A példátlan mértékű vámemelés az amerikai fél szerint Kína megtorló lépéseire adott válasz, és az USA nemzetbiztonsági érdekeinek védelmét szolgálja. A Newsweek cikke szerint Trump ezzel párhuzamosan vizsgálatot is indított az Egyesült Államok ásványianyag-importfüggőségének lehetséges kockázatairól.

A két nagyhatalom közötti vámháború globális aggodalmat kelt: az amerikai vállalatok számára egyre nehezebb fenntartani ellátási láncaikat, míg a vásárlók egyre magasabb árakkal szembesülhetnek.

Trump stratégiája egyértelmű: a vámokkal arra kényszeríteni a vállalatokat, hogy hazatelepítsék a gyártást.

Kína válaszul további exportkorlátozásokat vezetett be több ritkaföldfémből, amelyek elengedhetetlenek például a csúcstechnológiás iparágak és a védelmi ipar számára.

A kínai külügy szóvivője úgy fogalmazott: „Nem mi kezdtük a vámháborút, de nem is félünk tőle.” A pekingi vezetés új kereskedelmi főtárgyalót nevezett ki Li Chenggang személyében, aki korábban Kína nagykövete volt a Kereskedelmi Világszervezetben. Li a szabadkereskedelem elkötelezett híve, így egyes elemzők szerint új stílus jöhet a kínai diplomáciában.

Bár a retorika éles, mindkét fél jelezte, hogy nyitott a tárgyalásokra. Eközben Trump kormánya több mint 15 országgal folytat párhuzamos kereskedelmi tárgyalásokat – egyes elemzések szerint ezzel próbálja elszigetelni Kínát.

Mint azt a hirado.hu is megírta, Donald Trump amerikai elnök március 4-én megduplázta a kínai árukra kivetett vámokat 20 százalékra, ezzel kereskedelmi konfliktust indítva el az Egyesült Államok és Kína között.

Később Trump elnök történelmi jelentőségű vámintézkedéseket jelentett be április 2-án. A hivatalosan aláírt elnöki rendelet tartalmazta, hogy az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat.

Kína például addig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozást érvényesített az amerikai termékekre. Az USA válasza erre egy 34 százalékos kölcsönösségi vám volt.

Peking ezt egy ugyancsak 34 százalékos viszontvámmal torolta meg.

Az amerikai elnök múlt kedden további 50 százalékos vámot jelentett be Kínával szemben, a kezdeti 20 százalékos vámon és a 34 százalékos kölcsönös vámon felül, miután Kína saját 34 százalékos adójával válaszolt a kölcsönös vámra.

A Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi feszültség tovább fokozódott amikor Peking bejelentette, hogy újabb, 84 százalékos vámot vet ki az amerikai termékekre. A lépés az Egyesült Államok 50 százalékos vámtarifája nyomán született, amivel az USA összesen már 104 százalékra – 20, 34 és 50 százalék – emelte Kínával szembeni vámjait.

Ezzel a vámháború még közel sem ért véget. Donald Trump bejelentette, hogy tovább emeli a Kínából származó importra kivetett vámokat 104 százalékról 125 százalékra.

Ezt követően az amerikai kormány közölte, hogy az emelés nem tartalmazza a már bevezetett 20 százalékos vámokat, vagyis a Kínával szembeni különleges vámtétel 145 százalék. Ez a szám növekedhet ismét, ezúttal 245 százalékra.

Kína még múlt csütörtökön, válaszul az amerikai vámemelésre, 125 százalékra emelte az amerikai árucikkekre kivetett vámot.