Jonas Grimheden, a Frontex alapvető jogi tisztviselője – aki ajánlásokat tesz az ügynökség igazgatótanácsának – kijelentette, hogy Görögország viselkedése két lehetőség elé állította a Frontexet: felfüggesztik a missziójukat, vagy az Európai Bizottsághoz fordulnak, hogy ők indítsanak kötelezettségszegési eljárást Athén ellen.
Grimheden ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a munka leállítása nem szolgálná legjobban az ügynökség küldetését, mivel a görög kormány ellenőrzése elengedhetetlen.
„Ha a Frontex elhagyná Görögországot, többé nem lenne mód arra, hogy megtudjuk, hogyan bánnak a hatóságok az érkező migránsokkal. Az ügynökség biztosítja a felügyeletet és az átláthatóságot” – mondta.
Ezért az lehetőség marad, hogy a bizottsághoz forduljanak, mivel Brüsszel ellenőrzi Görögország határtámogatásainak zömét – tette hozzá.
„Valamilyen büntetésnek lennie kell. A bizottság képes saját hatáskörben kötelezettségszegési eljárást indítani egy tagállam ellen. A Frontex önmagában nem tudja megoldani a problémát”
– mondta Grimheden.
A tisztviselő azt is javasolta, hogy a bizottság kösse össze Görögországnak a migránsok emberi jogai terén elért előrehaladását a pénzeszközökhöz való hozzáféréssel.
Szélsőséges esetben – ha Athén továbbra sem teljesíti a migránsokkal szembeni kötelezettségeit – a bizottság akár pert is indíthat az Európai Unió Bíróságán.
Grimheden kijelentései nem sokkal azután hangzottak el, hogy az ügynökség kilátásba helyezte a görög parti őrség Frontex-támogatású hajóinak finanszírozásának megvonását, ha Görögország nem hajtja végre a migrációs politikára vonatkozó főbb ajánlásokat – írja a Politico.
2023 májusában az EU felszólította Görögországot, hogy vizsgálja ki azokat a vádakat, miszerint migránsokat hagytak hátra a tengeren, vagy deportáltak a hatóságok. 2024-ben a Frontex 56 nyitott ügye közül majdnem minden harmadik Görögországot érintette.
„Görögország továbbra is a legnagyobb problémánk az emberi jogok terén” – mondta Grimheden, aki 2021 óta tölti be a Frontex alapvető jogi tisztviselői posztját. 2023-ban Grimheden már javasolta a Frontex görögországi tevékenységének ideiglenes felfüggesztését az alapvető jogok megsértése miatt, amire a saját 46. cikkelye alapján van lehetőségük.
Ha az ügynökség valóban felfüggesztené a misszióját, az azt jelentené, hogy kivonják a hajókat, határőröket és repülőgépeket Európa egyik legforgalmasabb migrációs útvonaláról. A Frontex korábban közölte a Politicoval, hogy konkrét javaslatokat tett Görögország számára – azzal a kitétellel, hogy figyelmen kívül hagyásuk következményekkel járhat.
A legutóbbi, április 3-i incidensben legalább hét migráns – köztük két gyermek – halt meg, amikor hajójuk elsüllyedt Leszbosz görög szigetének közelében, miután a Hellén parti őrség beavatkozott – áll egy Frontexhez beérkezett panaszban. A Frontex vizsgálatot indított, jelenleg fényképes és videós bizonyítékokat, valamint túlélők tanúvallomásait gyűjti, és kapcsolatba lépett a görög hatóságokkal. Egy parti őrségi tiszt szerint a panaszt az egyik megmentett migráns tette. A parti őrség azzal védekezik, hogy a hajó túlzsúfolt volt, ezért borulhatott fel.
A nyitott ügyek többsége az állítólagos kényszer-eltávolításokhoz kapcsolódik, amely során migránsokat toloncolnak vissza a görög szárazföldi vagy tengeri határokról. Ez a gyakorlat illegális az ENSZ Menekültügyi Egyezménye és a nemzetközi jog szerint. Januárban az Emberi Jogok Európai Bírósága bűnösnek találta a görög hatóságokat abban, hogy rendszerszinten alkalmaztak ilyen visszatoloncolásokat, megsértve ezzel az emberi jogokat.
Kapcsolódó tartalom
Százak halnak meg
2023 júniusában több száz migráns halt meg a tengeren, amikor egy halászhajó elsüllyedt Görögország déli partjainál, miközben Európába próbáltak eljutni Líbiából. A görög ombudsman független vizsgálata fegyelmi eljárást javasolt nyolc parti őrségi tiszttel szemben.
A 2015-ös migrációs válság óta – amikor egymillió menedékkérő, főként szíriai állampolgár érkezett az európai határokhoz – az unió szigorította migrációs politikáját.
Legutóbb az EU hét országot sorolt „biztonságosnak”, ahová vissza lehet küldeni embereket, ezzel megnehezítve a menedékkérelmek elfogadását e nemzetek állampolgárai számára.
„A görög parti őrség humanitárius munkájának megkérdőjelezhetetlensége az oka annak, hogy hosszú idő óta széles körben elismert” – mondta Nikolaos Alexiou, a hellén parti őrség sajtószóvivője a Politiconak. „Az előírt magatartástól való esetleges eltérés esetén belső vizsgálati és ellenőrzési mechanizmusok indulnak el, függetlenül vagy párhuzamosan a bírósági eljárásokkal vagy más illetékes hatóságok által lefolytatott vizsgálatokkal. A görög parti őrség teljes mértékben együttműködik ezekkel a hatóságokkal” – tette hozzá.
Egy múlt heti görög kormányzati sajtótájékoztatón Pavlos Marinakis kormányszóvivő azt mondta: a Frontex részéről hivatalosan nem érkezett fenyegetés a parti őrségi hajók finanszírozásának visszavonásáról.
Hangsúlyozta: „Görögország az, amely megvédi Európa tengeri határait az érkezők túlnyomó többségével szemben. Mindenesetre a Frontex minden panaszt kivizsgál – még azokat is, amelyek nem megerősített forrásból származnak” – tette hozzá.
Kiemelt kép: Migránsok ékeznek Törökországból gumicsónakon a görög Leszbosz szigetére, Mithimna közelében 2015. október 4-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)