A mosómedvék története Németországban az 1930-as évekig nyúlik vissza, amikor Hermann Göring, a náci titkosrendőrség (Gestapo) alapítója hozta be őket az országba, és a bundájuk miatt kezdték szaporítani őket. Az állatok közül számos példány a II. világháború alatt szökött meg a Berlin környéki mosómedvefarmokról, míg más egyedeket szándékosan engedtek szabadon.
A második világháború utáni időszakra a mosómedvék elszabadultak, és azóta hatalmas populációra tettek szert, amely időről időre problémát okoz a német városokban – többek közt Kasselben is.
A helyi városvezetés mostanra már elismerte, hogy a mosómedvéket nem lehet teljes mértékben kiirtani, csak minimalizálni lehet a lakosok és a mosómedvék közötti problémákat.
A város lakóinak azt tanácsolják, hogy házaikat tegyék „mosómedve-biztossá”, hiszen az állatok jelentős károkat okozhatnak. A mosómedvék ugyanis megrongálják a házakat, és gyakran élelmet, sőt italokat is eltulajdonítanak, így a lakosok jelentős anyagi veszteségeket szenvednek el.
Az állatokról több felvétel is napvilágot látott a közösségi médiában az utóbbi időben.
A mosómedvék nemcsak a lakosságot, hanem a helyi vadállományt is veszélyeztetik. A német vadászirodák elnöke szerint az észak-amerikai eredetű állatok különösen veszélyesek, mivel jó mászók és úszók, így sokkal szélesebb területeken tudnak táplálékot keresni, mint a helyi rókák.
A helyi vadászok évente több száz mosómedvét ejtenek el, ezzel próbálják kordában tartani a problémát.
A legjobb módszernek a csapdázást tartják, és különböző csalikkal – például macskaeledellel vagy Nutellás kenyérrel – próbálják csapdába csalni őket.
Bár a városok lakói egyre inkább próbálnak alkalmazkodni a mosómedvék jelenlétéhez, a küzdelem nem ért véget. A szakértők és vadászok folytatják a harcot, hogy minimalizálják az állatok okozta károkat, miközben továbbra is próbálják kontrollálni a populációjukat – írta a Daily Star.