Évezredek során finomított, s a legapróbb részletekre is kitérő rend határozza meg, hogy mit kell csinálni akkor, ha Róma püspöke megtér Teremtőjéhez. A halál beálltának tényét az orvosi jelentés alapján a pápai háztartás prefektusa jelenti ki, mégpedig a hagyományoknak megfelelő módon, vagyis azt követően, hogy egy, e célra készített ezüst kalapáccsal néhányszor finoman megkocogtatja a szentatya homlokát. A pápai kamarás ezt követően hitelesíti a prefektus bejelentését, majd értesíti az Apostoli Szék titkárát, aki a halál hírét bejelenti a világegyház hívei számára.
Mindezzel beáll a sede vacante, vagyis a pápai szék megüresedésének ideje.
A prefektusnak van még egy fontos teendője: az Apostoli Szék titkárán kívül a pápaválasztó konklávé dékánját is tájékoztatja a rossz hírről, majd értesíti a világ országainak valamennyi, a Vatikánba delegált nagykövetségét. A pápa lakosztályát a szentatya testének elszállítása után lezárják, a hatalmát jelképező pecsétgyűrűt pedig az ezüstkalapáccsal széttörik.
A hagyományok és az egyházi előírások értelmében a pápa temetését a lehető leghamarabb meg kell tartani, testét azonban tilos felboncolni, vagy elhamvasztani.
A szokások alapján a szentatya arcát fehér lepellel borítják, testét pedig a lelki alázatosságot jelképező ciprusfából készült koporsóba helyezik. A legutóbbi két pápa, vagyis Szent II. János Pál és XVI. Benedek teste hármas koporsóban nyugszik, lévén hogy a ciprusfa-koporsót egy légmentesen lezárt cink koporsóba rakták, ezt követően pedig az egészet egy tölgyfából készült koporsóba helyezték. Szent II. János Pál pápa földi maradványait egyébként sokáig a Szent Péter-bazilika alatti grottában őrizték, 2011-ben azonban áthelyezték a bazilikában található Szent Sebestyén-kápolnába. A grottában felszabadult helyre 2022-ben XVI. Benedek koporsóját helyezték.
Az elhunyt pápát természetesen nem csak a római katolikusok gyászolják, hanem nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész világ. Hívők, nemhívők egyaránt.
Ünnepélyes körülmények között megtartott temetése után azonban a katolikusok figyelme már a jövő, vagyis az utód megválasztása felé fordul.
Ferenc pápa hetenkénti általános kihallgatására érkezik a vatikáni Szent Péter térre 2024. szeptember 25-én (MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi)Ez az izgatott mérlegelések és találgatások ideje, amely egészen az új pápa megnevezéséig tart.
Ekkor válik főszereplővé a konklávé.
Az Universi dominici gregis kezdetű konstitúció szerint a konklávé tanácskozását az Apostoli Szék megüresedésétől számított 15 nap múlva, de 20 napon belül meg kell kezdeni.
Soha nem nyilvánosan, a kamerák kereszttüzében, hanem zárt ajtók mögött tanácskozik a konklávé.
Maga a konklávé elnevezése is erre utal, hiszen azt jelenti, hogy „kulccsal”.
Jó ideje a Sixtus-kápolna ad otthont a tanácskozásnak. Manapság már nem a Palazzo Apostolico szűk celláiban laknak a konkávé tagjai, hanem az ugyancsak a Vatikán falain belül lévő, de jóval kényelmesebb Ospizio Santa Marta épületében, ahonnan a svájci gárdisták sorfala közt vonulnak át a Sixtus-kápolnába.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Ferenc pápát Novák Katalin köztársasági elnök jelenlétében a Karmelita kolostorban 2023. április 28-án, amikor is a katolikus egyházfõ háromnapos apostoli látogatásra érkezett Magyarországra (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)A világegyház bíborosaira a tanácskozás idejére rázárják az ajtót.
A retesz egy nagyon régen lezajlott, viharos konklávé öröksége. Történt ugyanis, hogy 1268-ban meghalt IV Kelemen pápa. Mivel az itáliai Viterbóban adta vissza lelkét a Teremtőnek, az utódját megválasztó konklávé is e városban gyűlt össze. Csakhogy az egyházfők másfél évig sem tudtak egyezségre jutni, Viterbó derék polgárainak pedig ezen időszak alatt nem csak a civakodó főpapokat, de a kíséretüket is etetni, s itatni kellett.
Nem csoda, hogy megunták a huzavonát, főleg azért, mert a konklávé a kisvárost kiette a vagyonából.
