Börtönnel fenyegetik a konzervatív politikusokat Európában, miközben a baloldali bűnelkövetőket nem vonják felelősségre

| Szerző: Udvardy Zoltán
Antifa-terrorista, nemzetközi terrorszervezettel együttműködő szimpatizáns – a legkülönfélébb bűnelkövetőknek nyújt kezet és védelmezi meg őket Európában a baloldali politikai elit, miközben a hasonló szellemben működő bíróságok sorban hoznak súlyos ítéleteket győzelemre esélyes vagy meghatározó tisztséget betöltő konzervatív politikusok ellen.

Miközben már a harmadik vezető konzervatív politikust ítélik börtönbüntetésre és tiltják el a közügyekben való részvételtől Franciaországban – ahol a legerősebb ellenzéki párt meghatározó politikusa, Marine Le Pen elleni ítélettel a baloldali elfogultsággal vádolt francia bírói kar nyíltan beavatkozott a 2027-es köztársaságielnök-választásba –, Magyarországnak továbbra is kihívó és provokatív üzeneteket küldözgethet szabadlábon az az olasz EP-képviselőnő, aki ellen súlyos bűncselekmények miatt indítottak büntetőeljárást a magyar hatóságok.

Megválasztották, hogy ne lehessen elítélni

„Megválasztották, hogy ne lehessen elítélni. Elítélték, hogy ne lehessen megválasztani, ez a különbség kettejük között” – olvasható az Északi Liga nevű olasz párt X-bejegyzésében. A poszthoz csatolt fotón a börtönnel fenyegetett Marine Le Pen mellett a magyar olvasók számára sem ismeretlen Ilaria Salis, a Budapesten bűncselekményeket elkövető, szélsőbaloldali, terrorisztikus módszerekkel fellépő Antifa aktivistájának fotója látható.

Le Pen és Salis esete nem számít elszigetelt példának. Számos esetben akadályozták meg az utóbbi időszakban az európai mainstreambe bármilyen okból nem illeszkedő vagy illeszthető politikusok részvételét a választási küzdelemben, vagy igyekeztek az ellenük indított eljárásokkal politikailag és egzisztenciálisan is ellehetetleníteni őket.

Ugyanakkor számos esetben nyújtottak védelmet az elmúlt évtizedekben védelmet a baloldali és liberális pártok, mi több, egyes esetekben akár kormányzatok is olyan, szélsőséges, akár terrorcselekményeket is elkövető szélsőbaloldali – vagy szélsőségesen libertárius – személyeknek, akik már régen a hűvösön ülnének, ha nem védelmezné őket az európai intézmények által nekik nyújtott mentelmi jog.

Antifa-tüntetők 2023. október 20-án Edmontonban, Kanadában. Európai parlamenti képviselők csoportja kezdeményezte az Antifa mozgalomnak a terroristák uniós jegyzékébe történő felvételét (Fotó: Artur Widak/NurPhoto/Getty Images)

„Ilaria Salis (akinek több mint néhány nézeteltérése volt a magyar kormánnyal) a jog és a polgári szabadságjogok semmibevételéről beszélt” – idézte egy koncepciózus, Orbán Viktort és Magyarországot támadó, április 2-i cikkében az Euronews azt az olasz EP-képviselőt, akit csupán mandátuma óv meg attól, hogy börtönben üljön súlyos terrorcselekményekért.

Érdemes felidézni, mi volt Ilaria Salis úgynevezett „nézeteltérése” – mely a cikk valótlanságot sugalló, erőteljes csúsztatásával szemben nem a magyar kormánnyal, hanem egy bűncselekmény elkövetése miatt, a magyar bűnüldöző szervekkel állt fenn – amennyiben nézeteltérésnek lehet azt nevezni, amikor valakit súlyos testi sértés miatt elzárnak és büntetőeljárást indítanak ellene.

A ruházatuk alapján, véletlenszerűen kiválasztott budapesti járókelőkre csapott le két napon keresztül a 15 fős, főleg külföldi állampolgárokból álló, terrorista módszereket alkalmazó banda 2023. február 10-11-én, Budapest II. világháborús elestének évfordulóján. Áldozataik egyetlen közös vonása volt, hogy semmilyen kapcsolatban nem álltak szélsőséges szervezetekkel, és nem vettek részt a kitörésről szóló megemlékezéseken, illetve nem is tervezték, hogy ilyen rendezvényeken vegyenek részt.

