„Búcsút integet” Amerika? A Pentagon vezető tisztviselői fontolóra vesznek egy olyan javaslatot, amely szerint 10 ezer katonát vonnának ki a NATO európai erőinek soraiból, Kelet-Európából – írta a Politico. Az amerikai és európai tisztviselőkre hivatkozó brüsszeli lap szerint ez lépés mindkét kontinensen aggodalmat vált ki, mivel szerintük felbátorítaná Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A brüsszeli lap idézi az amerikai európai parancsnokság vezetőjét, Christopher Cavoli tábornokot, aki a washingtoni képviselőház bizottsági meghallgatásán következetesen javasolta, hogy Európában tartsák fenn azt a létszámot amely az Oroszország által 2022-ben megindított ukrajnai invázió kezdetén állomásozott Európában.
A lap kiemeli: erre az erőviszonyok megőrzése okán lenne szükség.
Nagy erők a vasfüggönyön túl
„Az 1980-as években több mint 300 ezer amerikai katona állomásozott Nyugat-Európában. Ekkor még több mint 40 amerikai katonai bázisról beszélünk. A 90-es években ez a szám már 100 ezer fővel lecsökkent, mintegy 200-210 ezer főre” – idézte fel Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját a hirado.hu többek között a tervezett európai csapatkivonások mértékéről, s ennek biztonságpolitikai hátteréről kérdezte.
Az 1990-es évek végére az amerikai katonák száma Európában már 140-150 ezer fő környékén van, míg 2020-as évekre az amerikai katonai kontingensnek a létszáma olyan 60-63 ezer fő környékére csökken – tudtuk meg a szakértőtől.
Joe Biden mintegy 20 ezer fővel növelte ezt a csapatlétszámot, főleg a NATO keleti peremén. Ezeket a katonákat jellemzően Lengyelországba, esetleg Romániába telepítették. Mintegy 80 ezer főre növekedett Európában 2022, az Ukrajna elleni orosz invázió után az amerikai katonai kontingens létszáma – hangzott el a beszélgetésünk alatt.
Biden húszezerrel növelt, Trump ennek a felével csökkentene
A Romániában és Lengyelországban lévő amerikai csapatok csökkentéséről szóló belső megbeszélések egy olyan időszakban zajlanak, amikor Donald Trump elnök megpróbálja meggyőzni Putyint, hogy egyezzen bele a tűzszünetbe – jegyzi meg a CNBC. Az amerikai hírtelevízió úgy fogalmazott: Trump azzal az ígérettel kampányolt, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, és most tűzszünetet szorgalmaz. A republikánus elnök egészen más álláspontot képvisel Ukrajnával szemben, mint Biden, aki megesküdött, hogy addig szállít fegyvereket és nyújt egyéb segítséget Kijevnek amíg szükséges a győzelemhez.
Donald Trump amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew)A biztonságpolitikai szakértő viszont nem feltétlenül ért egyet azzal a „keretezéssel”, amely szerint „jött Donald Trump, aki most magára hagyja Európát az orosz vagy bármilyen más, potenciális veszéllyel szemben; meggyengíti az európai védelmet, az európai biztonságot; és különben is arra készül, hogy esetleg kilépjen a NATO-ból, vagy megszüntesse azt”.
Bendarzsevszkij Anton szerint igazából egyik állítás sem állja meg a helyét ebben a formában.
Trump inkább a NATO megerősödésére játszik, és költségek, a hozzájárulás kiegyenlítésére, nem pedig arra, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból. Felhívta a figyelmet: a Joe Biden által 20 ezer fővel megnövelt létszámból Trump most hazaviszi ennek a felét. „Tehát mondjuk úgy, hogy a Trump előző elnökségéhez képest ez még mindig magasabb létszám” – tette hozzá.
Magyarországra is jöhetnek amerikai katonák
Németországból egyébként még Donald Trump első elnöksége idején tízezer katonát csoportosítottak át Lengyelországba – emlékeztetett a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton nem látta kizártnak, hogy most is sor kerülhet ilyen átcsoportosításokra, amelyek Trump logikája szerint olyan országokba irányulhatnak, amelyekkel az elnök jobb kapcsolatot ápol. Magyarország is felmerült a korábbi sajtóértesülések szerint, de itt valamilyen teljesen irreálisnak hangzó számokról írt a sajtó, hogy 30 ezer katona érkezne. Erre nincs meg a logisztika, az infrastruktúra – jelentett ki Bendarzsevszkij Anton, aki szerint viszont
„el lehet képzelni, bizonyos alacsonyabb számokkal amerikai katonai jelenlétet Magyarországon is”.
