A Holdról is látszik a brutálisan felgyorsult kínai gazdasági növekedés: a GDP 2025 első negyedévében 5,4 százalékkal nőtt éves bázison, márciusban pedig 7,7 százalékkal volt magasabb a kínai ipari termelés az egy évvel korábbinál, ami 2021 nyara óta a legjobb adat. Mindeközben az Egyesült Államok újabb súlyos lépést tett a Kínával folytatott kereskedelmi konfliktusban: mint arról a hirado-hu is beszámolt, Donald Trump amerikai elnök rendelete nyomán akár 245 százalékos vám is sújthatja a kínai importtermékeket – erről tette bejelentést a washingtoni Fehér Ház.

Vámháború? Számháború!

„A vámintézkedések és a protekcionizmus kapcsán a kínaiak folyamatosan arról beszélnek, hogy ez nem jó irány, és felidézik a történelmi példákat. Így az 1930-as éveket is, amikor a Smoot–Hawley-törvény csak még jobban elmélyítette a nagy gazdasági világválságot. Vagy 2002-ben az acélvámok, sem vezettek a protekcionista politika sikeréhez, viszont 200 ezer amerikai munkahely elvesztését jelentették” – idézte a kínai véleményeket Horváth Levente. Az Eurázsia Központ igazgatója a kínai sajtó naprakész ismeretében azt is felidézte, miképpen reagáltak arra, hogy Washingtonban bejelentették: most már 245 százalékra emeli Amerika a Kína elleni vámokat 145 százalékról.

Horváth Levente, az Eurázsia Központ igazgatója a XXI. Század Intézet Covid-tanulságok? című konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén a Kertész Imre Intézetben 2024. április 24-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A kínaiak szerint ez a játszma most már számháborúvá kezd alakulni – ez a kifejezés jelent meg az ottani különböző médiákban. Így fogalmazott a kínai kereskedelmi minisztérium is. hogy ez már „a világgazdaság legnagyobb vicce”. Kínai elektronikus portálok minderről azt írják, hogy ha 40-50 százalékos egy ilyen kivetett vám, az már önmagában teljesen megakasztja a két ország közötti kereskedelmet, tehát amikor még az 50 százalék fölötti vámokra is újabb százalékokat tesznek rá, annak nincs semmi értelme – fogalmazott a volt sanghaji főkonzul.

Horváth Levente rámutatott: a kínai médiában úgy vélik, hogy bár az amerikai vámoknak mindenképpen lesz a hatása a kínai gazdaságra, de nem olyan nagy mértékben, mint ahogy azt az Amerikai Egyesült Államok várná.

Elfeledték Kissingert?

Ennek oka, hogy a kínai gazdaság az elmúlt 5-10 évben jelentősen átalakult. Ez abban látható például, hogy 2006-ban az export-import aránya a GDP-hez képest 64 százalékos volt, de mára ez már csak 33 százalék. Ezen belül az export összesen 19,7 százalék – s még ezen belül is érdemes megnézni, hogy Amerika hány százalékkal van jelen. Az USA-ba irányuló export aránya a korábbi 21,5 százalékról már 14,6 százalékra esett le.

Tehát

egyre alacsonyabb a kereskedelem mértéke a kínai GDP-ben, és azon belül is az amerikaiakkal folytatott kereskedelem folyamatosan csökken. Összesítve elmondható, hogy a teljes kínai GDP-ből mintegy 2,9-3,0 százalékot jelent az amerikai export

– tájékoztatott az igazgató.

Horváth Levente – arra a kérdésünkre válaszolva, hogy vajon szakít-e az Egyesült Államok a Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter stratégiájával – felidézte: „Kissinger háromszög-stratégiája arról szólt, hogy az Egyesült Államoknak vagy Oroszországgal vagy Kínával jobb viszonyban kell lennie, mint ez a két ország egymással. Ez a stratégia sikeres is volt az 1970-es években, amikor elhidegültek a szovjet-kínai kapcsolatok: ekkor az Egyesült Államok magához tudta kapcsolni Kínát. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunió végül elbukta a hidegháborút”.

A továbbiakban viszont, amikor az Egyesült Államok a hidegháborút követően a bipoláris világrend után unipoláris hatalom lett, elhanyagolta ezt a kissingeri meglátást és nem törődött a továbbiakban azzal, hogy Kína és Oroszország milyen kapcsolatot ápol. folytatta a Kína-szakértő, aki szerint a nyugati médiában valóban folyamatosan hangoztatják, hogy Kína és Oroszország összefogott; ez igazából az elmúlt 20 évben már látható.

