Mint előzőleg írtuk, Ferenc pápa koporsóját szerda reggel vitték át a Szent Péter-bazilikába, és az emberek a szombaton esedékes temetés előtt pénteken este 20 óráig ott róhatják tiszteletüket a pápa ravatalánál. A Szent Péter téren szerdán több tízezer hívő végtelenül hosszú sorokban várakozott, hogy lerója kegyeletét. Sokan csak nyolcórányi várakozás után jutottak az egyházfő koporsójához.

E fejleményekkel egy időben, szerda délelőtt értük el telefonon Andrea Gagliarduccit, akit többek közt arról kérdeztünk, hogy milyen a hangulat Rómában. Az olasz Vatikán-szakértő válaszában azt mondta:

az emberekben többnyire még csak most tudatosult az, hogy Ferenc pápa meghalt.

„Szürreális” volt, amikor hétfőn videóüzenetben bejelentették a hírt, és igazából még senki sem fogta fel, hogy mi történt – fogalmazott az olasz újságíró. Hozzátette: a húsvéthétfő miatt aznap délelőtt is rengeteg ember volt a Szent Péter téren, és csak lassan kezdett el terjedni a hír, hogy meghalt az egyházfő, mivel az erről szóló videóüzenetet csak a telefonjukon láthatták az ottaniak. „Egyfajta különös hangulatban voltunk, (…) a körülöttünk lévő emberek nem is tudták, csak nagyon kevesen” – vázolta az akkori helyzetet.

Andrea Gagliarducci. Kép forrása: Facebook.

Hozzátette, hogy szerdára már más hangulatban voltak az emberek. „A dolgok kezdenek normálisabbá válni, abban az értelemben, hogy az emberek szomorúak, és megtudták, hogy a pápa halott. Ebben a pillanatban sorokban állnak, hogy láthassák a pápát” – mondta, megjegyezve, hogy abból a szempontból „különös” tömeg gyűlt össze szerdán a Szent Péter téren, hogy sokan még a pápa halála előtt érkeztek Rómába Carlo Acutis szentté avatására készülve (amit még az egyházfő halálát megelőzően terveztek be a húsvét utáni időszakra, de azóta elhalasztották az eseményt).

Andrea Gagliarducci arról is beszélt, hogy a becslések szerint összesen nagyjából 160 ezer ember érkezhetett Carlo Acutis szentté avatására Rómába a korábbi napokban, és most ez a tömeg fog egyesülni azokkal, akik Ferenc pápa halála után döntötték el, hogy Rómába utaznak, és leróják tiszteletüket előtte a Szent Péter-bazilikában.

„Az általános hangulat szerint most kezdenek normalizálódni a dolgok, többek közt az egyház jövőjét illetően is, mert most a döntések ideje, az átmenet ideje van itt, ami sosem könnyű”

– fogalmazott lapunknak nyilatkozva a Vatikán-szakértő.

Ferenc pápa érezte a halál közelségét – és a Vatikánban is tudták már, hogy ez 2025-ben alighanem bekövetkezik

Az olasz újságírót arról is kérdeztük, hogy véleménye szerint mi lesz Ferenc pápa legfontosabb szellemi öröksége. Válaszában azt mondta, hogy ezt most még nehéz meghatározni, nehéz megvonni a mérleget, hiszen a pápa csak nemrég hunyt el. Mindemellett Gagliarducci úgy látja, hogy az egyházfő örökségét tekintve az egyik legfontosabb tényező az a változás, szemléletváltozás, amit az emberekhez – különösen a nehéz sorsúakhoz – való viszonyulásban hozott Ferenc pápa.

„Ő tényleg a tömegek pápája volt. A legnagyobb öröksége az a tény, hogy addig akart az emberekkel lenni, amíg csak lehetett, noha tudta, hogy hamarosan meg fog halni”

– fogalmazott Andrea Gagliarducci, utalva ezzel az egyházfő utolsó, húsvétvasárnapi nyilvános megjelenésére, miközben megemlítette a spanyol Papa del Pueblo (magyarul: a nép pápája) kifejezést is.

Ezzel kapcsolatban azt is elmondta: Ferenc pápa hétfői halála hirtelen, de nem váratlanul történt, mivel a Vatikánban már számoltak ezzel az eshetőséggel.

