A Vatikán húsvéthétfő délelőttjén jelentette be a hírt, hogy elhunyt Ferenc pápa. A Szentszék utóbb az egyházfő halálának az okát is közölte, miközben a nemzetközi sajtóban már találgatásokról lehetett olvasni arról, ki lehet a katolikus egyház következő vezetője. 

Érszegi Márk Aurélt – aki jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadójaként dolgozik – többek közt arról kérdeztük, hogy milyen örökséget hagyott maga után Ferenc pápa, milyennek látta személyes találkozójuk alkalmából az egyházfőt, illetve mekkora esélye lehet Erdő Péter bíborosnak arra, hogy esetleg ő legyen a következő pápa.

– Mik voltak Ferenc pápa legfontosabb reformjai, és milyen örökséget hagyott maga után?

– Ferenc pápa a katolikus egyház életének és szervezetének számos vonatkozását újraszabályozta: a Római Kúria felépítésétől kezdve a Vatikánvárosi Állam alaptörvényén és kormányzatán át az egyházi egyetemek szabályozásáig vagy éppen az egyházi büntetőjogig. Talán éppen a pápaválasztást szabályozó törvény az egyetlen, amihez nem nyúlt hozzá, ami viszont annyiban szokatlan, hogy a legtöbb pápa valamit igazítani szokott rajta, még ha annak alapjai évszázadok óta állandók is.

Érszegi Márk Aurél a Szent Péter téren

– Mi volt az oka annak, hogy sokszor megosztó személyiségként tekintettek rá még az egyházon belül is?

– Ferenc pápa sokszor újszerűen közelített meg helyzeteket, problémákat és olyan megoldásokat vázolt velük kapcsolatban, amik nem feltétlenül következtek a korábban követett irányokból. Amint fogalmazott, folyamatokat akart elindítani, de maga sem volt mindig tisztában vele, hogy azok hová fognak vezetni. Ezt felfoghatjuk az isteni Gondviselésre hagyatkozásnak is. Ám a pápai szolgálat hagyományos értelmezése inkább arról szól, hogy a pápa a bizonyosságot jeleníti meg, megerősít a hitben, tehát világosan kimondja, mi tartozik az egyház tanításához, s mi nem. Olykor szokatlannak ható megfogalmazásaival az örök evangéliumi üzenetet újszerűen kívánta eljuttatni az egyházhoz távolabb álló emberekhez is. Mindez sok értetlenséget és bírálatot is kiváltott vele szemben. De az is igaz, hogy sok esetben lehetőséget adott arra, hogy az általa mutatott irányt különböző emberek különféleképpen értelmezzék, ami pedig nem segítette a tisztánlátást. Népszerűsége gyakran az egyházon kívül nagyobb volt, mint azon belül.

– Milyen forgatókönyv szerint zajlik most a szentatya halála utáni időszak?

– A pápa halálával beállt az úgynevezett széküresedés (sede vacante) időszaka, ami a Szentszék esetében egyfajta rendkívüli jogrendet jelent: egy külön törvény, az Universi Dominici gregis apostoli konstitúció (a katolikus egyház apostoli alkotmánya) szabályozza, meglehetősen aprólékosan.

Az egyház irányítása ilyenkor a bíborosok testületére száll, amely kormányozza az átmenet idejét, de ez csak a legszükségesebb intézkedések meghozatalára irányulhat. Ezek közül kiemelkedik kettő: az elhunyt pápa temetése, illetve az új pápát megválasztani hivatott konklávé megrendezése. Mindkettőnek van egy saját szertartásrendje, ami meghatározza, mikor, ki mit csinál. Alapvetően mind a temetési rend, mind a konklávé rendje imádságos keretekben zajlik: az egyház egész közössége imádkozik az elhunyt főpapért, illetve azért, hogy a Szentlélek segítségével új pápát kapjon az egyház.

– Mire számíthatunk a konklávé kapcsán? Milyen „irányvonalú” pápát kereshet most a világegyház?

– A konklávét megelőző úgynevezett általános gyűlések, a kongregációk során vitatják meg a bíborosok az egyház helyzetét és a kívánatosnak tartott irányt. Ezen beszélgetések során alakulhat ki minden résztvevőnek az elképzelése, hogy ki lehet a jelen pillanatban a legalkalmasabb a péteri szolgálat ellátására, tehát a pápaságra. Ennek logikája nem feltétlenül ragadható meg a politológia kategóriáival, de azért egyháztörténeti távlatokban megfigyelhető egyfajta kiegyensúlyozásra törekvés is.

– Lehet esélye egy közép-európai, akár magyar pápának? Például Erdő Péter neve gyakran előkerül.

– Erdő Péter bíboros neve mindig felmerül, ha szóba kerül, kik volnának alkalmasak a pápai szolgálatra. Egyrészt immár ő az egyik legrégibb bíboros, akit még II. János Pál nevezett ki 2003-ban. Másrészt világszerte ismert egyházjogi munkássága, harmadrészt pedig olyan egyetemes egyházi eseményeken látott el kiemelkedő szerepet, mint a 2014/2015-ös püspöki szinódus vagy éppen a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az is figyelemre méltó lehet a többi bíboros szemében, hogy Ferenc pápa kétszer is ellátogatott Budapestre, s mindkétszer Erdő Péter bíboros volt a házigazdája, hiszen az ő egyházmegyéjébe érkezett a szentatya.

– Volt személyes találkozója a pápával? Ha igen, milyen benyomást tett önre emberileg?

– Ferenc pápa általában akkor „hozta a legjobb formáját”, amikor lehetősége volt közvetlen kapcsolatba lépnie az emberekkel, akár egyénekkel, akár egy nagyobb csoporttal. A szerdánként a Vatikánban megtartott általános kihallgatások ennek jó példáját nyújtották. Én magam legkedvesebb emlékként azt a mozzanatot őrzöm, amikor a 2019-es vatikáni betlehemkiállításon, melynek éppen Magyarország volt a díszvendége, családom is kiállította a saját készítésű betlehemét, s így jelen voltunk, amikor Ferenc pápa meglepetésszerűen felkereste a kiállítást, és az alkotókkal is egyenként elbeszélgetett.

– Van olyan pillanat vagy mondat, ami különösen emlékezetes maradt önnek Ferenc pápától?

– A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus 2021. szeptember 12-i zárómiséjét befejező rövidebb beszédében Ferenc pápa számos olyan vonatkozást megemlített, ami a magyar hívek számára fontos. Például utalt arra a Szent Gellért legendájából ismert adatra, hogy a magyarok olyannyira tisztelték már akkor is Szűz Máriát, hogy egyszerűen királynőnek szólították – ez nem lehetett más, mint a jól ismert Boldogasszony-titulus. Vagy ugyanekkor idézte az eucharisztikus kongresszus jól ismert himnuszát, mintegy bátorításként a magyarok számára: „A kereszt volt ezer évig reménységed oszlopa, most is Krisztus jele légyen jobb jövődnek záloga.” És természetesen magyarul tette hozzá (ő, aki amúgy nem jeleskedett a nyelvtudásban), hogy: „Isten, áldd meg a magyart.”

Kiemelt kép: Ferenc pápa 2024. november 27-én (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Maurizio Brambatti)