Ez volt a tizennyolcadik bécsi tartományi voksolás, amelyet a második Osztrák Köztársaság 1945-ös kikiáltása óta tartottak – ezek mindegyikét a szociáldemokrata SPÖ nyerte meg, tehát hosszú idő óta stabil bázisuk a térség. Koalíciós partnerük pártalanya változó: jellemzően az Osztrák Néppárttal (ÖVP), a Zöldekkel vagy épp a liberális NEOS-szal lépnek tartományi szövetségre.
Az SPÖ múlt vasárnap kisebb mértékű támogatottságvesztéssel, de a papírforma szerint stabil győzelemmel zárta a bécsi választást: a 2020-as voksoláshoz képest két százalékkal csökkent a rájuk leadott szavazatok aránya, így 39 százalékos eredménnyel nyertek.
Az Osztrák Szabadságpárt megháromszorozta támogatottságát
Rendkívüli eredménynek számít, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) megháromszorozta támogatottságát a fővárosban a 2020-as választáshoz képest. Ennek azonban fő oka, hogy az FPÖ radikálisan meggyengült az előző szavazáson. Az előzmények a 2019-es Ibiza-botrányig vezethetők vissza – ekkor videófelvételek alapján korrupciós vádakkal illették a párt vezetőjét, Heinz-Christian Strachét. Noha a politikust azóta valamennyi bíróság felmentette az ügyben, a hat évvel ezelőtt kifejtett médiakampány komoly szerepet játszott Strache és pártja, az FPÖ politikai meggyengülésében.
Az eset Strache alkancellári lemondását, majd az ÖVP és FPÖ alkotta jobboldali kormánykoalíció felbomlását eredményezte, de ezek mellett vezetési válságot is okozott az Osztrák Szabadságpárton belül. Az FPÖ-t csaknem másfél évtizedig vezető Strachét kiebrudalták a politikai közösségéből, 2020-ban pedig már az új pártelit készült fel a bécsi választásokra. Azonban az Ibiza-bélyeg, a friss pártvezetés karakteres arcélének hiánya és a Szabadságpárt ellen folytatott intenzív kampány megroppantotta az FPÖ támogatottságát.
Ez vezetett oda, hogy az FPÖ mindössze 7 százalékos eredményt ért el az öt évvel ezelőtti bécsi voksoláson.
A mélypontról ismét lendületbe jött párt fennállásának legnagyobb sikerét érte el tavaly ősszel: 2024 szeptemberében megnyerte az országos parlamenti választásokat. Bár Herbert Kickl pártja végül nem tudott potenciális kormányzati partnereivel megállapodni, de bizonyára ennek a társadalmi-politikai felhajtóerőnek is köszönhető az FPÖ 20 százalék feletti bécsi eredménye.
Érdekesség, hogy a korábbi szabadságpárti vezető, Heinz-Christian Strache is elindult a voksoláson. Bár HC Strache Csapat (Team HC Strache) nevű pártját 5-6 százalékra is mérték a közvélemény-kutatásokban, végül 1,1 százalékos eredményt ért el, amely amellett, hogy nem volt elegendő a közgyűlésbe való bejutáshoz, a politikus személyes várakozásait is alulmúlta.
Megfeleződött az Osztrák Néppárt tábora
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) mind országos, mind bécsi tartományi szinten a szociáldemokraták visszatérő koalíciós partnere. A két centrumpárt jelenleg is koalícióban kormányozza Ausztriát. Fontos ugyanakkor rátekinteni, hogy a szeptemberi általános választáson második helyre kerülő, majd az FPÖ cordon sanitaire-be helyezése után a kormányalakítás jogát megszerző ÖVP jelentősen meggyengült Bécsben. Míg 2020-ban 20 százalék feletti eredményt könyvelhetett el, addig mostanra kevesebb mint felére esett vissza a támogatottsága: a múlt vasárnap tartott voksoláson 10 százalék alatt végzett az ÖVP Bécsben.
A szavazatok megfeleződését okozhatta az, ami az előző választás FPÖ-s mélyrepülésének egyik mozgatórugója lehetett: a vezetési válság. Mióta Sebastian Kurz 2021-ben leköszönt Ausztria és az ÖVP éléről, nincs a politikai karizmájához és kommunikációs képességeihez mérhető, karakteres elnöke az Osztrák Néppártnak. Ez olyan szinten merült fel problémaként, hogy az elmúlt hónapokban
sajtóhírek jelentek meg arról, hogy Kurzot visszahívnák a párt élére.
Az ÖVP országos visszaesése és az elmúlt évek politikája is szerepet játszhattak a párt bécsi szavazati arányának megfeleződésében. Az eredmények láttán valószínűsítető, hogy számos konzervatív szavazó vándorolt át az ÖVP-ből az FPÖ táborába.
A kisebb pártok körében változatosan alakult 2020-hoz mérten a relatív támogatottság. Az osztrák Zöldek az öt évvel ezelőttivel szinte megegyező eredménnyel, 14 százalék felett végeztek, a liberális NEOS a korábbi voksoláshoz képest bő két százalékot javítva 10 százalékkal zárta a választást, míg a radikális baloldali, kommunista KPÖ a 2020-ban elért 2 százalékról 4 százalékra növelte támogatottságát. Ez utóbbi eredmény nem bizonyult elegendőnek az 5 százalékos bejutási küszöb eléréséhez.
A legutóbbi ciklusban az SPÖ a NEOS-szal együtt kormányozta Bécset, a számarányok és az elemzői kilátások alapján ezen koalíció folytatása mellett a Zöldekkel történő együttműködés valószínűsíthető Bécsben. Kevésbé esélyes egy SPÖ–ÖVP tartományi koalíció, az FPÖ-vel való együttműködést pedig egyenesen kizárták az osztrák szociáldemokraták.
Helyi eredmény, országos üzenet
Megmaradt az osztrák főváros nyolc évtizede töretlen szociáldemokrata városkormányzati berendezkedése, azonban látható, hogy az országos folyamatok lenyomata megjelenik a bécsi tartományi politikában is.
Osztrák szövetségi szinten várhatóan az ÖVP-ből, az SPÖ-ből és a liberális NEOS-ból álló koalíció vezeti majd az országot a következő időszakban. A tavaly szeptemberi parlamenti választás óta eltelt időszak ugyanakkor nagymértékben hozzájárulhatott a mostani bécsi tabellához. Az FPÖ erős szereplése és az ÖVP gyenge eredménye mind afelé mutat, hogy az országos politikai térben vezető erővé nőtt az Osztrák Szabadságpárt.
Az elszigetelés politikája ellenére kijelenthető, hogy egyre több választó potens, szalonképes alternatívaként tekint a néhány évvel ezelőtt még rendre szélsőjobboldaliként tételezett FPÖ-re. Amellett, hogy nem kérdőjeleződött meg Bécs baloldali arcéle, a helyi politika az országos folyamatokra is reagált: ekként összegezhető a bécsi tartományi választás.
Kiemelt kép forrása: MTI/EPA/Filip Singer