David Pressman volt amerikai nagykövet az idei év elején jelentette be, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) szankciós listájára, amelyen jellemzően a világ legnagyobb bűnözői és terroristái kapnak helyet. Az egykori amerikai nagykövet a szankciót bejelentő sajtótájékoztatóján azzal magyarázta a magyar miniszter szankciós listára helyezését, hogy saját és környezete meggazdagodására használta a hatalmát, miközben gyengítették a demokratikus intézményeket.
David Pressman felhívta a figyelmet, hogy a leggazdagabb magyarokat bemutató listákra szinte csak kormányközeli emberek kerülnek fel. Szerinte ennek a közpénzekre épülő korrupciós rendszernek a központi szereplője és egyik fő haszonélvezője maga Rogán Antal. Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok korábban már többször is figyelmeztette ennek veszélyeire a magyar kormányt, de az nem tett semmilyen előrelépést ez ügyben.
Mivel a szankcionálás nem sokkal Donald Trump beiktatása előtt és a Joe Biden vezette demokrata adminisztráció utolsó napjaiban történt,
a kormány bosszúként értékelte az amerikai pénzügyminisztérium lépését, amiért Magyarország Donald Trumpot támogatta a választási kampányban, a republikánus Trump pedig minden más külföldi politikusnál többet hivatkozott pozitív példaként Orbán Viktorra, illetve Magyarország kormányára.
Szijjártó Péter a sikertelenül és dicstelenül távozó nagykövet személyes bosszújának nevezte Rogán Antal szankciós listára helyezését. „Jó, hogy néhány nap múlva már olyan emberek fogják vezetni az Egyesült Államokat, akik barátként és nem ellenségként tekintenek Magyarországra” – tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Később a tárcavezető arról számolt be újságíróknak, hogy telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, és az alapján egy kis türelmet javasol azoknak, akik aggódnak Rogán Antal miatt – utalva ezzel arra, hogy Rogán Antal hamarosan lekerül a hírhedt listáról.
Bár sokan kételkedtek benne, hogy rövid időn belül valóban sor kerül erre, végül mégis a magyar kormánynak lett igaza, és bő három hónappal később, e hét kedden az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antalt a szankciós listáról. Szijjártó Péter szerint mindez világosan bizonyítja, hogy más szelek fújnak Washingtonban. A tárcavezető rámutatott, hogy az előző, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció a tavaly novemberi elnökválasztáson elszenvedett megsemmisítő vereségét követően, még Donald Trump elnök hivatalba lépése előtt „abszolút bosszúból” több intézkedést is hozott Magyarországgal szemben.
„Az egyik ilyen volt Rogán Antal miniszter kollégám szankciós listára helyezése, ami nyilvánvalóan egy politikai bosszú volt egy Budapestről frusztráltan távozó nagykövet részéről. Nos, hogy más szelek fújnak Washingtonban, azt világosan bizonyítja az a tény is, hogy néhány perccel ezelőtt az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy Rogán Antalt levették a szankciós listáról”
– fogalmazott Szijjártó Péter.
A szankciók feloldásáról szóló hivatalos közleményében nem fűztek indoklást a döntéshez, azonban Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője később elárulta hogy a Rogán Antal elleni szankciók fenntartása nem egyezik az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.
Politikai jellegű döntés volt
A szankcionálásról és annak feloldásáról Fekete Rajmund Amerika-szakértővel, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatójával beszélgettünk. A szakértő felhívta a figyelmet, hogy a szankciós döntést 13 nappal Donald Trump hivatalba lépése előtt hozták meg, ráadásul David Pressman akkori nagykövet semmiféle konkrét magyarázatot nem adott azon kívül, hogy korrupciós vádak vannak a miniszterrel szemben.
