Miközben az Egyesült Államok egyre erősebben presszionálja Ukrajnát területei átadására, Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint kapituláció lenne a nagy ukrán területrészek Oroszországnak való átengedése Donald Trump amerikai elnök békejavaslata értelmében – írja a CNN.
Ukrajna tudta, hogy esetlegesen területeket kell átengednie ahhoz, hogy tartós tűzszüneti megállapodást kössön, „de biztosan nem fognak olyan messzire menni – vagy nem kellene olyan messzire menniük –, ahogy azt az amerikai elnök legutóbb javasolta” – mondta Boris Pistorius az ARD német közszolgálati televíziónak.
„Ukrajna a maga erejéből már egy évvel ezelőtt is megkaphatta volna azt, ami ebben (a tervben – a szerk.) szerepel, gyakorlatilag egy kapituláció révén. Nem tudok semmilyen hozzáadott értéket felismerni benne”
– fogalmazott a német politikus.
Mentők és civilek dolgoznak az ukrajnai Kijevben, hogy kihúzzák az áldozatokat egy lakóépületre mért rakétacsapás romjai alól 2025. április 24-én (Fotó: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images)A szerző úgy látja, hogy Trumpot frusztrálja, hogy a több mint három éve tartó háborút lezáró békemegállapodás érdekében tett erőfeszítései folyamatosan kudarcba fulladnak, ezért a Fehér Ház egyre sürgetőbben lép fel az alku érdekében. Az amerikai béketerv magában foglalja a Krím – a Moszkva által több mint egy évtizede illegálisan annektált dél-ukrajnai félsziget – feletti orosz ellenőrzés amerikai elismerését, továbbá a tervet ismerő tisztviselők szerint további ukrán területeket adna át Oroszországnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton elismerte, hogy Ukrajna nem rendelkezik a Krím fegyveres úton történő visszaszerzéséhez szükséges katonai erővel, de már régóta világossá tette, hogy a területi engedményeket vörös vonalnak tekinti. A Krím oroszként való elismerése Ukrajna alkotmánya szerint is törvénytelen lenne. „Ez (a terület – a szerk.) nem az én tulajdonom. Ez az ukrán nép tulajdona” – mondta egy pénteki sajtótájékoztatón.
Trump és Zelenszkij szombaton, Ferenc pápa temetése előtt a Vatikánban tartott személyes találkozóját követően az amerikai elnök azt mondta, hogy röviden megvitatták a Krím kérdését, és szerinte Zelenszkij „alkut akar kötni”. Trump emellett nyilvánosan bírálta Vlagyimir Putyint is, a neki szánt üzenetében minden korábbinál élesebben bírálta az orosz elnököt.
„Azt akarom, hogy hagyja abba a lövöldözést, üljön le és írja alá a megállapodást”
– mondta Trump vasárnap, amikor visszatért Washingtonba, hogy megkezdje azt a hetet, amely a tanácsadói szerint kritikus lesz a háború befejezésére irányuló, az Egyesült Államok vezette erőfeszítések jövőjének meghatározásában. „Azt hiszem, megvan a megállapodás kerete, és azt akarom, hogy írja alá, és legyen vége, és csak térjen vissza az élethez” – tette hozzá az amerikai elnök.
Rómából visszatérve a Truth Social közösségi platformján közzétett bejegyzésében Trump kilátásba helyezte, hogy új szankciókat vezet be Oroszországgal szemben a múlt heti, Kijev elleni halálos támadás miatt, és megkérdőjelezte, hogy Putyin érdekelt-e a békében, mondván: „ez arra enged következtetni, hogy talán nem is akarja megállítani a háborút”.
A következő hét „nagyon kritikus” lesz annak eldöntése szempontjából, hogy az Egyesült Államok továbbra is megpróbál-e közvetíteni a béke érdekében – mondta Marco Rubio külügyminiszter vasárnap, aki az NBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „közel vagyunk” a megállapodáshoz, „de nem elég közel”.
A katasztrófavédelem dolgozik egy orosz dróntámadás helyszínén mértek az ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében 2025. április 25-én (Fotó: Ukrajna Állami Sürgősségi Szolgálata/Anadolu via Getty Images)Háromnapos tűzszünet
Eközben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyoldalú tűzszünetet hirdetett a „nagy honvédő háborúban” (a második világháború Oroszországban – a szerk.) aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából – közölte a Kreml hivatalos Telegram-csatornája.
„Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció fegyveres erőinek legfőbb parancsnoka döntése alapján, humanitárius megfontolások alapján az orosz fél tűzszünetet hirdet a győzelem napja 80. évfordulójának napjaira – május 7-ről 8-ra virradóan nulla órától május 10-ről 11-re virradóan nulla óráig. Erre az időszakra minden ellenségeskedés szünetel”
– olvasható a közleményben.
Oroszország úgy véli – folytatták –, hogy az ukrán félnek követnie kellene ezt a példát. „A tűzszünet ukrán fél általi megsértése esetén az orosz fegyveres erők megfelelő és hatékony választ fognak adni. Az Orosz Föderáció ismételten megerősíti, hogy kész az ukrán válság kiváltó okainak megszüntetését célzó, feltétel nélküli béketárgyalásokra és a nemzetközi partnerekkel való konstruktív együttműködésre” – tették hozzá.
