A jövő héten, április 14. és 16. között öt európai parlamenti képviselő által vezetett delegáció látogat Budapestre azzal a hivatalosan megfogalmazott céllal, hogy tényfeltáró küldetést hajtson végre a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetéről.
A látogatás az Európai Parlament egyik szakbizottságának, az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) a nevében történik. Bár a misszió kinyilvánított célja a valós helyzet felmérése, azonban a részletes programterv, valamint a küldöttség összetétele, és bizottság múltbéli tevékenysége alapján valószínűtlen, hogy a cél a kiegyensúlyozott, pártatlan vizsgálat lenne.
A LIBE bizottság tevékenységére közvetlenül rálátó bennfentes európai forrás szerint nem tényfeltárás zajlik, hanem egy politikai hadművelet, melyben a cél Magyarország lejáratása, és a terep előkészítése a Magyarországgal szemben indítandó minden eddigitől durvább európai jogi eljárásoknak.
Kapcsolódó tartalom
Miért jönnek?
A LIBE bizottság formálisan a jogállamiság, alapvető jogok és demokrácia helyzetét vizsgálja az Európai Unió tagállamaiban. A gyakorlatban azonban ez a testület sokkal inkább egy politikai eszközként működik, különösen azokkal a jobboldali vezetésű tagországokkal szemben, amelyeket a liberális parlamenti többség kedvezőtlen színben akar feltüntetni.
„Ez nem párbeszéd, hanem egy előadás. A vizsgálat egy eszköz arra, hogy az Európai Parlament rászálljon azokra az országokra, amelyeket a liberális többség nem szívlel” – mondta európai parlamenti forrásunk.
A bizottság nem rendelkezik közvetlen törvényhozási hatáskörrel, ehelyett inkább egy vita- és vizsgálati fórumként működik, amely különféle tematikus és országspecifikus meghallgatásokat, küldöttségi látogatásokat szervez. Ezek a látogatások – ahogyan a jövő heti 2025 áprilisi magyarországi misszió is – elvileg tényfeltáró céllal jönnek létre, ám a valódi céljuk többnyire nem a valós tények feltárása, hanem egy előre meghatározott politikai narratíva megerősítése.
A LIBE-misszió közzétett menetrendje szerint az első nap teljes egészében kormánykritikus, baloldali kötődésű, illetve nemzetközi finanszírozásból működő civil szervezetekkel és médiumokkal fognak egyeztetni a magyarországi helyzetről. Ilyenek szervezetek például a Helsinki Bizottság, a TASZ, az Amnesty International, a Transparency International, a Direkt36, az Átlátszó és a Telex. Ezen kívül találkoznak még szakszervezetek, illetve LMBTQ-szervezetek képviselőivel. A magyar kormányzat, a kormánypárti médiatér, illetve konzervatív vagy jobboldali civil szervezetek egyáltalán nem szerepelnek az első két nap programjában.
Kapcsolódó tartalom
Kipróbált módszerek
Hasonló módszer kerül alkalmazásra más országokban is – mint például Máltán, Szlovákiában vagy Olaszországban –, ahol szintén a sajtószabadságra vagy a jogállamiságra hivatkozva indult vizsgálat, de a kiválasztott megszólalók ott is erőteljesen egyoldalú képet mutatnak.
„Ez így megy Máltán, Szlovákiában, most Magyarországon, utána Olaszország, majd Bulgária és Románia következnek. A minta ugyanaz: kiválasztanak egy országot, megtalálják a liberális partnereket, és készítenek egy ’független jelentést’, amelynek már előre tudják a következtetéseit” – tette hozzá informátorunk.
A látogatásaik során készült jelentéseket később politikai célokra használják fel.
Ezeket idézik fel vitákban, amikor egy adott ország – például Magyarország – uniós forrásairól, jogállamisági eljárásairól vagy parlamenti határozatairól döntenek. A mostani magyarországi látogatás is egy nagyobb politikai stratégiába illeszkedik. A cél az lehet, hogy hozzájáruljanak a Magyarország szavazati jogának felfüggesztését célzó európai kezdeményezésekhez.
Tineke Strik, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja, az Európai Parlament LIBE tagja (Fotó: MTI/Purger Tamás)A delegációt a holland zöldpárti Tineke Strik vezeti. A képviselő már számos esetben hangot adott Magyarországgal kapcsolatos negatív véleményének, legutóbb a napokban fogalmazott úgy az Európai Parlament plenáris vitáján, hogy Magyarország egy autoriter rendőrállammá vált. Strik az Európai Parlamentben a magyar jogállamisági ügyek felelőse, aki egyébként
a Magyarországot korábban elítélő jelentést közreadó Judith Sargentini párttársa is.
Strik képviselőn kívül még három tovább baloldali, liberális EP-képviselő van a küldöttségben, valamint egy néppárti. A további tagok Krzysztof Smiszek szociáldemokrata frakcióba tartozó lengyel politikus (akinek azonos nemű partnere szintén EP-képviselő), Pernando Barrena baloldali frakcióba tartozó spanyol politikus, Sophie Wilmes liberális Renew frakcióhoz tartozó politikus, valamint Michal Wawrykiewicz néppárti frakcióba tartozó lengyel kormánypárti politikus.
Mesterterv a kiiktatásra
A látogatás zárónapján kerül sor néhány hivatalos találkozóra is a magyar kormánnyal. Orbán Viktor miniszterelnök, az igazságügyi és a belügyminiszter, valamint az Integritás Hatóság és a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetői is találkozót kezdeményező levelet kaptak, csakhogy ezeket a meghívókat csupán alig két héttel az esemény előtt küldték meg – ami a diplomáciai protokoll szerint rendkívül rövid határidőnek számít.
A látogatás különösen izgalmas annak fényében, hogy az Európai Bizottság éppen jogi lehetőségeket keres a magyar és szlovák vétójog megkerülésére az uniós külpolitikai döntésekben. Ez a törekvés erőteljes lökést kaphat, ha a LIBE-delegáció kedvezőtlen jelentést készít Magyarországról, megerősítve a rendszerszintű jogállamisági problémák narratíváját, ehhez pedig minden adott: a szerepek előre kiosztva, a végkifejlet előre ismert, Magyarország csupán a díszlet.
Az Európai Bizottság politikai indítékai már megvannak, de erős jogalap még nincs. Minden ilyen jelentés, minden ilyen látogatás egy újabb téglát jelent abban a falban, amelyet az eltérő véleményt képviselő tagállamok köré akarnak felhúzni.
Kapcsolódó tartalom
A jövő heti misszió célja vélhetően nem a párbeszéd és a független vizsgálat, hanem a magyar kormány mozgásterének szűkítése, ami a nagyobb tervbe is illeszkedik, ami a „problémás” tagállamok háttérbe szorítását szeretné elérni az uniós döntéshozatalban.
Kiemelt kép: A LIBE-delegáció tagjai balról-jobbra: Sophie Wilmes, Michal Wawrykiewicz, Tineke Strik, Krzysztof Smiszek és Pernando Barrera (Grafika: hirado.hu)











