Trump drámai hangvételű beszédében megismételte, hogy az Egyesült Államok azonnali hatállyal 25 százalékos vámot vet ki minden külföldön gyártott járműre, és bejelentette új intézkedését, az úgynevezett kölcsönösségi vámtarifák széleskörű alkalmazását. A Fehér Ház kertjében tett bejelentését Trump az amerikai gazdaság függetlenségi nyilatkozatának nevezte, és kijelentette:
„Ez a nap a felszabadulás napja, amire örökké úgy fogunk emlékezni mint a napra, amikor Amerika sorsát visszavettük a kezünkbe.”
Trump beszéde végeztével, a rendeletek aláírása után hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja, hogy helyreállítsák az amerikai ipar lerombolt becsületét. Az amerikai elnök élesen fogalmazott: „A világ országai évtizedeken keresztül kizsákmányolták Amerikát – ennek most vége.”
Nemzetgazdasági válsághelyzetet hirdettek
Donald Trump az International Emergency Economic Powers Act (IEEPA) alapján kihirdetett nemzetgazdasági szükségállapot keretében jogosulttá vált arra, hogy kereskedelmi és pénzügyi intézkedéseket vezessen be a külgazdasági fenyegetések visszaszorítására. A most életbe lépő rendelet két kulcselemre épül:
-
Április 5-től: minden országra egységes, 10 százalékos minimáltarifa lép életbe.
-
Április 9-től: az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi hiányt okozó partnereire egyedi, kölcsönösségi elven alapuló magasabb vámtételek vonatkoznak – sok esetben 20–46 százalék közötti tarifakulccsal.
Ezek az intézkedések határozatlan ideig maradnak érvényben, amíg az elnök úgy nem dönt, hogy a fenyegetést sikerült enyhíteni vagy elhárítani.
Mit jelent az új fogalom, a kölcsönösségi vám?
A hivatalosan aláírt elnöki rendelet értelmében az Egyesült Államok minden olyan országgal szemben, amely magas vámtarifákat vagy nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat alkalmaz, az „enyhített kölcsönösség elve” alapján határoz meg vámokat. A vám minimum mértéke minden ország esetében 10 százalék. Általános szabályként Amerika nagyságrendileg százalékosan a felét veti ki azoknak a vámoknak, amelyet a saját számításaik szerint velük szemben már eleve alkalmaznak a kereskedelmi partnerek.
Trump több esetet is megnevezett az általa tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak tartott példákra, amelyekre fele akkor mértékű vámokkal reagált.
-
Kína: eddig 67 százalékos kombinált vám és kereskedelmi korlátozás volt érvényben az amerikai termékekre → USA válasza: 34 százalékos kölcsönösségi vám
-
Vietnám: 90 százalékos vám → USA: 46 százalékos kölcsönösségi vám
-
Japán: 46 százalékos vám → USA: 24 százalékos kölcsönösségi vám
-
India: 52 százalékos vám → USA: 26 százalékos kölcsönösségi vám
-
EU: 39 százalékos vám → USA: 20 százalékos kölcsönösségi vám
-
Minimum vám: minden országgal szemben legalább 10%, akkor is, ha nincs kimagasló akadály.
Emellett a vámellenőrzés során tapasztalt korrupció és kiskapuk megszüntetésére az elnök súlyos büntetéseket ígért: akár 10 év börtönre számíthat, aki „csalással segíti a kiskapukat a vámtarifáknál”.

Újjászülető ipar és sok ezer milliárd dollárnyi befektetés
Trump büszkén sorolta a vállalatokat, amelyek szerinte már most új gyártósorokat és üzemeket telepítenek az Egyesült Államokba az új tarifarendszer hatására:
-
Apple: 500 milliárd dollár beruházás.
-
Nvidia, TSMC, Meta, Oracle, Johnson & Johnson: százmilliárdos nagyságrendű bejelentések.
-
GM, Honda, Nissan, Hyundai: új autógyárak jönnek.
-
SoftBank és OpenAI: szintén amerikai nagyberuházásokra készülnek.
Az elnök hozzátette: „Mindenki, aki panaszkodik a vámokra, annak egyszerű a válaszom: építs gyárat Amerikában. Ha itt gyártod a terméket, nulla a vám.”
Az amerikai munkásosztályhoz és a lecsúszó középosztályhoz akart szólni
A beszéd során Trump többször is kitért a szakszervezeti munkások támogatására, és visszatérő szólamként hangsúlyozta, hogy „a demokrata pártot elhagyták a munkások”. A Michigan államból érkezett UAW (Autóipari Dolgozók Szövetsége) tagjai személyesen köszönték meg Trumpnak a vámokat: „Végre valaki, aki értünk beszél” – mondta Brian, az egykori gyári munkás, akit Trump a színpadra is felhívott. Trump beszéde egyszerre volt ünnepi, felpaprikázott és stratégiai távlatokba tekintő. Az autóipartól az elektronikai iparon át a mezőgazdaságig ígéretek és intézkedések egész sorát jelentette be, miközben visszatérő elemként hangoztatta: „Amerika az első – mostantól nem hátrálunk meg.”
Kérdés, hogy a globális gazdaság és Amerika szövetségesei hogyan fogadják ezt az új rendet. Az elemzők szerint a döntés újabb kereskedelmi háborúhoz vezethet, különösen az EU-val és Kínával szemben. Az Európai Bizottság korábban jelezte, hogy bármilyen amerikai vámemelésre arányos választ fognak adni.
Kiemelt kép: Donald Trump amerikai elnök beszél a „Make America Wealthy Again” nevű, kereskedelmi bejelentésekről szóló rendezvényen a Fehér Ház rózsakertjében 2025. április 2-án Washingtonban. Az eseményt „felszabadulás napjaként” emlegetve Trump további vámokat jelentett be, amelyek az Egyesült Államokba importált árukat célozzák (Fotó: Getty Images/Chip Somodevilla)