„Chicago” lett Brüsszelből: már a szétesés szélén áll Belgium és az EU fővárosa a lövöldözések miatt

| Szerző: Udvardy Zoltán
Az 1920-as évek Chicagóját idéző állapotok uralkodtak el a belga fővárosban. Miközben a migrációból fakadó lélekszám növekedése egy év alatt a négyszerese a természetes szaporulatnak, az uniós szervek szellemiségéhez közel álló Politico című lap kizárólag közigazgatási problémákat lát a gengszterbandák tombolása mögött.

Brüsszel hanyatlása és a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen támadások a lap szerint az erős politikai vezetés hiányát húzzák alá. Belgium labirintusszerű politikai struktúráját bemutatva a Politico a többszintű kormányzati rendszert kárhoztatja, mivel ezek mindegyike saját hatáskörrel rendelkezik, és gyakran belharcoktól szenved.

A szociális lakások és a nagy infrastrukturális projektek építése is késedelmet szenved – írta a lap, hozzátéve, hogy befagyasztották a jótékonysági szervezetek és a kulturális projektek számára folyósított támogatásokat.

Nem sikerült leírni a cikkükben, hogy kik lövöldöznek

„A szociális ellátó központok, a rendőrség és a helyi hatóságok munkájának finanszírozását bizonytalanság övezi. Az államadósság szinte olyan gyorsan halmozódik, mint a szemeteszsákok a piszkos utcákon” – teszi hozzá a Brüsszelben székelő lap, amely Christophe De Beukelaer centrista képviselőt idézi, miszerint Brüsszel mint város túlélése forog kockán.


A politikus nyilatkozatából kiderült: a belga főváros adósságállománya több mint 14 milliárd euró, és évi 4 millió euróval nő. „Míg országosan a holland ajkúak (flamandok) száma meghaladja a franciául beszélő vallonokét, addig Brüsszelben ez éppen fordítva van” – írja a lap munkatársa, aki a riport elkészítése okán nyilván elhagyta az uniós bürokraták székhelyéül szolgáló hatalmas üvegacél palotákat.

Miközben a Politico szerzője hosszan ecsetel olyan bonyodalmakat, miszerint a francia ajkú szocialisták nem voltak hajlandók együtt kormányozni a flamand nacionalistákkal, és hogy az Open VLD liberálisai viszont nem voltak hajlandók kormányozni a flamand nacionalisták nélkül,

a cikk szerzőjének terjedelmes riportjában egyetlen bekezdés sem tartalmazza a „bevándorló” és a „migráns” kifejezéseket.

A lap akkor sem használta ezeket a szavakat, s nem is utalt ezekre a csoportokra, amikor arról számolt be még egy februári cikkében, hogy Kalasnyikovokkal lövöldöztek  egymásra a rivális bandák egy brüsszeli metróállomáson.

Valószínűsíthetően ismét a helyi, rivális algériai és marokkói drogbandák fegyveres leszámolása zajlott az Európai Unió fővárosának is számító Brüsszel szívében. Egy hasonló esetről, a szintén brüsszeli Anderlechtből számolt be márciusban számolt be a brusselstimes.com, ezúttal nevesítve a marokkói gengsztereket.

Illegális migránsok vették be magukat a brüsszeli Passage 44 parkolóház bejáratához 2024. január 9-én. Eddig soha nem tapasztalt méreteket öltő bűnözés (Fotó:  MTI/EPA/Olivier Matthys)

Kitanítják őket

Észak-afrikai és afgán kiskorú fiúkat kényszerítenek bűnözésre Belgiumban – erről már az Emnbelgium.be című, a migrációval foglalkozó belga oldal számol be.

A belga szövetségi rendőrség szerint egész Európát behálózzák a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra specializálódó bűnszervezetek, melyek a kísérő nélküli gyerekeket és kiskamaszokat lopásra vagy kábítószer-kereskedelemre kényszerítik.

Egy civil szervezet adataiból kiderül: 25 ezer fiatal tűnt el, amint átlépték az európai határt.

„Ne gyere ide!” – ezt üzenik már a migránsoknak

A Child Focus szerint egy év alatt 322  kísérő nélküli kiskorú tűnt el Brüsszelben a belga hatóságok látóteréből. A rendszerint kábítószer-kereskedésre és prostitúcióra kényszerített fiatalok Észak-Afrikából és Afganisztánból származnak, ahonnan állítólag egy jobb élet reményében csalják el őket.

Március 19-én Belgium digitális kampányt indított Ne gyere ide! címmel, amelynek célja, hogy eltántorítsa a menedékkérőket attól, hogy az országba utazzanak.

„Belgiumban megteltek a gyermekfelügyeleti intézmények, úgyhogy ne gyere ide! Belgium már nem a tejjel-mézzel folyó Kánaán!” – olvasható azokban a migránsoknak eljuttatott üzenetekben, amelyeket különösen Görögországban és Bulgáriában terjesztenek, hogy elébe menjenek a problémának – írta a Le Figaro.

Tehát azokban az országokban, amelyeken a migránsok áthaladnak, hogy Belgiumba érkezzenek – idézi a francia lap a kampányt szervező Anneleen Van Bossuy menekültügyi és migrációs minisztert, az N-VA flamand konzervatív párt politikusát.

Szocialista káderként megtettek alpolgármesternek egy bevándorlót, aki korábban kiskorú megerőszakolása miatt ült börtönben

S amiről a Politco sem ez alkalommal, sem korábban nem számolt be: a Dhnet.be című belga lap adatai szerint Brüsszelben a beáramló migránstömegek lélekszáma 2023-ban a négyszerese volt a város természetes szaporulatának.

Brüsszel népessége 2023-ban egy év alatt 5404 fővel növekedett, míg e természetes szaporulat mellett 21 443 lakossal nőtt a belga főváros lélekszáma a nettó nemzetközi migrációnak köszönhetően.

A Politico által sokat emelgetett, egymással torzsalkodó és megosztott helyi pártok közül a belgiumi Szocialista Párt 2024 végén úgy próbálta színesebbé tenné az eleve súlyos bűnözési adatokkal terhelt Molenbeek negyed életét, hogy egy bizonyos Yassine Akki nevű, bevándorló hátterű férfit ajánlott alpolgármesteri tisztre a városnegyedben.

Csakhogy, mint azt a Dhnet.be megírta, 2001-ben Yassine Akkit négy év, félig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy kiskorú tinédzser megerőszakolása és betöréses rablás elkövetése miatt. A történetek nyilvánosságra kerülése után a szocialisták visszakoztak. Amíg új jelölt után néznek, a Politico tovább tanácstalankodhat: mi okból növekedett meg így a bűnözés a belga fővárosban?

Kiemelt kép: Rendőrök a helyszínen a brüsszeli Clémenceau metróállomásnál történt lövöldözést követően 2025. február 5-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Ajánljuk még