Úgy látta: ezek „gesztusok” az Egyesült Államok részéről az olyan partnerek számára, amelyeket a jelenlegi amerikai adminisztráció fontosabbnak tart, azok kárára, akiket viszont kevésbé tart fontosnak.
Taszár 2000. május 5. Magyar és amerikai pilóták közösen, az egyik F–18-as repülőgép pilótafülkéje körül, annak a kiképzésnek a végén, melyen az Egyesült Államok haditengerészetének négy F/A–18D tipusú repülőgépe és a Magyar Honvédség légierejének MiG–21-es és MiG–29-es vadászgépe együtt vett részt (Fotó: MTI/Lang Róbert)Kína vonzásában?
A CNBC az Egyesült Államok európai NATO-erőinek esetleges létszámcsökkentése kapcsán idézi Pete Hegseth védelmi minisztert, aki első európai útja során, egy februári brüsszeli beszédében azt mondta: „A rideg stratégiai realitások megakadályozzák, hogy az Amerikai Egyesült Államok elsősorban Európa biztonságára összpontosítson.” Ehelyett az Egyesült Államok a saját déli határainak biztosítására és Kína elleni küzdelemre helyezné a hangsúlyt – mondta.
Elbridge Colby, akit a szenátus várhatóan hamarosan megerősít a Pentagon legfőbb politikai tanácsadójának, s a harmadik számú tisztviselő lehet a védelmi minisztériumban, szintén azt szorgalmazta, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet Kínára – fűzi hozzá a CNBC.
Az sem jó megfogalmazás, hogy más térség lett fontosabb: egyszerűen a szovjet összeomlás és a hidegháború lezárása után Európa kevésbé volt prioritás; nem érezték úgy, hogy szükség van az amerikai katonai jelenlétre Európában, ellenben mondjuk a Közel-Kelettel; vagy az afganisztáni, az iraki beavatkozás kapcsán tűnt fajsúlyosabbnak az ottani jelenlét a szakértő szerint.
Bendarzsevszkij Anton rámutatott: a Közel-Kelet jóval nagyobb amerikai részvételt kívánt meg, „most pedig úgy érzi az Egyesült Államok, hogy Kína miatt lehet nagyobb szükség amerikai katonai jelenlétre a kelet-ázsiai térségben. A formálódó kínai–tajvani, esetleg a dél-kínai-tengeri potenciális konfliktus miatt ott jobb helyen, vagy fontosabb pozícióban van szükség amerikai katonákra, mint jelenleg Európában” – hangoztatta a szakértő, kiemelve, hogy miközben a média úgy állítja ezt be, mintha Donald Trump valami hirtelen döntést hozott volna, „ez nem igaz, mert ő igazából folytatja azt az amerikai stratégiát, ami évtizedek óta jellemző volt”.
Közös lónak…
Legutóbb Keir Starmer brit kormányfő és a „tettrekészek koalíciójának” márciusi egyeztetésein merült fel a közös európai, katonai fellépés gondolata. Az önálló európai védelem kapcsán a szakértő kérdésünkre válaszolva kifejtette: az Európai Bizottság egy 800 milliárd eurós, ötéves keretben gondolkodik. Ezek részben ajánlások a tagországok felé, másrészt bizonyos szempontból könnyítések, melyek az adósság átvállalását vagy a költségvetést illetik, „ami ösztönözné a tagállamok védelmi kiadásait.
Csakhogy, mint Bendarzsevszkij Anton emlékeztetett: nincs olyan európai struktúra, amely előírná a tagállamoknak a védelemre fordított összegeket. Eleve nem volt összehangolva az európai védelmi ipar, és az egységes haderő gondolatával nehezen összeegyeztethető, hogy
Európában rengeteg különböző katonai rendszer van, például mintegy 17 különböző harckocsimodell,
„amelyek bizonyos értelemben a NATO-szabványokat követik, ám akkor is különböző eszközökről, különböző működési modellekről beszélünk. Ez egyáltalán nincs összehangolva” – fogalmazott.
A szakértő úgy vélte: bár a koordináció sokkal szorosabb lesz a jövőben, egy közös európai hadsereg, vagy akár egy olyan központosított szerv létrejöttét, amely meghatározná „ezeket a kiadásokat, én nem tartom, legalábbis rövid távon, kivitelezhetőnek”.
Kiemelt kép: Az amerikai 2. páncélos lovasezred járműveinek konvoja a németországi Vilseckben lévő amerikai légitámaszponton 2022. február 9-én (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)