Az Antifa nevű, szélsőbaloldali csoport tagjai símaszkban, felfegyverezve rohanták meg áldozataikat, akiknek rendre semmi közük nem volt a Budát védő és a vár területére visszaszorult német és magyar csapatok kitörésre szervezett megemlékezésekhez.

„Tévedésből” lengyel turistákat is agyba-főbe vertek, és súlyosan bántalmaztak egy, a boltjába tartó trafikost. Áldozataik között szerepelt egy magyar és egy német házaspár is, akik a belvárosban sétáltak.

Salis korábban a San Vittore börtön épületénél gyújtott fel petárdákat és füstbombákat. Később azzal vádolták meg, hogy Milánóban ellenállt egy köztisztviselőnek anarchista aktivisták kilakoltatásakor. Ellenállt a hatósági intézkedésnek és szemeteszsákokkal, kukákkal is dobálta a hatóság embereit, trágár sértéseket kiabálva.

Mindeközben az egyébként pedagógus végzettségű Salis olasz nyelvű Wikipédia-oldalán az a valótlan állítás szerepel, hogy „Budapesten 2023 februárjában Salist letartóztatták három neonáci aktivista bántalmazásának vádjával”. Olaszországi viselt dolgairól egyetlenegy szót sem találhatunk.

A fordulat éve

Ilaria Salis történetében meghatározó fordulatot jelnett a 2024-es európai voksolás: a júniusi EP-választásokon szerzett az őt mentegető baloldali szervezetek segítségével EP-képviselői mandátumot, ami automatikusan azzal járt, hogy a mentelmi jog védelme alá került. Ahogy mandátumhoz jutott, azonnal felfüggesztették vele szemben a büntetőeljárást, a házi őrizetét megszüntették, a 40 ezer eurós óvadékot visszakapta, majd Olaszországba utazhatott. Azóta részt vesz a Európai Parlament munkájában.

„Két év telt el, de Ilaria Salis áldozatai még mindig nem kaptak igazságot” – írta Facebook-oldalán Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára februárban.

A hazánkat a számára védelmet jelentő mandátum védelmében rendszeresen szapuló Salis a napokban azért bírálta hazánkat, mert Budapesten fogadták Benjámin Netanjahut. A (magyarországi) fasizmust le fogjuk győzni – ígérte a napokban a véletlenszerűen kiválasztott járókelőket korábban álarcban, agyba-főbe verő Salis, akit a baloldali sajtó egy üldözött tanárnőként igyekszik lefesteni.

A bújtatott terrorista és az óvóbácsi

Daniel Cohn-Bendit európai zöldképviselő sem dicsekszik el Wikipédia-oldalán azzal, hogy bűnpártolás, hamis tanúzás és egy gyilkossággal vádolt szélsőbaloldali terrorista bújtatása okán igen szívesen látná őt hosszú évtizedek óta egy kihallgatáson a frankfurti rendőrség. Csakhogy erre a beszélgetésre nem igazán kerülhet sor, hiszen a német rendőri szervek kérését megtagadva nem vonja meg az agresszív szélsőbaloldali politikus mentelmi jogát az Európai Parlament. Sajnos, a kereszténydemokrata német képviselők sem tüsténkedtek, hogy segédkezzenek a rendőrségnek.

A történet szálai a Párizst 1968 májusában társaival lángba borító trockista Cohn-Bendit és a „Sakál” nevű, véres kezű szélsőbaloldali terrorista és társai közötti, máig tisztázatlan kapcsoltaiig nyúlnak vissza.

Az Európai Parlament által közreadott képen Daniel Cohn-Bendit, az Európai Zöldek francia–német frakcióvezetője felszólal a Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő által készített, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésről folytatott vitában az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. július 2-án (Fotó: MTI/EP/Fred Marvaux)

Cohn-Bendit és Joschka Fischer, a későbbi német külügyminiszter egyaránt szoros kapcsolatot tartott fenn Hans-Joachim Kleinnel, aki a tagja volt Carlos, a „Sakál’’, avagy az Ilich Ramirez Sanchez nevű terrorista és bandájának.

Ez a fegyveres csoport 1975. december 21-én Bécsben lerohanta az olajtermelő országok értekezletének helyszínét. A hattagú terrorcsoport 11 olajminisztert ejtett foglyul, s akcióik közben meggyilkoltak egy iraki testőrt, egy osztrák rendőrt és az OPEC egyik alkalmazottját.