„Az egy hónapos kórházi kezelés után egyértelművé vált, hogy 2025 lesz az az év, amikor a pápa meghal”

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: „Azt nem tudhattuk, hogy 2025-ön belül mikor” történik ez meg, de az egyházfő klinikai kórképe nagyon-nagyon rossz volt, még azon túlmenően is, amit a Szentszék ez ügyben a nyilvánossággal közölt a betegsége idején.

Leszögezte: a Vatikánban ezzel együtt „nem számítottak arra, hogy hétfőn megtörténik, de általánosságban véve nem volt váratlan. A probléma az volt, hogy arra nem voltak felkészülve, hogy ez húsvét idején megtörténik” – mondta. Utalt arra is, hogy ezzel kapcsolatban még most is látható némi szervezetlenség a Szentszékben.

Az új pápa?

A szakértőt arról is kérdeztük, hogy a pápaesélyes bíborosok, vagyis a papabilek közül kinek lehet igazán nagy esélye arra, hogy Szent Péter trónjára emeljék. Andrea Gagliarducci válaszában elmondta: ezt azért is nehéz most megmondani, mert a bíborosok egy része még csak a napokban érkezik meg Rómába.

Mint mondta, kedden már több mint hatvanan az Örök Városba érkeztek, de sokan még csak későbbre várhatók a 135 bíboros közül, akik a pápaválasztó konklávén majd részt vehetnek. Ezek a bíborosok még nem ültek össze, és amíg ez nem történik meg, addig nagyon nehéz megjósolni, hogy ki lehet az új pápa – fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette:

ami Rómát illeti, az általános hangulat az, hogy a többség Pietro Parolin vatikáni államtitkárt szeretné a következő pápaként látni.

„Parolin bíboros nem csak egy jelölt”, hiszen fontos tisztségeket töltött be a Vatikánban az utóbbi években, sokan tisztelik, és képes arra, hogy egyfajta „normalizáló”, középutas pápa legyen. Mindeközben nem akkora médiaszemélyiség, mint Ferenc pápa volt (amit sokan előnyösnek tartanak), sokkal kimértebb – vázolta a szakértő, megjegyezve: ezzel együtt most még bárkinek lehet esélye arra, hogy pápává válasszák, miután Rómából nehéz belelátni az összes bíboros fejébe – ez különösen igaz a „nem nyugati” prelátusokra, akiknek az álláspontja számos kérdésben eltér.

Erdő Péter nagyszerű pápa lenne

Andrea Gagliarducci meglátása szerint ebből adódóan most a leginkább releváns szempont az lehet, kik a legismertebb bíborosok, hiszen a többiek jó eséllyel rájuk fognak szavazni. Ezzel összefüggésben négy nevet említett konkrétan, az alábbi sorrendben:

Pietro Parolin, Erdő Péter, Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros, valamint az olasz Matteo Zuppi nevét.

Mint megjegyezte, a magyar bíboros esélyeit növelheti, hogy sokan még emlékeznek a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, amikor Ferenc pápa is járt a magyar fővárosban. Ugyanakkor továbbra is hangsúlyozta, hogy az említett nevek elsősorban a „nyugatiak” jelöltjei, és még nem lehet ismerni a Rómától távolabb székelő bíborosok álláspontját.

A szakértő emellett – kérdésünkre válaszolva – azt is elmondta Erdő Péterrel kapcsolatban:

„Véleményem szerint nagyszerű pápa lenne.”

Mint mondta, szerinte Erdő Péter sok szempontból alkalmas erre a feladatra – például megfelelő a kora, tehát nem túl idős, nem túl fiatal, és elismert kánonjogász, ami most különösen hasznos lenne az egyháznak. Ezeknek tükrében fennáll a lehetőség, hogy megválasztják, de most még nehéz lenne előrejelzésekbe bocsátkozni – szögezte le Andrea Gagliarducci.

Ferenc pápát ez lepte meg a leginkább Magyarországon

A szakértő arról is beszélt lapunknak, hogy Ferenc pápa egyértelműen szerette a magyarokat, és nem véletlen, hogy az első látogatása után vissza akart térni másodszor is Budapestre (ami 2023-ban meg is történt). Mint mondta, az eucharisztikus kongresszuson az egyházfőt meglepte a magyarok vallásossága, spiritualitása, és az, ahogyan az emberek imádkoztak.

Andrea Gagliarducci a pápai repülőgépen Ferenc pápával 2021. szeptemberében, amikor az egyházfő Budapestre, valamint Szlovákiába is ellátogatott. Forrás: Facebook/Andrea Gagliarducci.

