A BfV egy mintegy 1000 oldalas belső jelentésre hivatkozik, amely alapján a minősítést meghozták. A dokumentum részletezi, hogy az AfD rendszeresen sérti az alaptörvény legfőbb értékeit, különösen az emberi méltóság, a jogállamiság és a demokratikus értékek elvét.
A döntés értelmében innentől az AfD-t a német demokráciát veszélyeztető szervezetként kezeli az állambiztonsági szolgálat.
A német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal Nancy Faeser leköszönő szociáldemokrata (SPD) belügyminiszter felügyelete alá tartozik.
„Az AfD etnikai alapú népfogalma diszkriminálja a migrációs hátterű állampolgárokat, másodrendű németként kezelve őket.”– nyilatkozta Faeser.
Mivel jár a minősítés?
A BfV innentől sokkal szélesebb körben alkalmazhat titkos információgyűjtési eszközöket, beleértve fedett informátorok beépítését és a pénzmozgások vizsgálatát, valamint – a szükséges engedélyekkel – a telekommunikáció ellenőrzését.
A szélsőségesnek minősítés nem jár a párt feloszlatásával. A betiltást csak a Bundestag, a Bundesrat és a szövetségi kormány indíthatja a Szövetségi Alkotmánybíróságon keresztül. Az idei év elején már elbukott egy erre irányuló parlamenti kezdeményezés a kereszténydemokrata Marco Wanderwitz részéről.
Kapcsolódó tartalom
Balszerencsés a döntés időzítése
A februári előrehozott választáson az AfD 20,8 %-os eredménnyel a CDU/CSU mögött a második helyen végzett, és frakciót alakított. Azóta a felmérések szerint a párt több millió szavazót szerzett és 26 százalékos népszerűséggel Németország legtámogatottabb pártja lett.
A döntés időzítése miatt óhatatlanul fel fog merülni, hogy az alkotmányellenes minősítést politikai okok is motiválhatták.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy a döntés elbizonytalanítja az AfD-hez pártolt szavazókat, vagy éppen ellenkezőleg azt az elitellenes érzést erősíti meg bennük, amely eddig is az AfD felemelkedésének egyik lenagyobb hajtóereje volt. A következő hónapok fogják megmutatni, hogy a demokratikus intézményrendszer fellépése, milyen irányba mozdítja el az AfD támogatottságát.
A döntés várhatóan széleskörű nemzetközi reakciókat fog kiváltani, a minősítés kapcsán pedig elhúzódó jogi csata kezdődhet a német bíróságokon, illetve a párt betiltását szorgalmazó kezdeményezések is új erőre kaphatnak.
Kiemelt kép: Alice Weidel (k) és Tino Chrupalla (b), az Alternatíva Németországért (AfD) társelnökei valamint Björn Höcke, a párt türingiai vezetõje (j) ünneplik a választási eredméyneket az AfD berlini székházában 2025. február 23-án – fotó: MTI/EPA/DPA pool/Soeren Stache