Az ügyet a polgármester elégelte meg. A bíborosokra zárta a termet, étkezésüket pedig száraz kenyérre és vízre korlátozta. Mivel még ezzel sem ért el eredményt, néhány nappal később még az épület tetejét is lebontatta. Az első eső után aztán meg is született a döntés. Az így megválasztott X. Gergely rögzítette a pápaválasztás eljárási szabályait, létrehozva a mai értelemben vett konklávét.
De e vitatkozós történet ellenkezőjére is akad példa az egyház kétezer éves történetében. A legenada szerint 236-ban mihelyst megkezdődött a konklávé, egy galamb máris rászállott az egyik jelenlévő fejére, s mivel a galamb a Szentlélek jelképe, az illetőt I. Fabius névvel rögvest meg is választották pápává. Pedig még felszentelt pap sem volt.
Fontos szabályként meg kell említeni egy római közmondást, mely szerint „aki pápaként megy be a konklávéra, bíborosként jön ki onnan”.
Mi, magyarok háromszor kerültünk közel ahhoz, hogy pápát adjunk a világnak, de mindháromszor „bíborosként jöttünk ki onnan”. Legnagyobb esélye Bakócz Tamásnak volt 1513-ban. Az esztergomi érsek állítólag egy szavazattal maradt alul Giovanni de’ Medicivel szemben, aki X. Leó névvel vonult be az egyházi állam történetébe. Szavazatot kapott még 1721-ben Gróf Csáky Imre kalocsai érsek, 2013-ban pedig Erdő Péter esztergomi érsek.
Róma, 2025. február 26. II. János Pál pápának a római Agostino Gemelli-kórház előtt álló szobránál imádkoznak apácák 2025. február 26-án. A 88 éves Ferenc pápát február 14. óta ápolják a kórházban (MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di Meo)Maga a konklávé úgy zajlik, hogy a bíborosok délelőttönként és délután kétszer szavaznak.
Az első harminc forduló kétharmados többséget igényel, utána viszont már csak feles többség kell.
A szavazólap felirata: „Eligo in Summum Pontificem”, vagyis „Legfőbb püspökké választom”. A cédulákat középen kettéhajtva kell bedobni a Cecco Bonanotte olasz szobrászművész által készített urnába. A szavazás végén a neveket hangosan felolvassák.
Az eredménytelen fordulók szavazócéduláit tűvel átfűzik, majd nedves szalmával együtt elégetik. Ilyenkor fekete színű füst keletkezik, amit a Szent Péter Bazilika előtti téren gyülekező tömeg is lát. Ha azonban a konklávé egyezségre tud jutni az új egyházfő személyéről, akkor azt fehér füst jelzi Róma, rajta keresztül pedig a világegyház hívei felé. Ilyenkor az érvényes szavazatot kapó bíborosnak először nyilatkoznia kell, hogy elfogadja-e a pápai tisztet, majd bejelenti, hogy milyen névvel kíván Szent Péter trónjára lépni. Ezt követően felölti magára a szentatyák hófehér reverendáját. A camerlengo, vagyis a szertartást irányító bíboros ekkor kilép a Szent Péter Bazilika erkélyére és az ott gyülekező hívek tudomására hozza: „Gaudum magnum! Habemus papam!” – vagyis Örvendjetek! Új pápánk van. Ezt követően az új pápa lép ki az erkélyre és beszédet mond, majd Urbi et Orbi áldást ad Rómának és az egész világnak.
A vatikáni média által közreadott képen Ferenc pápa (j) fogadja Erdõ Péter prímást, esztergom-budapesti érseket Vatikánvárosban 2021. szeptember 25-én. A magánkihallgatáson a magyarországi egyház és Európa elõtt álló feladatokról beszéltek (MTI/EPA/Vatikáni média)Kik az esélyes jelöltek?
Senki sem tudhatja, hogy kik az esélyes jelöltek, hiszen ezerszeresen beigazolódott már a római közmondás igaza, mely szerint „aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként jön ki onnan”. A hírek azonban vatikáni forrásra hivatkozva mégis felkapnak neveket:
- Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek)
- Pietro Parolin (Olaszország)
- Peter Turkson (Ghána)
- Angelo Scola (Olaszország)
- Erdő Péter (Magyarország)
A magyar bíboros kapcsán a megfigyelők hangsúlyozzák, hogy konzervatív jelölt, elismert kánonjogi tudós, a hagyományos katolikus tanítások határozott szószólója. Korábban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának vezetője volt, és a teológiai ortodoxiát hangsúlyozta.
Kiemelt kép: A Vatikáni Média által közreadott képen Ferenc pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika erkélyén, ahonnan elmondja hagyományos karácsonyi Urbi et Orbi (a városnak és a világnak) szóló üzenetét karácsony elsõ napján, 2023. december 25-én (MTI/EPA/Vatikáni Média)