Mentők és civilek dolgoznak az ukrajnai Kijevben, hogy kihúzzák az áldozatokat egy lakóépületre mért rakétacsapás romjai alól 2025. április 24-én (Fotó: Kostiantyn Liberov/Libkos/Getty Images)A Fehér Ház nincs megelégedve
A Vlagyimir Putyin által kihirdetett tűzszünetre Caroline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője is reagált. Leavitt a Donald Trump és Volodimir Zelenszkij hétvégi vatikáni találkozójával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, hogy Trump „egyre csalódottabb mindkét ország (Oroszország és Ukrajna – a szerk.) vezetőjével kapcsolatban”.
A Jevropejszka Pravda szerint a szóvivő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok vezetője „állandó tűzszünetet szeretne”, amitől Vlagyimir Putyin bejelentése igencsak távol áll.
„Ő (Donald Trump – a szerk.) állandó tűzszünetet szeretne látni. Tudomásom szerint ma reggel Putyin ideiglenes tűzszünetet javasolt. Az elnök egyértelművé tette, hogy ő az állandó tűzszünetre törekszik, elsősorban azért, hogy véget vessen a gyilkosságoknak és megállítsa a vérontást”
– mondta Leavitt.
Hozzátette, hogy bár Trump „továbbra is optimista” a megállapodás lehetőségével kapcsolatban, „realista megközelítést is fenntart: mindkét vezetőnek tárgyalóasztalhoz kell ülnie, hogy megoldást találjanak a helyzetre”.
Zelenszkij: Nem néhány napos tűzszünetre van szükség
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy kommentálta Vlagyimir Putyin döntését, hogy Ukrajnának nem egy moszkvai parádé kedvéért tartott ideiglenes tűzszünetre van szüksége, hanem egy legalább harminc napig tartó teljes és azonnali tűzszünetre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna egy másodpercet sem akar ebből a háborúból, és kész együttműködni minden partnerrel a béke megteremtése és a biztonság garantálása érdekében. Ehelyett Oroszország folyamatosan elutasítja az ilyen kezdeményezéseket, és manipulálja a nemzetközi közösséget, különösen az Egyesült Államokat próbálja megtéveszteni.
„Most itt egy újabb manipulációs kísérlet: valamiért mindenkinek meg kell várnia május 8-át, és csak utána kell tűzszünetet tartani, hogy biztosítsa Putyinnak a csendet a parádé alatt. Nekünk az emberek élete fontos, nem a felvonulások. Ezért úgy gondoljuk – és a világ is úgy gondolja –, hogy nincs okunk május 8-ig várni. És a tűzszünetnek nem szabad néhány napra szólnia, hogy ismét gyilkolni lehessen. Azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünet – mégpedig legalább 30 napra, garantáltan és megbízhatóan – az, ami a valódi diplomácia alapja lehet”
– fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán elnök arról is beszámolt, hogy a Cserkaszi területen jelenleg is a gázellátás helyreállításán dolgoznak, miután az megsérült egy Sahíd típusú dróntól. „Oroszország ismét egy olyan létesítményt talált el, amely nem a háborúról, hanem az emberekről szól. Mindez annak ellenére történt, hogy a világ azt követelte Oroszországtól, hogy vessen véget ennek a háborúnak, és teremtsen csendet. Vagyis minden egyes új nap újabb egyértelmű bizonyíték van arra, hogy Oroszországra nyomást kell gyakorolni, méghozzá kemény nyomást, hogy Moszkvában arra kényszerítsék őket, hogy befejezzék ezt a háborút, azt olyan háborút, amelyre csak Oroszországnak van szüksége” – magyarázta az ukrán elnök.
Macron és az ENSZ is reagált
Putyin háromnapos tűzszünetére az ENSZ is reagált, hangsúlyozva, hogy a szervezet a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya alapján akar véget vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Álláspontunk változatlan: a háború végét akarjuk… Ennek elvszerűnek és következetesnek kell lennie, és szilárdan az ENSZ alapokmányán, a nemzetközi jogon és az összes vonatkozó határozaton kell alapulnia”
– hangsúlyozta Stephane Dujarric.
Az ENSZ főtitkárának szóvivője arról is beszélt, hogy a békének fenntarthatónak kell lennie, és magában kell foglalnia Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának az elismerését. Hozzátette azt is, hogy az ENSZ nagyra értékeli az ukrajnai háború megoldására irányuló valamennyi erőfeszítést, ami „egy olyan álláspont, amelyet már „sok-sok, sok-sok, sok-sok, sok-sok alkalommal kifejtettem”.
Emmanuel Macron francia elnök eközben arról beszélt, hogy a következő nyolc–tíz napban növelni fogják az Oroszországra gyakorolt nemzetközi nyomást annak érdekében, hogy megszülessen a tűzszünet – írja a Paris Match.
„A következő 8–10 napban azt tervezzük, hogy növeljük a nyomást Oroszországra. Óvatos maradok, mert az egyenlet egy része Moszkvától függ. Egységesen kell fellépnünk”
– hangsúlyozta Macron.
A francia elnök hozzátette, hogy a következő két hét kulcsfontosságú lesz az ellenségeskedések beszüntetésére irányuló kísérletek szempontjából. Elmondása szerint sikerült meggyőznie az Egyesült Államokat a Kremlre gyakorolt nyomás növelésének fontosságáról, beleértve az új szankciók esetleges bevezetését is. Macron óvatos optimizmusának adott hangot, megjegyezve, hogy a tűzszünet most „közelebb van, mint valaha”. Mint mondta, hogy Volodimir Zelenszkij és Donald Trump vatikáni találkozója is hozzájárult az Oroszországra gyakorolt nyomás növeléséhez.
Kiemelt kép: Kilátás egy orosz támadások által lerombolt templom belsejéből az ukrajnai Kosztyantinyivkai járásban, 2025. április 27-én (Fotó: Jose Colon/Anadolu via Getty Images)