Az Európai Bizottság hatékonyabbá tenné a bevándorlók visszaküldését. A visszaküldési arány jelenleg 20 százalék körül van az Európai Unióban, ráadásul az EU területéről kiutasított személyek gyakran nem tesznek eleget a felszólításnak és eltűnnek a hatóságok szeme elől. A testület március elején ismertette a visszaküldések eredményesebbé tételére vonatkozó javaslatát.

Ennek értelmében az Európai Bizottság közös uniós visszaküldési rendszer létrehozására irányuló javaslatot terjesztett elő. A javasolt szabályok abban hivatottak segíteni az uniós országokat, hogy az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett növeljék a visszaküldések arányát.

Ez a javaslat kiegészíti a 2026 közepén hatályba lépő uniós migrációs és menekültügyi paktumot, és lehetővé fogja tenni a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását.

Lampedusa szigetéről átszállított illegális bevándorlók szállnak le az olasz haditengerészet Vega hajójáról a szicíliai Catania kikötőjében 2023. április 27-én (Fotó: MTI/EPA/ANSA/Orietta Scardino)

Tíz éve tart a migrációs válság

Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy az Európai Unióban 2015 óta beszélhetünk migrációs válságról. Elmondása szerint a migrációs nyomás különösen a dél-európai országokon nagy, elsősorban Olaszországon, Spanyolországon vagy éppen Görögországon. Ezekbe az országokba még mindig százezres nagyságrendben érkeznek az illegális bevándorlók, elsősorban az afrikai kontinensről és a Közel-Keletről is.

„Ami a szabályozást illeti: ezzel párhuzamosan kezdődött el egy gondolkodás, hogy hogyan lehetne valamiképpen enyhíteni az ezekre az országokra nehezedő nyomást. És itt megoszlik a tagországok véleménye a tekintetben, hogy ki hol helyezkedik el az Európai Unióban”

– magyarázta az uniós szakértő.

Elmondása szerint az úgynevezett frontországok, amelyek az Európai Unió külső határain helyezkednek el, értelemszerűen azt szeretnék, hogyha elvinnék tőlük a bevándorlókat, és segítenének menedékkérelmek elbírálásában. Ez azt jelenti, hogy inkább a kötelező kvótát támogatják. Ezzel szemben a tranzitországok – például Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország – elvetik a kötelező kvóták bevezetését, mivel azt semmilyen szempontból nem tartják jó megoldásnak, és azt vallják, hogy más megoldást kell kitalálni. Eszerint az álláspont szerint az illegális bevándorlókat kívül kell tartani, és nem szabad beengedni az Európai Unió határain belülre.

Fordulat kezdődhet

Kalas Vivien szerint úgy tűnik, hogy az Európai Tanács tavaly októberi ülését követően fordulat kezdődhet a blokk migrációs politikájában. A tagországok vezetői azt kérték, hogy az Európai Bizottság terjesszen be egy javaslatot arról, hogy hogyan lehetne kívül tartani a bevándorlókat, és azok el se jussanak Európába. Azt is felvetették, hogy találjanak megoldást arra, hogy hogyan lehetne hatékonyabbá tenni azoknak a bevándorlóknak a kitoloncolását, akik menedékkérelmük elutasítását követően illegálisan tartózkodnak az Európai Unióban.

A szakértő egy súlyos problémára is felhívta a figyelmet: ha egy tagország kiutasít egy bevándorlót, de ő átmegy az Európai Unión belül egy másik országba, akkor elölről kell kezdeni az egész folyamatot. Mint mondta, ezzel a javaslattal az Európai Bizottság ezen is szeretne változtatni a kiutasítási határozatok kölcsönös elismerésével. Ez lehetővé tenné a tagállamoknak egy másik tagállam által hozott kiutasítási határozat végrehajtását anélkül, hogy új eljárást kellene indítaniuk. A hatóságok munkáját segítené az is, hogy egységes eljárást vezetnének be a kiutasítási határozatok kibocsátására, így az európai kiutasítási határozat a nemzeti kiutasítási határozattal együtt kerülne kibocsátásra. Ennek köszönhetően amennyiben egy adott bevándorlóval szemben megszületik a kiutasítási határozat, az valamennyi tagállam számára láthatóvá válik.

