A jobbközép Kereszténydemokraták (CDU/CSU), Friedrich Merz leendő kancellár pártja, valamint a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD) egy sor olyan intézkedést hagyott jóvá, amely a következő négy év várható kormányzati politikájának alapját képezi majd.
Az intézkedések közé tartozik:
- a fogvatartási kapacitás jelentős növelése azokkal a migránsokkal összefüggésben, akik kitoloncolásra várnak,
- a családegyesítési program két évre történő felfüggesztése a migránsok számára,
- a biztonságos országok listájának bővítése Algériával, Indiával, Marokkóval és Tunéziával – amelynek értelmében ezekbe az országokba is vissza lehet majd toloncolni a bevándorlókat,
- újabb jogszabályok bevezetése azoknak a migránsoknak a kitoloncolásával összefüggésben, akik börtönbüntetés elé néznek,
- valamint a kötelező jogi segítségnyújtás eltörlése a kitoloncolás előtt.
A megállapodás Németország évtizedek óta legszigorúbb migrációs politikáját jelentené. A szélsőjobboldalinak nevezett, Alice Weidel vezette Alternatíva Németországért (AfD) a február 23-i választásokon a második helyen végzett, és valószínűleg erős ellenzéki hang lesz a következő parlamentben – írja a Politico.
A migrációs politika egyes kérdéseiben azonban még nincs egyetértés. Az SPD eddig elutasítja a CDU azon követelését, hogy külföldön is hozzanak létre a menedékkérelmek feldolgozásáért és a migránsok visszaküldéséért felelős központokat.
A migrációtól eltekintve a két párt még nem jutott megállapodásra a védelmi kiadások ügyében sem.
A CDU radikálisan növelné Németország katonai befektetéseit a GDP 3,5 százalékára – ami jóval meghaladná a NATO 2 százalékos célkitűzését –, ezzel Németországot a világ vezető katonai hatalmai közé emelve, ami jelentős hatással lenne az európai védelemre.
Az SPD ugyan elismeri, hogy az ország fegyveres erőit meg kell erősíteni, de nem akar ilyen messzire menni.
Miközben Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegetőzik, hogy meggyengíti Európa védelmét, Merz pártja szorgalmazza a kötelező katonai szolgálat visszaállítását. A Szociáldemokraták ebben a szakaszban még önkéntes alapon tartanák meg a szolgálatot. Németország 2011-ben szüntette meg a kötelező katonai szolgálatot a férfiak számára.
A tervezetek pártok közötti munkacsoportoktól származnak, amelyek egyes szakpolitikai területekkel foglalkoznak. A csoportoknak hétfőig kellett benyújtaniuk tervezeteiket, ezt követően a pártvezetők végső tárgyalásokba kezdenek egy egységes koalíciós megállapodás kialakítása érdekében. Mindkét fél korábban nyilvánosan azt mondta, hogy a tárgyalásokat húsvétig szeretnék lezárni, de azóta kevésbé ambiciózusak lettek, hangsúlyozva, hogy a tartalom fontosabb, mint a gyorsaság.
Kiemelt kép: Képviselőtársai felállva megtapsolják Friedrich Merzet, a német ellenzéki Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnökét és frakcióvezetőjét (b) a pártja illegális bevándorlást korlátozó törvényjavaslatáról szóló vitában mondott beszéde után a parlament berlini üléstermében 2025. január 31-én (Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan)