A különleges „kupát” – amelyet egy lecsiszolt agykoponyából formáltak, ezüst peremmel és állvánnyal díszítettek –
egészen 2015-ig használták, sőt egy idő után csokoládét is felszolgáltak benne, miután a bor szivárogni kezdett belőle.
A leleplezés Dan Hicks professzor, az egyetem Pitt Rivers Múzeumának világörökségi régésze és kurátora új könyvéből származik. Hicks „Every Monument Will Fall” (Minden emlékmű elbukik) című kötetében részletesen ismerteti a tárgy hátterét, amelyet „beteges asztali kelléknek” nevezett, és a gyarmatosítás erőszakos örökségét mutatja be rajta keresztül – közölte a Guardian.
A koponyából készült kupa eredetéről nem maradt fenn írásos feljegyzés, de szénizotópos kormeghatározás alapján körülbelül 225 éves.
Mérete és egyéb körülmények alapján Hicks úgy véli, valószínűleg egy karibi térségből származó, rabszolgasorban élt nő maradványairól van szó.
Ezzel szemben a serleg brit tulajdonosai jól dokumentáltak, miszerint 1946-ban George Pitt-Rivers, egykori oxfordi hallgató adományozta a Worcester College-nak. Pitt-Rivers ismert eugenikus nézeteket vallott, és a második világháború alatt internálták is, mivel támogatta a fasiszta Oswald Mosley-t.
A kupa a híres viktoriánus katona és régész, Augustus Henry Lane Fox Pitt Rivers kevésbé ismert magángyűjteményéből származott.
Ő alapította a Pitt Rivers Múzeumot 1884-ben, és ugyanabban az évben vásárolta meg a kupát a Sotheby’s aukcióján. Akkor még egy fából készült állványa is volt, amelybe egy Viktória királynő koronázási évéből (1838) származó ezüst shillinget illesztettek.
Hicks szerint a gyarmati múlt örökségével kapcsolatos viták gyakran a gyarmatosítók emlékműveire összpontosítanak, például Cecil Rhodes vagy Edward Colston szobraira. A könyvében azonban arra világít rá, hogy a gyarmatosítás áldozatainak identitása sokszor teljesen eltűnt, mivel a brit felsőbbrendűségi eszme alapján nem tekintették őket jelentősnek. „Az embertelenné tétel és az identitások eltörlése maga is az erőszak része volt” – hangsúlyozta a régész.
Bell Ribeiro-Addy, a brit parlament afrikai reparációs kérdésekkel foglalkozó csoportjának elnöke megdöbbentőnek nevezte az esetet: „Undorító arra gondolni, hogy oxfordi tudósok – a kiváltság e bástyájában – évszázadokon átívelő gyarmati brutalitás árán szerzett serlegből ittak, amely egy rabszolga maradványa is lehetett”.
A Worcester College szóvivője elmondta, hogy bár a 20. században a serleget néha a főiskola ezüstkollekciójával együtt kiállították és alkalmanként használták, 2011 után ez jelentősen korlátozódott,
2015-ben pedig teljesen megszűnt a használata.
A főiskola 2019-ben kérte fel Hicks professzort, hogy vizsgálja ki a tárgy eredetét. Végül úgy döntöttek, a koponya „tiszteletteljes módon” kerüljön az archívumba, ahol a hozzáférés véglegesen meg van tiltva.
Hicks könyvében más, koponyákat érintő gyarmati kegyetlenségeket is bemutat. Ezek közé tartozik például Lord Grenfell esete, aki a brit–zulu háború után, két évvel a csata után ásatta ki és vitte haza egy zulu parancsnok koponyáját, amelyet aztán otthonában kiállított.
Kapcsolódó tartalom
Kiemelt kép: Oxford (Fotó: Shutterstock)