Megfogalmazása szerint a 2023-as látogatásban a személyes viszonyok is szerepet játszottak, mivel Novák Katalin köztársasági elnök nagyon meggyőzően közölte Ferenc pápával, hogy szívesen látnák ismét Budapesten. „Nagyon szerette Magyarországot, nagyon szeretett ott lenni, és egy jó élménycsomagot vitt onnan haza magával” – mondta a Vatikán-szakértő.

Ez várható a következő napokban: hamar megszületik a döntés a következő pápáról

Andrea Gagliarducci utalt arra, hogy a temetés után egy kilencnapos gyászidőszak várható, és azt követően rendezik meg a konklávét. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte nem fog sokáig tartani az esemény. Mint emlékeztetett, Ferenc pápát 2013-ban nagyon hamar, mindössze két nap alatt választották meg. Ennél szerinte most valamivel több idő kell majd a döntéshez, de valószínűleg a mostani konklávé sem lesz több három-négy napnál – fogalmazott.

Hozzátette: ennek az egyetlen oka az, hogy „a bíborosok is tudják, hogy az emberek odakint azt hiszik, hogy megosztottak. Tehát sietni fognak”, hogy minél előbb megszülessen a döntés a rájuk nehezedő pszichológiai nyomás miatt.

A szakértő szerint a döntéshozatal gyorsasága azon is múlhat, hogy a konklávé előtt informálisan sikerül-e megegyezniük a bíborosoknak az új pápáról.

Mint mondta, elképzelhető, hogy a pápaválasztás kezdete előtt megszületik valamilyen politikai egyezség – ha így lesz, akkor arra abból lehet majd következtetni, hogy a konklávén első két napján mennyire gyorsan zajlanak az események.

A paradoxonok pápája

A kérdésünkre, hogy ő maga miként összegezné Ferenc pápaságát, mit emelne ki belőle, Andrea Gagliarducci azt mondta: Ferenc pápa egyházfősége egy paradoxonokkal teli pápaság volt.

„A paradoxonok pápája volt. Bármi lehetett, és annak az ellenkezője is” – mondta, felhozva példaként Ferenc pápának az abortusszal kapcsolatos állásfoglalásait. Hozzátette: ez nem véletlenül volt így.

„Amennyire én megismertem, szeretett provokálni. Ezek a paradoxonok is a provokáció részei voltak”

– fogalmazott, megjegyezve, hogy szerinte Ferenc pápának sem lenne ellenére, ha így őrizné meg őt az emlékezet.

„Vissza kell térni a Szentíráshoz” – ez lehet a következő egyházfő legfontosabb feladata

Andrea Gagliarduccitól végül azt is megkérdeztük, hogy véleménye szerint mennyire lesz nehéz feladata a következő pápának.

„Egy pápának sosincs könnyű dolga, de most egy olyan probléma van, amely kiemelkedik: az egyházat már nem tekintik igazodási pontnak”

– mondta a szakértő, majd példaként hozta fel az ukrajnai háborút és a gázai háborút, amelyekkel kapcsolatban „senki sem a Szentszéknél keresi az iránymutatást”.

Hozzátette: bizonyos kérdésekben az egyház még tudott közvetíteni – például abban az esetben, amikor több száz kubai politikai foglyot engedtek el pár hete a Vatikán közreműködésének is köszönhetően –, de az az eset is elsősorban inkább a politikusok egyezsége volt megfogalmazása szerint.

A kérdésünkre, hogy a Vatikán milyen eszközökkel változtathatna ezen, Andrea Gagliarducci azt mondta: szerinte a kultúra, a történelem és mindenekfelett Jézus Krisztus tanításainak középpontba helyezése lehet a válasz. Ezzel összefüggésben példaként utalt a franciaországi katekumenális mozgalom „robbanásszerű” előretörésére, amelynek részeként rekordszámú ember vette fel a keresztséget az utóbbi időben – többek közt húsvétkor is.

„Azt hiszem, hogy ez a megoldás. Vissza kell térni a Szentíráshoz”, hogy a világi célokat meg lehessen valósítani, és nem a világi dolgokból kiindulva kell keresni a Szentírást

– összegezte véleményét Andrea Gagliarducci.

Kiemelt kép: Ferenc pápa holttestét a Szent Péter-bazilikába viszik 2025. április 23-án. A húsvéthétfőn, április 21-én 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfőt három napra a bazilikában ravatalozzák fel (Fotó: MTI/EPA/ANSA pool/Alessandro Di Meo)