Néhány uniós tagállam kormánya úgy véli, megtalálták a megoldást arra, hogyan akadályozzák meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt abban, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciókat: nemzeti hatáskörben döntenének az intézkedésekről, megkerülve ezzel az európai konszenzus kialakításának problémakörét – írja a Politico. A brüsszeli lapnak nyilatkozva hat diplomata erősítette meg, hogy
legalább fél tucat tagállam közösen dolgozik a magyar vétó megkerülésén, és azon hogy az Oroszország elleni európai uniós szintű szankciókat nemzeti jogba ültessék át.
Ez alááshatja a magyar kormány képességét arra, hogy megvétózza a szankciók megújítását, jelenleg ugyanis ezek meghosszabbításához félévente a blokk egyhangú támogatására van szükség – írta a Politico. „Mindannyiunknak – tagállamoknak és intézményeknek – abban a gondolkodásmódban kell lennünk, hogy tudjuk: lehetséges, hogy a szankciókat nem újítják meg. Biztosítanunk kell, hogy az egész szankciós rendszer ellenálló legyen” – fogalmazott a lapnak nyilatkozó diplomaták egyike.
A Politico hangsúlyozta, hogy azok között, akik fontolgatják ezt a lépést, olyan országok is vannak, amelyek korábban vonakodtak az EU keretein kívüli korlátozásokat bevezetni – például Belgium és Csehország. Bár arra nem számítanak, hogy az összes EU-s kormány csatlakozik az elképzeléshez, de ha több kulcsfontosságú ország végrehajtaná azokat, akkor az korlátozná a jövőbeli magyar vétók hatását.
Egyoldalú, nemzeti szintű szankciókat eddig csak néhány, Oroszországgal határos uniós ország vezetett be,
de a diplomaták megerősítették, hogy most már ennél szélesebb körben fontolgatják a tagállamok a saját intézkedések bevezetését.
Orbán Viktor az utóbbi években többször is kilátásba helyezte a vétót az Oroszország elleni szankciókkal és más döntésekkel összefüggésben is. Januárban például ugyancsak feszült helyzet alakult ki, amikor a magyar delegáció nem volt hajlandó jóváhagyni a szankciók meghosszabbítását, ám végül Marco Rubio amerikai külügyminiszter közbenjárásának köszönhetően Budapest végül elállt az eredeti tervétől.
Már a 17. szankciós csomag készül Oroszország ellen
Európa külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben találkoztak, hogy előkészítsék az újabb, immár 17. uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, amiért Moszkva 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Magyarország márciusi döntése, hogy nem hagyta jóvá az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos nyilatkozatot az európai vezetők legutóbbi találkozóján, újraindította a vitát arról, hogyan kezeljék Budapest ellenállását az európai uniós politika kulcsfontosságú elemeivel szemben.
„Igen, ha a szokásos gyanúsítottunk hatalmas problémát okoz, akkor lesznek módok ennek megkerülésére. Elmondhatom, hogy ha ez a bizonyos tagállam megpróbálná ezt megtenni, az nagyon komoly helyzetet eredményezne” – mondta a Politicónak nyilatkozó diplomaták egyike. A másik tisztségviselő viszont arra figyelmeztetett, hogy néhány ország nem feltétlen lesz képes a szankciókat nemzeti jogba ültetni – ráadásul ez a megosztott megközelítés gyengébb lenne, mint az uniós jog teljes ereje.
Míg néhány uniós diplomata a fontos politikai döntéshozatal Brüsszelből nemzeti szintre történő áthelyezését sokkal gyakorlatiasabb megoldásnak tartja, Európa Ukrajna-párti szövetségesei óvatosak minden olyan lépéssel kapcsolatban, amely alááshatná az egységes fellépést – különösen az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak a Kremllel való kapcsolatok normalizálására tett egyoldalú erőfeszítései fényében.
„De akkor felmerül a kérdés: mi értelme van az Európai Uniónak”
A Politico a hétfői csúcstalálkozó előtt megszólaltatta Jan Lipavsky cseh külügyminisztert, aki lekicsinyelte annak lehetőségét, hogy megszüntessék azt a követelményt, mely szerint minden egyes külpolitikai döntéshez a 27 tagállam egységes egyetértésére van szükség.
„Ha nincs vétójogod a saját alapvető érdekeidben – ez nemcsak Magyarországról szól, hanem sok más államról is, amelyeknek megvannak a saját alapvető érdekeik –, akkor azt gondolom, Európa nagyon könnyen sokkal gyengébbé válhat”
– mondta a cseh külügyminiszter.
Lipavsky szerint az Orbánnal folytatott rendszeres viták egyik következtetése az, hogy a jövőben több döntés születik majd a „tettrekészek koalíciójának” szintjén, amely egy laza csoportosulás az Ukrajnát politikailag és katonailag támogató európai országok között. „Ez az uniós intézményeken belül a közös külpolitika kudarcaként is felfogható” – tette hozzá –, „de valóban arra kellene összpontosítanunk, hogy politikai megoldást találjunk.”
„Orbán az elszigetelődést és az illiberális demokrácia útját választotta az Európai Unió, sőt valójában Magyarország nyilvánvaló érdekeivel szemben. Sok lehetőséget kapott, de elutasította a kinyújtott kezeket. Európa biztonsága túl komoly kérdés ahhoz, hogy egy olyan személlyel egyezkedjünk, aki 180 fokkal máshogy látja a dolgokat, mint mindenki más” – mondta ebben a témában a Politicónak nyilatkozó diplomaták egyike.
Múlt hónapban Kestutis Budrys litván külügyminiszter arról beszélt, hogy az egyes tagállamok nemzeti megoldásokat találhatnak arra, hogy megakadályozzák az orosz pénzek és áruk újbóli áramlását. „Nem sok ország rendelkezik olyan nemzeti jogszabályokkal, amelyek nemzeti korlátozó intézkedéseket tartalmaznak. Litvániában van ilyen, de jogi szempontból tisztáznunk kell, hogy ezeket kiterjeszthetjük-e ágazati szankciókra” – mondta Budrys.
„De akkor felmerül a kérdés: mi értelme van az Európai Uniónak”
– tette hozzá a litván külügyminiszter.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: Shutterstock)