„Ki hiszi el, hogy a Marine Le Pen elleni könyörtelen ítéletnek nincs köze ahhoz, hogy őt a rezsim és a sajtó »szélsőjobboldalinak« bélyegzi?” – tette fel a kérdést a Le Figaro nyomtatott verziójának hasábjain Mathieu Bock-Côté.
A konzervatív politikai elemző azután írt publicisztikát „az ügyészek gyűlölködő dühéről”, amellyel egyes (konzervatív) politikusok ellen „keresztes hadjáratot folytatnak”, hogy Le Pent négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte március végén egy párizsi bíróság.
Le Pen és Sarkozy egy csónakban
Két nappal korábban a korrupciós ügyekkel foglalkozó francia országos pénzügyi ügyészség hét év börtönbüntetést kért Nicolas Sarkozy korábbi francia elnökre a 2007-es elnökválasztási kampánya líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben, amit a volt államfő „gyalázatnak” minősített.
A konzervatív értékeket karakteresen megjelenítő politikust, korábbi államfőt korábban már egyszer elítélték, öt év alatt ez az ötödik pere.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök egy párizsi bíróságra érkezik perének tárgyalására 2025. március 25-én. „Koncepciós” perek, súlyos ítéletekkel (Fotó: MTI/EPA/Yoan Valat)„Marine Le Pen és Nicolas Sarkozy valószínűleg nem számítottak arra, hogy sorsuk összekapcsolódik. Az előbbi hétfőn megtudja, hogy egyfajta jogi lefejezésnek vetik-e alá: ideiglenes végrehajtással járó alkalmatlansági ítéletet szabnak ki rá, amely megakadályozza, hogy részt vegyen a következő elnökválasztáson. Az utóbbi a héten azt vette észre, hogy a PNF (a pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség – a szerk.) egy őrülten könyörtelen bírósági eljárás végén egyszer és mindenkorra megpróbálja megsemmisíteni őt. Marine Le Pent és Nicolas Sarkozy-t nem politikai vezetőként, hanem bandavezérként, vagy ha úgy tetszik, maffiafőnökként kezelik, akiket példásan ki kell végezni” – írta Bock-Côté.
Esélyes? Börtönbe!
A Le Pen elleni ítélet kapcsán – mivel ez a verdikt megakadályozhatja, hogy a 2027-es köztársasági elnöki poszt elnyerésére a felmérések szerint a legesélyesebbnek mondott jelölt indulhasson – többen felvetik a párhuzamot Francois Fillon esetével.
Francois Fillon volt francia miniszterelnök és felesége, Penelope Fillon megérkeznek a bírósági tárgyalásra a bíróság épületébe 2020. március 10-én Párizsban, Franciaországban (Fotó: Chesnot/Getty Images)Fillon 2017-ben a köztársaságielnök-választás egyik fő esélyese volt Marine Le Pen és Emmanuel Macron mellett. Csakhogy 2017 márciusában váratlanul egy hűtlen kezelési eljárás célpontja lett. Azzal vádolták, hogy „közpénzekből euró százezreket fizetett ki a feleségének és a gyerekeinek kevés, vagy el nem végzett munkákra”.
Bár ennek ellenére Fillon, tagadva a vádakat, úgy döntött, hogy nem lép vissza, azt, hogy Macron nyerte meg a választást, elemzők egyöntetűen a Fillon ellen folyó eljárásnak tudták be.
A politikust 2020 júniusában csalás és pénzeszközökkel való visszaélés miatt ítélték öt év börtönre. 2022. május 9-én egy francia fellebbviteli bíróság négy évre csökkentette Fillon börtönbüntetését. Ebből három évet felfüggesztettek, s mivel az elektronikus karkötő viselése beleszámít a letöltendő büntetésbe, valószínűleg Fillonnak nem kell bevonulnia büntetése letöltése végett. Feleségét, Penelopét 2022-ben két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélnék sikkasztás vádjával, a három év felfüggesztett helyett.
Sérthetetlen késelők
Pénzbüntetést kapott a Marine Le Pennel együtt, pár nap különbséggel szintén elítélt Eric Zemmour konzervatív politikus is: a Reconquête (visszafoglalás) párt vezetőjét 9000 eurós bírságra ítélték az úgynevezett Crépol-ügyben.
Mint arról korábban a hirado.hu is beszámolt, 2023. november 18-án tömeges késelés történt egy francia községben: kizárólag észak-afrikai, bevándorló hátterű férfiakból álló banda rohanta le az 500 fős Crépol faluházát, ahol a helyiek bált tartottak. A támadók, akik azt üvöltötték: „Azért jöttünk, hogy leszúrjuk a fehéreket!”, minden ok és előzmény nélkül tömegesen megkéselték a jelenlevőket. Az áldozatok között volt a 16 éves Thomas Perotto is, aki belehalt sérüléseibe.
🔴 Thomas Perotto, 16 ans, assassiné à Crépol le 19 novembre 2023.
L’@InstitutJustice renomme ce soir 70 rues de Paris aux noms de victimes de l’insécurité et du laxisme judiciaire. pic.twitter.com/FWuzWL8BXJ— Ligne Droite • La matinale de RC (@Ligne__Droite) March 26, 2025
A francia igazságszolgáltatás azóta kíméletlenül lesújt – mindenkire, aki a történtek kapcsán szót emel az elkövetők ellen vagy valamilyen megmozdulást szervez az áldozat emlékére. A fiúról megemlékező fiatalok ellen rendőrség lépett föl, Zemmourt pedig, aki az eset kapcsán „arab-muzulmán söpredékről” és egy kettészakadt államról, „két Franciaországról” beszélt, most „faji sértés” miatt ítélték el.
„A politika ellenőrzésének és végső soron leigázásának vágya kiterjedt a (véleménynyilvánítás) jogi ellenőrzésére is, ami mindazokat érinti, akik előbb-utóbb nem értenek egyet az uralkodó ideológiával – ma a sokszínűség, a harmóniában élés ideológiájával”, fogalmazott fent idézett cikkében Bock-Côté.
Kiemelt kép: Marine Le Pen, a francia ellenzéki Nemzeti Tömörülés (RN) frakcióvezetője a parlamenti alsóház, a nemzetgyűlés párizsi üléstermében 2025. április 1-jén. Nem tréfa (Fotó: MTI/AP/Michel Euler)