Niada először azt hitte, egy meteorit zuhant le, azonban mire feleszmélt, már a családja életéért küzdött. Párja, Fabiana Persia és két gyermekük, a hétéves Dante és a hároméves Luz még aludtak, amikor a hullámok elérték őket. Egy vendég, Matthew Westcott, aki szintén a házban tartózkodott, azonnal cselekedett, ugyanis menekülési tervet dolgozott ki, majd eljutott el egy közeli hajóhoz.
Niada a gyerekeit a hullámokon keresztül úszva mentette ki, majd visszatért a házba, hogy a többieket is kivezesse – közölte a The Guardian.
A csónak, amibe bemásztak, az áramlatokkal együtt keringett, majd egy hullám visszazúdította őket a partra.
Mezítláb, vágásokkal a testükön, a gyerekeket a karjukban cipelve futottak a domboldalra, egy újabb hullám elől menekülve.
Másnap derült ki, hogy
8,8-as erősségű földrengés rázta meg Chile partjait, melynek hatására a szökőár 49 perc alatt több mint 600 kilométert tett meg.
A Juan Fernández-szigeteken 16 ember vesztette életét, a falu nagy része pedig megsemmisült. „Olyan volt, mint egy atombomba” – mondta – „A házak a domboldalba voltak beépítve”.
Pedro Niada később önként jelentkezett, hogy búvárként segítsen az eltűntek keresésében. A romok között talált holttesteket sokszor csak gyűrűikről vagy ruhamaradványaikról lehetett azonosítani. „Csak reggel, amikor kialudt a lámpa, láttuk. Nem maradt semmi. Akkor tudtuk, hogy emberek haltak meg” – mondta.
Kiemelt kép: Chillei földrengés utóhatásai 2010-ben (Fotó: JORGE AMENGUAL/AFP)