Benjamin Dousa hangsúlyozta, hogy Svédország szabadságszerető és nyitott országként kíván fellépni, amely kész befogadni nemcsak üldözötteket, hanem a kreatív fiatalokat is – Magyarországról vagy akár az Egyesült Államokból is. A beszélgetés egy pontján a miniszter konkrétan azt mondta:
„Teljes mértékben készen állnánk negyvenezer magyar meleg meghívására.
Szívesen fogadunk mindenkit, aki Svédországban szeretne munkát vállalni, vállalkozást indítani, családot alapítani vagy befektetni, függetlenül attól, milyen céllal érkezik hozzánk” – tette hozzá.
Hozzáfűzte azt is: „Ugyanez vonatkozik az Egyesült Államokra is. A technológiai cégek és egyetemek negyvenezer csúcstehetségét várjuk Svédországba. Nagyon intenzíven dolgozunk azon, hogy ilyen jellegű bevándorlást vonzzunk Svédországba. A feldolgozási időt körülbelül száz napról alig több mint két hétre csökkentettük” – mondta a bevándorláshoz szükséges folyamatokról.
Csak szimbolikus gesztus, vagy komolyan is gondolják?
A kijelentés része annak a nyilvános kampánynak, amelynek célja Svédország nemzetközi imázsának erősítése – a hangsúly pedig láthatóan a nyitottságon és a politikai üzeneteken van. A miniszter mondatai gyorsan visszhangot váltottak ki, hiszen miközben Svédország a saját bevándorlási és integrációs problémáival küzd, a svéd kormány egyik tagja most egy újabb érzékeny társadalmi kérdésben pozicionálja országát – közölte a The Local híroldal svédországi kiadása.
A háttérben az a bevezetett új nemzeti stratégia áll, amely a svéd jóléti modell, a zöldátállás és a kreatív, együttműködő kultúra értékeit hirdeti.
A kampány célja, hogy Svédország versenyképességét növelje a nemzetközi színtéren, de kérdéses, mennyiben szolgálja ezt a célt egy ilyen kijelentés, amely közvetlen politikai állásfoglalásnak is tekinthető egy másik szuverén állam belügyeivel szemben.
„Mutassuk meg a szabadság, az egyenlőség és az együttműködés értékét egy olyan időszakban, amikor aggasztóan sokan mások az ellenkező irányba nyomulnak, és ezzel egyidejűleg növeljük Svédország versenyképességét” – mondta Benjamin Dousa.
A svéd városházával szemben álló szivárványszínű építmény (Fotó: Shutterstock)Magyarországon márciusban módosították az alaptörvényt, amelynek célja, hogy megvédje gyermekeinket az utcán tornyosuló genderpropagandától, így szigorúbb keretek közé szorítja a közterületi rendezvényeket, többek között a Pride-felvonulásokat is. A döntés társadalmi vitát váltott ki, ugyanakkor
a magyar kormány álláspontja világos: a közrend és a gyermekek védelme elsődleges.
A svéd miniszter kijelentése ugyanakkor azt a kérdést is felvetheti: vajon Svédország valóban készen állna 40 ezer magyar állampolgár befogadására, vagy pusztán politikai tőkét kíván kovácsolni más országok belpolitikai döntéseiből? A svéd társadalom komoly kihívásokkal néz szembe, a bevándorlás, a közbiztonság és az integráció kérdései évek óta éles vitákat generálnak, nem csupán politikai, hanem társadalmi szinten is. Kérdés, hogy a nyitottságra és toleranciára épülő kommunikáció elégséges válasz-e ezekre a kihívásokra – különösen, ha közben más országok szuverenitását kérdőjelezi meg.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Benjamin Arif Dousa svéd külkereskedelmi és nemzetközi fejlesztési együttműködési miniszter (Fotó: Getty Images/Thierry Monasse)