Moszkva a horizonton

Már a 2000-es évek elején szoros a kínai-orosz együttműködést alakítottak ki, ennek fóruma például a sanghaji együttműködési szervezet. Ezt közösen hozták létre a közép ázsiai országokkal. Aztán 2009-2010-ben létrejött a BRICS, melyben Indiát és Brazíliát is megtaláljuk. Kína és Oroszország tehát közösen már olyan nemzetközi együttműködéseket hoztak létre, amelyeken már nem voltak benne a nyugati országok.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta megfigyelhetjük, hogy megtöbbszöröződött Kína és Oroszország kereskedelme. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kína támogatja Oroszországot – jegyezte meg Horváth Levente, kiemelve: Kína ugyanis önmagát tekinti a világ közepének; az ország nevének jelentéséből is adódik: Középső Birodalom. Számukra az a fontos, hogy a különböző piacokról megfelelő áron beszerezzék az árukat, így a kínai népnek könnyebb, jobb legyen az élete.

Hszi Csin-ping kínai államfő (b) és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy Kremlben tartott fogadáson 2023. március 21-én. Kissinger rémálma? (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin)

Kína a hosszútávú stratégiai gondolkodásával kifolyólag a megatrendekre tette a hangsúly . tette hozzá a szakértő. A megújuló energia az egyik ilyen megatrend: Kína mára a napenergia-felhasználás tekintetében az élmezőnyben van. S ez több mint „élmezőny”: a második, harmadik, negyedik és ötödik helyezett ország összesen nem termel annyi napenergiát, mint Kína.

Ugyanez mondható el a szélenergiáról és az elektromos autók tekintetében is: Egyre több kínai márka jelenik meg és letarolják ezt a piacot. Ők nem a régi, benzines vagy dízel, robbanómotoros autógyártásába kezdtek el belefektetni. Az elektromosautó-piacon most az az élen állnak. Emellett a kínai digitális pénzügy olyan szinten áll, hogy már 10-15 évvel ezelőtt is mobilon és QR-kódokkal utaltak pénzt, készpénzt szinte már nem is használnak a hétköznapi életben.

Oroszországtól most olcsón meg tudják szerezni a nyersanyagot. Kínának pedig nagy szükségletei vannak, ezért is épül ki Oroszország és Kína között a Szibéria ereje és más ilyen kőolaj- és földgáz szállító csatornák, vezetékek.

Első helyen a digitalizációban

Úgy tűnik, Kínában és Ázsiában egyelőre nagyon nagy az igény rá az elektromos autókra, s ez az iparág folyamatosan jobb számokat hoz, mint a Tesla. Az a Tesla, melyenek legnagyobb gyárát Elon Musk Sanghajban építette föl.

Arra a fölvetésünkre, hogy gyakran olvasható vélemények szerint az elektromos autók piaca, legalábbis Európában, megtorpant és nehézkesen bővül, Horváth levente úgy vélte: minden piacon vannak ilyen mozgások: lehet, hogy most itt az európai piacon az elektromos autók egy kicsit megtorpantak, de akárhogy is nézzük: a jövőt illetően ez az irány.

Igazából azért van megtorpanás Európában, mert nincs kiépítve az elektromos autókra az infrastruktúra. Hogyha Kínába elmegyünk, akkor ott úton-útszélen lehet elektromos autót tölteni. Az autópálya melletti benzinkutakon kialakították az elektromos töltőállomásokat, ahol gyorstöltéssel 10-15 perc alatt lehet maximálisan feltölteni egy autót – fűzte hozzá.

Ráadásul a használatuk is olcsóbb, Kínában legalábbis, hiszen a számos jogdíjas technológia Kínában lett kialakítva. Ez nem csak az elektromos autókra igaz, hanem minden más ilyen jövőbeli technológiára. A megatrendeket illetően például ez érvényesül a pénzügyekben: a digitális gazdaságot illetően a kínaiak élen állnak a jegybanki digitális pénzt illetően is. Hasonlóképpen érzékelhető a jelenlétük a mesterséges intelligencia-piacon, ahol Kína a Deep Seekkel jelent meg. Első helyen áll a piacokon Kína a robotok installációjában is – fejtette ki az igazgató.

Bandung üzenete

Ezen a területen, a különböző robotizációs és digitalizációs fejlesztések kapcsán egész Ázsia az élen áll. Ezért láthatjuk azt, hogy most vámháborúvá alakult a világrend átalakulása. Különösen érdekes, hogy ez a folyamat az idén kezdődött el, hiszen idén van az kötelezett országok mozgalma, a bandungi konferencia 70. évfordulója.

A mozgalom létrejöttekor folyt a hidegháború Amerika és a Szovjetunió között, ez volt a biploáris világrend korszaka. Most is valami hasonló helyzet alakul ki:

az Egyesült Államok le akarja választani magáról Kínát. Ami Horváth Levente szerint egyébként érthetetlen, hiszen azért elég szorosan összefügg egymással a két ország gazdasága, kereskedelme.

