A jelentés szerint az európai folyók 30 százalékán volt magas árvíz, és 12 százaléka súlyos árvízszintet ért el. Két különösen pusztító esemény történt: a szeptemberi közép-európai áradásnak és az októberi kelet-spanyolországi özönvíznek több száz halálos áldozata volt.
Ronccsá vált autók a kelet-spanyolországi Valencia tartomány Paiporta településén 2024. november 8-án a pusztító árvíz után (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Biel Alino)Korábbi kutatások szerint ezeket a katasztrófákat a globális felmelegedés erősítette fel, mivel a melegebb levegő több csapadékot képes megtartani, amit aztán hirtelen zúdít a földre.
Celeste Saulo, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főigazgatója hangsúlyozta: „Minden további tizedfok számít, de a társadalmaknak egyben alkalmazkodniuk is kell a forróbb világhoz.
Haladunk, de gyorsabban és együtt kell cselekednünk” – mondta.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata a és a WMO által kedden közzétett jelentés szerint tavaly
az erős, nagyon erős és extrém hőstresszes napok száma a második legmagasabb értéket érte el a mérések történetében.
Délkelet-Európában rekordhosszú hőhullám tombolt 2024 júliusában: több mint a régió felét 13 napon át érte extrém hőség. A kontinensszerte tapasztalható magas hőmérséklet hozzájárult a pusztító erdőtüzekhez, amelyek 42 000 embert érintettek. Az összes leégett európai terület negyede szeptemberben Portugáliában égett le, egyetlen hét alatt mintegy 110 000 hektár.
Erdőtűz tombolt a portugáliai Talhadashoz tartozó Fráguában 2024. szeptember 17-én (Fotó: MTI/EPA/LUSA/Paulo Cunha)Friederike Otto, a londoni tudományegyetem klímatudósa azt mondta, hogy a jelentés nyersen bemutatja azt a szenvedést, ami az európai lakosságot már most sújtja az extrém időjárástól a 1,3 Celsius-fokos globális melegedés mellett.
„Jelen számítások szerint 2100-ra elérjük a 3 Celsius-fokos felmelegedést. Elég csak visszaemlékezni a spanyol áradásokra, a portugál erdőtüzekre vagy a tavaly nyári hőhullámokra, hogy megértsük, milyen pusztító lenne ez a szintű felmelegedés”
– figyelmeztetett.
A jelentés szerzői kiemelték a szokatlan kontrasztot Nyugat- és Kelet-Európa között:
Nyugaton inkább nedves és felhős idő, keleten meleg és napos időjárás uralkodott. A folyók vízhozama Nyugaton átlag felett, Keleten átlag alatt volt.
Több hónapban a Temze és a Loire is rekordmagas vízállást mutatott az elmúlt 33 év adatai alapján – írja a The Guardian.
A gleccserek tovább veszítettek tömegükből, különösen Skandináviában és a Spitzbergákon, ahol rekordmértékű jégveszteséget regisztráltak. A jelentés megemlíti az Északi-sarkkörön túli hőmérsékleti rekordokat, valamint a Földközi-tenger legmelegebb tengervíz-hőmérsékletét is.
Kapcsolódó tartalom
Az extrém időjárás nemcsak az ökoszisztémákra hat közvetlenül, hanem minden európai időjárási mintázatra is hatással van – állítják a tudósok.
Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, viszont gyorsabban csökkenti a kibocsátásait, mint más nagy gazdaságok. Az EU célja, hogy 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást, és várhatóan az unió még idén bejelenti a 2040-re szóló 90 százalékos nettó csökkentési célt is.
Thomas Gelin, a Greenpeace EU klímaaktivistája szerint: „Ahol Európát nem főzik meg, ott épp elárasztják. Az EU-nak sürgősen frissítenie kell klímacéljait a tudományos valóságnak megfelelően, és az első lépésként meg kell állítania minden új fosszilis projektet a teljes kivonás érdekében.”
Kiemelt kép: Árvíz elsodorta autók és tárgyak a kelet-spanyolországi Valencia tartományban fekvő Catarrojában 2024. november 5-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Chema Moya)