Cohn-Benditet a frankfurti hatóságok többek között azzal vádolják, hogy bújtatta Hans-Joachim Kleint. A politikus a terrorizmus mellett más, a civilizáció axiómáit képező normákat is lazán kezel: ő maga számolt be egy könyvében kisgyermekek őáltala elkövetett molesztálásáról, melyet óvópedagógusként követett el – ám ez sem akadályozza meg az európai képviselők, közöttük kereszténydemokrata politikusok feltétel nélküli bizalmát és támogatását, melyre korlátlan ideig számíthat az immár nagypapa korú trockista aktivista és ideológus.

Gyilkolhatott, hiszen „jó balos”

Több mint 2000 évnyi börtönbüntetést kért a görög főügyész 2003 decemberében a November 17 nevű szélsőbaloldali terrorszervezet több tagjára. A csoport vezetője a 60-as években, Párizsban szerveződő nyugati balos diáknemzedék tagja volt: e nemzedék tagjai közülük többen Nyugat-Európa-szerte befolyásos politikusokká lettek az idők folyamán.

Az athéni fegyveres marxista csoport 27 esztendőn keresztül hajtott végre gyilkosságokat, merényleteket. A csoportot Alexandrosz Giotopulosz vezette. Az akkor 59 éves, Párizsban született és egyetemi tanulmányit is ott végző Giotopulosz személyesen is részt vett a brit katonai attasé, Stephen Saunders 2000-ben történt meggyilkolásában. A 23 emberölést elkövető November 17 terrorszervezet 1975-ben kezdte gyilkosságsorozatát Ricard Welch athéni CIA-irodavezető megölésével.

A golyóálló mellényt viselő Alekszandrosz Giotopuloszt (k) a görög rendőrség terroristaellenes egységének tagjai kísérik egy athéni bíróság épülete előtt 2002. július 23-án Megbízható elvtárs (Fotó: MTI/EPA/Szimela Pancarci)

Látván a rendőrség csődjét, a nyugati államokban korábban megfogalmazódott a gyanú: a görög hatóságoknak nem áll érdekükben – vagy szándékukban – a terrorcsoport felszámolása. Saunders ügyének komolyabb kivizsgálása és a tettesek elfogása sem a rendőri aktivitásnak volt köszönhető, hanem annak, hogy a meggyilkolt diplomata özvegye minden követ megmozgatott és állhatatosan küzdött egészen addig, amíg elő nem állították férje gyilkosait.

Ennek a késlekedésnek az oka a görög baloldali politikai elit és a terroristák közös múltjában rejlik.

A katonai diktatúra idején a később szocialista politikusként látványos karriert befutó görög vezetők és a későbbi terroristák együtt vettek részt az ellenállási mozgalomban, amikor 1967–1974 között egy puccsista kormány irányította az országot. A 17N mozgalom ötletgazdája Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, a Görögországot évtizedekig vezető, radikális baloldali Pánhellén Szocialisták (Paszok) párt vezetője volt.

Papandreu miniszterelnöksége alatt eltörölte a terrorizmust szankcionáló törvényeket, és jó kapcsolatokat ápolt a terrorcsoportokat pénzelő arab országokkal.

A jobboldali vezetőt elítélték, hogy ne lehessen megválasztani

Míg a szélsőbaloldali bűnelkövetőkért sorban „nyúlnak le” Brüsszelből, hogy tetteik következményeitől mentesítsék őket az uniós parlamenti mandátummal, Európa-szerte futószalag-szerűen, sorban születnek olyan ítéletek, amelyek éppen azt akadályozzák meg, hogy jelötként indulhasson egy-egy konzervatív politikus a különféle választásokon.

Franciaországban például szinte törvényszerű, hogy börtönbüntetésre ítéljék a köztársasági elnöki poszt közelébe kerülő konzervatív jelölteket. A baloldali elfogultságukról közismert bírák letöltendőt szabtak ki Marine Le Penre, úgy, ahogy pár éve Francois Fillon volt kormányfőre is. A szintén a napokban újra elítélt Sarkozy ellen öt pert indítottak, kettőben börtönre ítélték. Éric Zemmour eddig megúszta pénzbüntetéssel.

