Merz szerint egy háborúban álló ország, mint Ukrajna, nem lehet a NATO vagy az Európai Unió tagja, bár hozzátette, hogy az uniós csatlakozás ígérete továbbra is érvényes, és a jövőben lehetőséget adhat Ukrajnának a csatlakozásra, amennyiben a háború befejeződik – közölte az Economx.
A CDU vezetője, aki május 6-án veszi át a szövetségi kancellári posztot, a Handelsblattnak adott interjújában kiemelte, hogy
nem szabad alábecsülni Oroszország kitartó erejét, és bár sokan remélik, hogy a háború magától véget ér, ő nem lát túl sok esélyt erre.
Merz szerint a háború lezárása nélkül nem lehet teljes mértékben elősegíteni Ukrajna integrációját a nyugati szövetségekbe, és ebben a kérdésben Németország nem fog változtatni. Merz ezen kívül arról is beszélt, hogy az új német kormány, melyet a CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD alkot, az európai gazdasági és politikai viszonyokat alapvetően átalakító döntéseket hoz.
Az új koalíció célja ugyanis a gazdasági fellendülés, a bürokrácia csökkentése, valamint a migrációs politikák átalakítása. A legnagyobb gazdaságú EU-tagország vezetőjeként Merz arra számít, hogy a német közvélemény hamarosan érzékelni fogja az új intézkedések pozitív hatásait, és új politikai hangulat fog kialakulni az országban.
Ugyanakkor a német politikus
a közeljövőben Donald Trump amerikai elnökkel készül tárgyalni.
Merz célja, hogy egy transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást tárgyaljon az EU és az Egyesült Államok között, amely lehetőséget ad a vámmentes kereskedelemre. Merz egyetért Elon Musk amerikai milliárdossal, aki szintén a vámtarifák eltörlését javasolta a két fél között, és mindkét politikus úgy véli, hogy egy vámmentes transzatlanti övezet előnyös lenne mind az USA, mind az EU számára.
A politikai és gazdasági célok mellett Merz megerősítette, hogy az új kormány célja továbbá a migrációs helyzet kezelése és a határvédelem szigorítása is.
A CDU/CSU és az SPD koalíciós megállapodásában szerepelnek olyan döntések, amelyek az illegális migráció csökkentésére, a menekültügyi eljárások gyorsítására, valamint a biztonságos harmadik országokba történő kitoloncolásokra összpontosítanak. Ezen kívül a kormány a 2023-ban bevezetett ellátási lánc törvény eltörlését is tervezi, amely az emberi jogi és környezetvédelmi kockázatkezelésre vonatkozó előírásokat ír elő a vállalatok számára.