Bár az amerikai intézkedések kapcsán egyelőre a termékekről beszélnek, de kínai médiában már előrevetítették, hogy ennek az egész vámháborúsdinak a következő lépése már kiterjedhet a szolgáltatások importja-exportja területére is – ezen a területen viszont az amerikai Egyesült Államoknak van hatalmas többlete a Kínába való exportban. Az elmúlt 24 év alatt a tízszeresére növekedett Kína szolgáltatás-importja Amerikából. Míg 2000-ben még csak 5 milliárd dollárt, 2021-ben már 550 milliárd dollárnyi szolgáltatást importált Kína. Id e tartozik a turizmus, az oktatás – tehát, hogy kínai diákok mennek Amerikába, ott tanulnak, és ott költik el a pénzüket.

A Google amerikai informatikai óriáscég pekingi központja 2025. február 4-én. Donald Trump amerikai elnök kormányzata vámintézkedéseire Kína február 10-től viszontvámokat vezetett be az Egyesült Államokból származó egyes importárukra, valamint monopóliumellenes vizsgálatot indít az amerikai Alphabettel, a Google anyavállalatával szemben. Ki kinek van a markában? (Fotó: MTI/EPA/Jessica Lee)

A kínai ajánlat: win-win

Mivel a kínaiak hosszú távú stratégiában gondolkodnak, a vámháború hatásait úgy tudják kiküszöbölni, hogy Kína gazdaságilag átalakul: tehát a belföldi piacot a belföldi vásárlóerőt emelik meg jobban. Emellett a magas technológiára, a hightechre helyezik a hangsúlyt. Már 2015-ben meghirdette Kína a „Made in China 2025” politikát. Ennek keretében erősen fejlesztették a magas technológiát: a chipgyártástól kezdve mesterséges intelligencián és a robotizáción át a megújuló energiákig. Így Kína lassan el tudja érni azt, hogy kevésbé fog fájni neki, ha az Amerikai Egyesült Államokkal kereskedelmi problémái lesznek

Kína a különböző piacokon keresztül tudja pótolni azt a hiányt, ami az Amerikával folytatott kereskedelemből kiesik. Hiszen itt van az ASEAN:

a délkelet-ázsiai országcsoport már 2024-ben Kína első számú kereskedelmi partnere volt.

Hszi Csin-ping jelenleg éppen az ASEAN-országokban tesz látogatást: Vietnamban volt, most éppen Malajziában van (interjúnk április 16-i készítésekor –a szerk.). E területen is nagy a változás: amíg 2017-ben Amerika volt Kína legnagyobb exportpartnere, ekkor a teljes kínai export 19 százaléka ment az Egyesült Államokba, ma már csak az export 14,7 százaléka megy Amerikába, míg az ASEAN országok 16,4 százalékkal megelőzték Amerikát.

Emellett még Afrikában és Dél-Amerikában is jelen van Kína, amely win-win típusú, közös előnyökön alapuló együttműködést hirdet. Közben az Egyesült Államok most kőkemény vámtarifákat vetett ki, bár most 90 napra elnyújtotta ezek érvényesítését, hogy mindenki jöjjön hozzá tárgyalni és mindenféle kedvezményeket kapjon. Trumpnak a tárgyalási technikája, hogy előbb bedobja a nagy számokat, aztán abból alkudozik. Viszont Kína nem tesz ilyeneket, hanem éppen lenyomja ezeket a tarifákat és a megfelelő együttműködésekre törekszik.

Horváth Levente arra is kitért: Az Európai Unió a második legnagyobb kereskedelmi partnere Kínának, míg export tekintetében a harmadik, az ASEAN és Amerika után. Európával is folynak tárgyalások, a múlt héten volt a spanyol miniszterelnök Kínában tárgyalni, és Peking folyamatosan is jelzi, hogy az EU-val szívesen együttműködnének. A jelenlegi helyzetben, hogy Amerika az európai unióra is vámokat vet ki, az Európai Uniónak ez egy jó lehetőség lenne arra. hogy felélessze a 2020-ban megkötött, majd felfüggesztett EU-kínai szabadkereskedelmi együttműködést.

Csakhogy fél évvel ezelőtt még Brüsszelben még teljesen más, agyon kritikus hangot ütöttek meg Kínával szemben. A davosi fórumon is más platformokon viszont most lehet hallani, nyitottak a Kínával való együttműködésre. Az Európai Unió ugyanis erőteljesen elveszített versenyképességéből, és Kína egy komoly piac a számukra – emelte ki az Eurázsia Központ igazgatója.

Kiemelt kép: Hűtőmágnesek egy sanghaji piacon 2025. április 16-án. (Fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)