„Ki hiszi el, hogy a Marine Le Pen elleni könyörtelen ítéletnek nincs köze ahhoz, hogy őt a rezsim és a sajtó »szélsőjobboldalinak« bélyegzi?”

– tette fel a kérdést a Le Figaro nyomtatott verziójának hasábjain Mathieu Bock-Coté szociológus. „Politikai döntés született, a bíró hibát követett el” – így reagált Marine Le Pen is a bírósági ítélethozatalra.

Emmanuel Macron legfőbb riválisát, a Nemzeti Tömörülés parlamenti frakcióvezetőjét és a párt nyolc európai parlamenti képviselőjét bűnösnek találta a párizsi bíróság közpénzek hűtlen kezelésében. Két nappal korábban a korrupciós ügyekkel foglalkozó francia országos pénzügyi ügyészség

hét év börtönbüntetést kért Nicolas Sarkozy korábbi francia elnökre

a 2007-es elnökválasztási kampánya líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben, amit a volt államfő „gyalázatnak” minősített. A konzervatív értékeket karakteresen megjelenítő politikust, korábbi államfőt korábban már egyszer elítélték, öt év alatt ez az ötödik pere.

A Le Pen elleni ítélet kapcsán – mivel ez a verdikt megakadályozhatja, hogy a 2027-es köztársasági elnöki poszt elnyerésére a felmérések szerint a legesélyesebbnek mondott jelölt indulhasson – többen felvetik a párhuzamot Francois Fillon esetével.

Fillon 2017-ben a köztársaságielnök-választás egyik fő esélyese volt Marine Le Pen és Emmanuel Macron mellett. Csakhogy 2017 márciusában a bíróság bűnösnek találta közpénzek elsikkasztásában. Azzal vádolták, hogy „közpénzekből euró százezreket fizetett ki a feleségének és a gyerekeinek kevés vagy el nem végzett munkákra”. Bár ennek ellenére Fillon, tagadva a vádakat, úgy döntött, hogy nem lép vissza, azt, hogy Macron nyerte meg a választást, elemzők egyöntetűen a Fillon ellen folyó eljárásnak tudták be.

A politikust 2020 júniusában csalás és pénzeszközökkel való visszaélés miatt ítélték öt év börtönre. 2022. május 9-én egy francia fellebbviteli bíróság négy évre csökkentette Fillon börtönbüntetését. Ebből három évet felfüggesztettek, s mivel az elektronikus lábilincs viselése beleszámít a letöltendő büntetésbe, valószínűleg Fillonnak nem kell bevonulnia büntetése letöltése végett. Feleségét, Penelopét 2022-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték sikkasztás vádjával, a három év felfüggesztett helyett.

Jacques Chirac 1982. május 10-én, Párizsban. Vele kezdődött a népszerű jobboldali politikusok rögeszmés bíróság elé állítása. „Francia vagyok, csak ennyi kellett”

A számos korábbi példa közül kiemelkedik a franciák körében rendkívül népszerű jobboldali politikus, Jacques Chirac esete: Franciaország 22. köztársasági elnökét (1995–2007), aki többször volt kormányfő is, illetve elnyerte Párizs polgármestere, jóval elnöki mandátuma lejárta után, szintén fiktív állásokra való hivatkozással ítélték két év felfüggesztett börtönre és 150 ezer eurós pénzbírságra. Az ítélet felhördülést és széles körű társadalmi vitát váltott ki.

Nem az ok, hanem a tünet

Pár hónap leforgása alatt két alkalommal is beavatkozott az alkotmánybíróság a román elnökválasztásba: a testület először 2024 decemberében érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, majd 2015 márciusában úgy döntött, hogy a decemberben is az esélyes jelöltek között emlegetett Calin Georgescu nem vehet részt a májusi elnökválasztáson.

„Calin Georgescu nem az ok, hanem a tünet” – állította a hirado.hu-nak nyilatkozva Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet Románia-szakértője, aki szerint a decemberi választás megsemmisítése és a jelölt mostani kizárása felelőtlen és nagyon káros döntés, mellyel sérült a romániai demokrácia, s amely akár az RMDSZ-t is veszélyeztetheti.

Kiemelt kép: Ilaria Salis vádlott (k) a Fővárosi Törvényszéken tartott tárgyaláson Budapesten, 2024. március 28-án (Fotó: EPA/Enrico Martinelli) 

VilágPont Járai Judittal

Ajánljuk még