A per tétje nem kevesebb, mint a jövő internetes keresési rendszerének átalakítása, és a Google dominanciájának esetleges megtörése.
Az ügyészek célja, hogy a bíróság olyan intézkedéseket hozzon, amelyek megakadályozzák, hogy a Google az AI technológiák révén tovább növelje piaci fölényét.
A javasolt intézkedések között szerepel például a Chrome böngésző eladása, valamint a keresési adatok megosztásának kötelezővé tétele a versenytársak számára – közölte a Reuters.
David Dahlquist, a minisztérium ügyésze nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „Eljött az idő, hogy egyértelmű üzenetet küldjünk a Google-nak és más monopóliumoknak: a trösztellenes törvények megsértésének következményei vannak”.
A minisztérium és számos szövetségi állam ügyészei olyan megoldásokat szorgalmaznak, amelyek nemcsak a jelenlegi helyzetet kezelik, hanem figyelembe veszik a mesterséges intelligencia térnyerését, és megelőzik a jövőbeni visszaéléseket.
A vád szerint a Google dominanciája a keresőpiacon előnyt biztosít számára AI-fejlesztéseihez, amelyek aztán visszacsatolva ismét a Google keresőjéhez vezetik a felhasználókat, ezzel megerősítve az „ördögi kört”.
A tárgyaláson bemutatott dokumentumok szerint a Google havi díjat fizet a Samsungnak, hogy eszközeiken (például okostelefonokon) telepítve legyen a Gemini nevű mesterséges intelligencia alkalmazása. A megállapodás 2028-ig meghosszabbítható. Bár az összeget nem hozták nyilvánosságra, az ügyész „hatalmas összegként” jellemezte.
A bíró korábban már kimondta, hogy a Google kizárólagos megállapodásai – például a gyártókkal kötött alapértelmezett keresőmotor-szerződések – jelentős szerepet játszottak a cég piaci fölényének fenntartásában.
A Google jogi képviselője, John Schmidtlein szerint az igazságügyi minisztérium javaslatai „a versenytársak kívánságlistája”, és a javasolt lépések akadályoznák az amerikai innovációt. A vállalat szerint az AI-termékei kívül esnek az ügy tárgyán, amely eredetileg a keresőmotorokra összpontosított. „Az ilyen jellegű beavatkozások visszavetnék az Egyesült Államok technológiai fejlődését egy kulcsfontosságú pillanatban” – írta Lee-Anne Mulholland, a Google egyik vezetője egy vasárnapi blogbejegyzésben.
A Google jelezte, hogy fellebbezni fog, amint megszületik a végső ítélet.
Az ügyészek azt is javasolják, hogy a bíróság szüntesse meg a Google kizárólagos megállapodásait olyan gyártókkal, mint az Apple, amelyek alapértelmezetten a Google keresőt teszik elérhetővé eszközeiken. A javasolt intézkedések között szerepel továbbá a keresési eredmények kötelező licencelése a versenytársaknak, sőt, végső esetben a Google Android operációs rendszerének eladására is sor kerülhetne.
A Google szerint az ilyen intézkedések ártanának a felhasználóknak és emelnék a készülékek árát, mivel a vállalat kifizetései például a Mozilla böngésző mögött álló szervezet felé komoly bevételi forrást jelentenek más cégek működéséhez. A Google tanúként kívánja beidézni többek között a Mozilla, a Verizon és az Apple képviselőit is. Az eljárás része annak a szélesebb antitröszt-hadjáratnak, amelyet még Donald Trump elnöksége alatt indítottak el, és amely Joe Biden elnöksége alatt is folytatódott. Gail Slater igazságügy-miniszterhelyettes és más magas rangú DOJ tisztviselők személyesen is jelen voltak a tárgyaláson. „Ez az ügy kétpárti támogatással zajlik, a múlt és jelen igazságügyi vezetése egyaránt támogatja” – hangsúlyozta Dahlquist ügyész.
A Google elleni eljárások nem egyedülállóak, ugyanis a Meta is hasonló trösztellenes perekkel néz szembe az Instagram és a WhatsApp felvásárlása kapcsán.
A kiemelt kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)