„Érezhető volt már akkor is, hogy ez nem értékelhető másképp, mint a választáson egyébként csúfos vereséget szenvedő demokrata adminisztráció és a nagykövet politikai bosszújaként. Tulajdonképpen ez az akkori döntés, hogy szankciós listára tesznek egy minisztert, annak volt a bizonyítéka, hogy maga a Demokrata Párt és annak a tulajdonképpen helytartójaként viselkedő nagykövet egyáltalán nem abban volt érdekelt, hogy jó kapcsolatot alakítsanak ki a két ország között, hanem abban, hogy minél mélyebbre tudják ásni azt a bizonyos árkot. De hát mit várhatunk attól a demokrata adminisztrációtól, amelyik Soros Györgyöt annak idején a legmagasabb civil kitüntetésben részesítette?”
– magyarázta Fekete Rajmund.
A szakértő ennek tükrében úgy gondolja, hogy Rogán Antal szankcionálása nem volt más, mint egy tisztán politikai döntés, hiszen alig három hónappal később a miniszter lekerült a szankciós listáról, amit az amerikai adminisztráció is azzal magyarázott, hogy nem áll az Egyesült Államok érdekében, hogy egy magyar miniszter a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listáján szerepeljen.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézetben 2024. május 13-án (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)Az értékalapú külpolitikát felváltotta az érdekkalapú
Arra a kérdésre, hogy mit érthetünk az Egyesült Államok külpolitikai érdeke alatt – amit az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozott a nyilatkozatában –, Fekete Rajmund kifejtette: azt, hogy az értékalapú külpolitikát felváltotta az érdekalapú külpolitika.
„Ha megnézzük, a Demokrata Párt nem érdek, hanem értékalapú külpolitikát folytatott, így aki nem állt bele abba a sorba, amit ők képviseltek – nyitott határok, a migráció támogatása, az LMBTQ és egyéb tört identitások támogatása, a woke-ideológia –, és nem egy globális masszában, hanem nemzetben gondolkoztak, azokat megpróbálták minden eszközzel nyomás alá helyezni”
– fejtette ki a szakértő.
Emlékeztetett, hogy David Pressman a Financial Timesnak adott interjújában beszélt is arról, hogy megvannak azok az eszközeik, amelyekkel a magyar kormányt és személyesen a miniszterelnököt is nyomás alá tudják helyezni. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint ezzel szemben a mostani amerikai adminisztráció érdekalapon működik, az érdekeket pedig látjuk is abban, hogy Donald Trumpék jó bilaterális kapcsolatokra törekszenek. Hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök között van egy kifejezetten jó, szövetségi viszony. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Donald Trump a választási kampányban több mint száz alkalommal hivatkozott Orbán Viktorra, és a magyar miniszterelnök volt az, aki 2016-ban Tusványoson hatalmon lévő politikusként elsőként állt ki Donald Trump mellett.
Fekete Rajmund úgy látja, hogy Rogán Antal szankciós listáról történt eltávolítása elvarrt egy olyan szálat, amely mindkét félnek kellemetlen volt. Hozzátette: az új adminisztráció hivatalba lépése óta nagyon aktívak a magyar–amerikai kapcsolatok. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször egyeztetett személyesen és telefonon is amerikai kollégájával, Marco Rubioval, amelynek témája volt az is, hogy a különböző gazdasági együttműködéseket hogyan tudják a jövőben összehangolni, amire a magyar miniszterelnök is tett utalást.
„Nyilvánvaló, hogy egy gazdasági együttműködés elmélyítésében érdekeltek a felek, de azt hozzá kell tenni, hogy a kereskedelmi, a katonai, a védelmi, politikai, a biztonsági területeken alapvetően jó kapcsolatot ápoltak a felek. És annak köszönhetően, hogy a jelenlegi adminisztráció sok mindenben ugyanúgy gondolkodik, mint a magyar, a jövőben minden területen várható egyfajta erősödés, szorosabb együttműködés”
– magyarázta a szakértő.
Kiemelt kép: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter (b2) beszél a meghallgatásán az Országgyûlés gazdasági bizottságának ülésén a Parlamentben 2023. november 14-én. Mellette Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatóságának elnöke (b) és Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára (b3) (Fotó: MTI/Kovács Attila)