Az Európai Bizottság bővítési biztosa azzal kapcsolatban is
magabiztosan nyilatkozott, hogy megoldás születik Magyarország vétójával kapcsolatban, amely jelenleg Ukrajna csatlakozását gátolja.
Kos kifejezte reményét, hogy a háborúba süllyedt ország már a következő hónapokban a csatlakozás első fejezetcsoportjairól tárgyalhat.
Amíg Ukrajna a kivételezett bánásmód miatt gyorsan halad, a Nyugat-Balkán országai – például Szerbia, vagy Észak-Macedónia – évtizedek óta várnak előrelépésre a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Montenegró esetében a tárgyalások 2026 végére, Albániánál 2027-re lezárulhatnak Kos szerint.
Jelenleg a sárgával jelölt álllamok, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Ukrajna, Moldova, Törökország és Grúzia rendedelkeznek EU-ragjelölti státusszal. — kép: Európai Parlament weboldalaKos hangsúlyozta, hogy
az EU-bővítési folyamata továbbra is érdemalapú marad, vagyis minden ország saját teljesítménye alapján haladhat előre.
A biztos arra már nem tért ki, hogy Ukrajna gyorsított felvétele hogyan egyeztethető össze az érdemalapú eljárással.
A csatlakozási folyamat során összesen 150 egyhangú tagállami döntésre van szükség, ezért rengeteg lehetőség akad arra, hogy egy tagállam bármikor megakassza a folyamatokat.
Jelenleg az EU 14 tagállama támogatja, hogy az egyhangúság helyett minősített többséggel döntsenek az újabbak csatlakozásáról, de ehhez a változtatás csak akkor valósulhat meg, ha mindenki hozzájárul.
Kiemelt kép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi megbeszéléseit követõ sajtóértekezleten 2023. november 4-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt – MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko