Az Afrikai Unió tagállamai 2001-ben vállalták, hogy költségvetésük legkevesebb 15 százalékát az egészségügyre fordítják, de csak három ország – Ruanda, Botswana és a Zöldfoki-szigetek – érte el, illetve haladta meg ezt a szintet – mutatott rá jelentésében az Africa CDC.
A kontinenst sokféle baj sújtja: számos ország küzd hatalmas adóságokkal és szembesül azzal, hogy az Egyesült Államok és más nyugati országok jelentősen csökkentették a nekik küldött segélyeket. Ezekkel egy időben
sokasodnak az egészségügyi vészhelyzetek, megjelent a himlő-, az ebola-, a kolerajárvány,
valamint más betegségek.
Az Africa CDC szerint „nagy horderejű intézkedések nélkül a kontinens két évtizednyi fejlődést veszíthet el az egészségügy területén, kitörhet egy csak a földrészre korlátozódó pandémia, és 2-4 millió olyan haláleset történhet évente, amely egyébként elkerülhető volna” – áll a jelentésben.
„Ezen túlmenően 39 millióval több afrikait sújthat a szegénység 2030-ig az egymással összefüggő egészségügyi és gazdasági sokkok miatt” – olvasható „Az egészségügy finanszírozása Afrikában az új korszakban” című jelentésben.
A dokumentumban hangsúlyozzák, hogy
Afrika nagyban függ a külső segítségtől:
a földrészen használt oltások, egészségügyi tesztek és termékek, gyógyszerek importból származnak, ami miatt az országok igen sérülékenyek a nemzetközi ellátási láncok fennakadásaival szemben.
„Nemcsak ágazati válságról van szó, hanem az Afrika politikai, gazdasági, szociális és gazdasági rugalmasságát, valamint a globális stabilitást fenyegető egzisztenciális veszélyről” – mutatnak rá a jelentésben.
A kiemelt kép illusztráció. (Fotó: MTI/EPA/NIC BOTHMA)