tisztviselő.

Kiemelt kép: Az ukrán hadsereg 24. gépesített brigádjának sajtószolgálata által közreadott felvétel megsemmisült lakótelepi házakról a Donyeck megyei Csasziv Jarban 2024. július 3-án. (Fotó: MTI/EPA/Ukrán hadsereg)