A javaslat egyik legfontosabb része, hogy visszaküldési központokat hoznának létre.

Kalas Vivien kifejtette, hogy ezek a központok bilaterális alapon működnének, így nem az Európai Unió és egy harmadik ország kötne megállapodást egymással, hanem az egyes tagországoknak kellene partnerországokat keresniük, amelynek területén felépítenek egy központot, ahova vissza tudják küldeni azokat a bevándorlókat, akik illegálisan tartózkodnak a területükön. Olaszország ezzel kapcsolatban jelezte is, hogy az Albániában már felállított táborokat vennék igénybe erre a célra. Az Európai Bizottság javaslata szerint mindez a nemzetközi joggal összhangban, a nemzetközi emberi jogi normákat és elveket tiszteletben tartva valósítható meg.

„Úgy gondolom, hogy ez azt jelzi, hogy az Európai Bizottság már új eszközöket és lehetőségeket is figyelembe vesz azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a migrációs problémát orvosolni. Most még nagyon a folyamat elején tartunk, mivel ez még csak a jogszabályjavaslat benyújtása volt, így most következik a többi lépés, vagyis az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia ezt az ötletet”

– magyarázta Kalas Vivien.

Arra a kérdésre, hogy mindebből milyen előnye származhat azoknak az országoknak, amelyek vállalják, hogy az uniós tagállamok visszaküldési központot állítsanak fel a területükön, a szakértő elárulta, hogy elsősorban anyagi ösztönzésre kell gondolni. Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Uniónak már most is vannak hasonló megállapodásai Egyiptommal, Tunéziával és Marokkóval arra vonatkozóan, hogy anyagi támogatásért cserébe ne engedjék tovább Európa felé a bevándorlókat. Kalas Vivien hasonló forgatókönyvet tud elképzelni az új tervezettel kapcsolatban is.

Afrikából Európába igyekvő illegális bevándorlók érkeznek csónakkal a Kanári-szigetekhez tartozó El Hierro szigetén fekvő La Restinga kikötőjébe 2024. június 10-én (Fotó: MTI/EPA/EFE/Gelmert Finol)

A javaslat arra is kitér, hogy külön szabályokat kellene alkalmazni a biztonsági kockázatot jelentő személyekkel. Ennek értelmében az uniós országok idejekorán ellenőrzik a biztonsági kockázat meglétét, ha pedig felmerül a kockázat, az érintett személlyel szemben szigorú szabályokat kell alkalmazni, beleértve a kötelező kitoloncolást is. A javaslat magába foglalja a tagállamok közötti jogellenes továbbutazás megakadályozására vonatkozó megerősített szabályokat, amely lehetővé tenné, hogy az uniós országok könnyebben megállapítsák a visszatérésre kötelezett személyek hollétét. E szabályok értelmében a nemzeti hatóságok megkövetelhetik az érintett személyektől a rendszeres megjelenést vagy a hatóságok által kijelölt helyen való tartózkodást.

Emellett azt is biztosítanák, hogy a kiutasítási határozatot szisztematikusan a származási országhoz benyújtott visszafogadási kérelem kísérje. A visszatérésre kötelezett személyek kötelezettségeit is szigorítanák a nemzeti hatóságokkal való együttműködésre vonatkozóan a kiutasítási eljárás egésze során. Így például együtt kell működniük a személyazonosságuk megállapítása és ellenőrzése terén, valamint nem hagyhatják el az adott ország területét.

Kiemelt kép: Illegális bevándorlók érkeznek a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria szigetén fekvő Arguineguin kikötőjébe 2023. szeptember 4-én. Három bárkából összesen 363 illegális bevándorlót mentett ki a spanyol tengeri mentőszolgálat a Kanári-szigetek közelében ezen a napon (Fotó: MTI/EPA-EFE/Quique Curbelo)