Japán évtizedek óta küszködik a népességfogyás problémájával, amely mára nemcsak gazdasági és társadalmi, hanem nemzetbiztonsági problémává is vált.

Az ázsiai szigetországban az 1970-es évek közepe óta folyamatosan kevesebb gyermek születik, mint amennyi a népesség szinten tartásához szükséges volna.

A születésszámok immár kilenc éve folyamatosan rekordalacsonyak: 2024-ben 720 ezer újszülött jutott hozzávetőleg 1,6 millió halálesetre. Ez azt jelenti, hogy minden két új halálesetre egy új születés sem jut, miközben a lakosság több mint 30 százaléka már most 65 év feletti. Minden évben közel egymillió fővel csökken a népesség, és a folyamat a szakértők szerint megállíthatatlanul halad előre:

2070-re a japánok 40 százaléka lesz 65 év feletti.

A japán kormány 2024-ben történelmi jelentőségű, megnövelt védelmi költségvetést szavazott meg, összhangban azzal a vállalással, hogy 2027-re a japán GDP két százalékát katonai kiadásokra fordítják. Azonban hiába az ambíciózus tervek, ha a demográfiai változások már a védelmi képességeket is zavarják.

Az új japán miniszterelnök, Isiba Sigeru elkötelezett Japán önálló védelmi kapacitásának erősítése mellett,

és szeretne kiegyenlítettebb szerepet vállalni az Egyesült Államokkal való katonai együttműködésben, de a pénz biztosítása önmagában nem elegendő. Ha a jelenlegi népesedési trendek folytatódnak, az súlyosan korlátozhatja a toborzás sikerét a már most is krónikusan létszámhiánnyal küzdő Japán Önvédelmi Haderőbe.

Donald Trump amerikai elnök (j) és Isiba Sigeru japán miniszterelnök (b) kezet fog a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2025. február 7-én. Isiba Sigeru volt a második kormányfő akit Trump elnök az újabb ciklusában fogadott (Fotó: MTI/EPA/UPI pool/Anna Rose Layden)

Persze nem Japán az egyetlen ország, ahol ilyen súlyos gondokat okoz a jelenség. Az Egyesült Államok több szövetségese még Japánnál is rosszabb helyzetben van ebből a szempontból. Ukrajnában, ahol már Oroszország 2022-es teljes körű inváziója előtt is rendkívül alacsony volt a születési ráta, az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) szerint jelenleg átlagban csupán egyetlen születendő gyermek jut minden egyes nőre.

Tajvan termékenységi rátája ettől is rosszabb, 0,87 körül alakul.

A demográfusok általában 2,1 gyermek/nőben határozzák meg a reprodukciós ráta optimális szintjét, amely esetében egy ország népessége stabil marad.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a katonai állomány utánpótlása már most is nehézségekbe ütközik. A Japán Önvédelmi Haderő évtizedek óta nem éri el a toborzási célokat. 2023-ban több mint 50 százalékkal maradtak el a toborzási célszámoktól. Az is ront a helyzeten, hogy Japánban egyre fogyatkozik a lehetséges újoncok száma.

Közel 7,5 millió japán fiatal egyszerűen eltűnt az ország társadalmából.

A japán hadsereg szárazföldi önvédelmi egységeinek tagjai tüzérségi éleslövészeten vesznek részt a Higasi Fudzsi gyakorlóterepen, a Tokiótól északnyugatra fekvõ Gotemba közelében 2018. augusztus 23-án. (MTI/EPA/Franck Robichon)

Az elmúlt három évtizedben ugyanis a 18-26 éves japánok száma, – akik az elsődleges toborzási célcsoportok jelentik –, mintegy 40 százalékkal csökkent, az 1994-es 17,43 millió főről 2024-re 10,2 millióra. Mindeközben a szomszédos Kína és Észak-Korea hatalmas, milliót meghaladó létszámú haderőkkel rendelkeznek.

Japán aktív katonáinak létszáma csupán tizede Kínáénak.

A bevándorlás kizárva, a családtámogatási rendszer szűkmarkú

A megoldás csak látszólag kézenfekvő. Egyértelmű, hogy több gyermek születése oldaná meg a problémát, ez azonban nagyon nehéz kihívás. A kormány ugyan kísérletezik különféle családtámogatási és gyermekvállalást ösztönző programokkal, de ezekre kevés forrást szánnak, így nem is érik el a kívánt hatást. A bevándorló munkaerő bevonása nemcsak azért nem merül fel, mert nincs a japán társadalom ínyére, hanem azért sem, mert a törvények értelmében az országban katonának kizárólag japán állampolgárok állhatnak.

Bár a jelenlegi japán kormány eltökélt a védelmi reformok végrehajtásában, a demográfiai realitás hosszabb távon nem sok jóval kecsegtet. A csökkenő népesség és a növekvő elöregedés lassan, de biztosan megtépázza az ország katonai pozícióját. A kormányzat és szövetségesei ezért kénytelenek lesznek újragondolni Japán jövőbeli szerepét a régióban és a világban.

Kiemelt kép: Egy japán katona menetel a Szuper Garuda Pajzs fedõnevû nemzetközi hadgyakorlaton 2022. augusztus 3-án. (Fotó: MTI/EPA/Mast Irham)