A bejelentés nem véletlenül keltett nagy figyelmet: Donald Trump volt amerikai elnök korábban többször is nyilvánosan kijelentette, hogy az Egyesült Államok szívesen megvásárolná Grönlandot. Az amerikai érdeklődést stratégiai és gazdasági okok indokolják: a sziget gazdag ásványkincsekben és fontos helyet foglal el az Északi-sarkvidék geopolitikai térképén – írja a Newsweek.
Kapcsolódó tartalom
Vivian Motzfeldt, Grönland külügyminisztere március végén adott interjút a kínai sajtónak, ahol kiemelte: Kína fontos partner számukra, és készek tovább mélyíteni az együttműködést. A miniszter beszámolt 2023-as kínai látogatásáról, amely meghatározó élmény volt számára, és megemlítette, hogy Kína jelenleg is az egyik legfontosabb piaca Grönland halászati termékeinek.
Ugyanebben az évben Grönland hivatalosan is megnyitotta pekingi képviseleti irodáját a dán nagykövetség égisze alatt.
Trump 2019-ben vetette fel először Grönland megvásárlásának ötletét, amikor amerikai tisztségviselők milliárdos beruházásokat ajánlottak fel a grönlandi kormánynak. Az Egyesült Államok számára Grönland nem újdonság: már több mint száz éve stratégiai jelentőséggel bír. Egy 2024-es kongresszusi meghallgatáson Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Alexander B. Gray azt hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak meg kell védenie stratégiai érdekeit akkor is, ha Grönland a jövőben teljes függetlenségre törekszik.
Kapcsolódó tartalom
Grönland mintegy 56 ezer lakossal rendelkezik, és földrajzi elhelyezkedése miatt kulcsszerepet játszik az Északi-sarkvidék geopolitikájában. A sziget bővelkedik ritkaföldfémekben, és itt található az amerikai Pituffik Űrbázis is. Bár a kül- és védelmi politikát továbbra is Dánia irányítja, Grönland 1979 óta fokozatosan növeli önrendelkezését.
A Kínával való kapcsolatépítés nemcsak gazdasági lehetőséget jelent, hanem politikai egyensúlyt is az amerikai befolyással szemben. Aqqalu Jerimiassen, az Atassut párt vezetője, aki a grönlandi parlament tagja is, pozitívan nyilatkozott a kínai kapcsolatok alakulásáról. Elmondta, hogy több kínai városba is ellátogatott, és nagy lehetőséget lát a kínai üzleti együttműködésekben.
Donald Trump továbbra is határozottan képviseli álláspontját: „Meg fogjuk szerezni Grönlandot. Igen, száz százalék.”
A kínai külügyminisztérium szóvivője, Lin Jian viszont diplomatikusan fogalmazott: „Kína mindig is az ENSZ alapokmánya elvei szerint kezeli az államközi kapcsolatokat.” Grönland politikai vezetése eddig minden alkalommal elutasította az amerikai tulajdonszerzési törekvéseket. Ugyanakkor a Kínával való kapcsolatok elmélyülése fokozhatja az Egyesült Államok érdeklődését is – ha nem is tulajdonjog formájában, de stratégiai partnerként a térségben.